LFP kompresszió

[Acs Gabor]

Sziasztok!

Eltelt már valamennyi idő azóta, hogy erről beszéltünk, most
felfrissíteném kicsit. Mi a helyzet az akkupakk összenyomásával?
István annak idején rugós előfeszítést tervezett, nem tudom, mi lett
belőle, illetve valaki más épített-e LFP prizmákból pakkot?

Kérdésem apropója egy video, ahol az illető azt fejtegeti, hogy erősen
megoszlanak a vélemények a kompressziót illetően, kell-e vagy sem és
hogyan és miért.
https://www.youtube.com/watch?v=FdDy8b5x7Y8

Egy következő videójában pedig arról beszél, hogy az összenyomás
egyetlen értelme csak az első pár feltöltés során jelentkezik, amikor az
akku gyártásakor, a nem tökéletes vákum miatt bennmaradt gázokból
buborékok keletkeznének. Tehát szerinte csak az első pár töltésnél lehet
ennek jelentősége és nem tudjuk, hogy a gyárban a tesztelési
feltöltésekkor kap-e egyáltalán kompressziót?
Utána pedig már teljesen mindegy.
Az ő állítása szerint az aging jelenséghez képest és a gyakorlatban
tényleg jelentkező ciklusszámok miatt semmi jelentősége.
Itt mondja: https://www.youtube.com/watch?v=63-Nx75_xXM

Szóval nagyon kíváncsi vagyok, mire jutottatok, hogyan valósítottátok
meg stb.

Azt hiszem, talán a top balance során még nem is szokták összeépíteni
talán a pakkot, tehát pont az első feltöltésnél nem kapja meg a
kompressziót, amikor legjobban kellene?

Gábor

[Jozef Gabulya]

Hello

ezzel kapcsolatba a véleményem nem változott
es en csak ezt tennem hozzá miért érdemes keretbe de nem nyomas ala
helyezni a cellákat

https://www.youtube.com/shorts/fs2s2wP5PBI

https://www.youtube.com/watch?v=KsvuUemWyTg

vagyis mint lathato a videóba eloszor felpuffad es utana nyílik a
biztonsági szelep
ha keretbe lett volna a szelep előbb kinyit igy kisebb az esélye a
akkupakk szétrobbanásának /ha esetleg hibás lenne a osszerakva/

>a nem tökéletes vákum miatt bennmaradt gázokból buborékok keletkeznének

vákuum??? miert lenne a cellába vákuum legmentesen le van zarva de
nincs benne vakuum

igaz a gyartasban használnak vákuumot de csak azért hogy az elektrolit
gyorsabban felszívódjon

a cellába a túlnyomás pedig nem a bentragadt gazbol keletkezik hanem a
toltes-merítéssel letrejovo kemiai reakciobol adodoan

de sikeresen kiprobaltam mikor es mitol fujodik fel egy cella
rendeltem kinabol akcios LFP akkupakkot amit sikeresen ugy
szallitottak megsérült a pakkba az egyik cella /kilyukadt/
es ami érdekes volt hogy lyukasan is lehetett tölteni-meríteni nem
eredeti kapacitasat es kicsit büdös volt de ennyi

a masik dolog hogy a maradek cellat ra tettem toltesre BMS nelkul igy
az egyik cella feltöltődött 4.2V ami másnapra mar toltes nelkul szépen
fel is fujodott
es ami számomra erdekes volt hogy igy is működött lehetett tölteni
meríteni a kapacitas megmaradt de a méretétt mar nem valtoztatta
maradt egesz ido alatt felpuffadva
és amikor próbáltam osszenyomni eredeti formara a biztonsági szelep
kinyílt és már utana nem volt az igazi






Jozsi

> --
> Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli elektro-lista csoportra.
> Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.
> A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/b5eb81a85a5995d220f74187ba676053%40e8e.eu.

[elight]

Ja.  Az akku szabadon  idővel könnyen hízik! Egyébként meg összenyomni nem nagy ügy. 🙂  Üdv István

[umnyo]

A szelep a gázok túlnyomásra nyit ki, illetve erre van kitalálva.

Az alakváltozás töltés kisütés közben pedig nem a gázok túlnyomása okán jön létre (normál esetben legalábbis, azaz nem a túltöltés túlmerítés, túlzóan nagy áramok használata esetéről írok). Üzemszerűen változik a prizmatikus cellák mérete a folyamatok alatt, leírták ezer helyen is hogy pontosan mi az ok is..

A gyártói cella elírásokban is benne van az összeszorítások oka mértéke és mikor illik ezt megtenni.

Az is érdekes dolog, amikor kibontasz egy 50-10 éves packot az autóból. nem lehet szétszedni mert úgy össze van szorulva, rendszeresen úgy kell kifeszíteni, szétverni. Utána meg amikor össze akarod rakni és nem fér bele, lehet mindenféle eszközöket barkácsolni a tonnás spaniferektől a keretekig, hogy újra össze tudd húzatni rendesen.

Attila

Attila

-------- Eredeti levél --------

Feladó: Jozef Gabulya <gab...@seznam.cz>

Dátum: 2025 szeptember 20 01:46:33

Tárgy: Re: [elektro-lista] LFP kompresszió

Címzett: elektr...@googlegroups.com

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/CANRb2DFpeAN77bEZnSKZ5mHD7r2Me4mtPwc8ZNDEPsr%3DPHW2Sg%40mail.gmail.com.

[umnyo]

Normál esetben top balance-nál szokás pont hogy összehúzni.

Főleg ha netán előtte netán ki lett sütve - pl teszt céljából.

Attila

-------- Eredeti levél --------

Feladó: Acs Gabor <levl...@e8e.eu>

Dátum: 2025 szeptember 19 23:51:56

Tárgy: [elektro-lista] LFP kompresszió

Címzett: elektr...@googlegroups.com

[Acs Gabor]

István, Te végül méreteztél hozzá rugós előfeszítést?

Mert ugye hízik a cella a töltéstől, megeshet hogy már túl nagy lesz a
szorítóerő egy eleve feszes, merev szerkezetben.

Gábor

> „elektro-lista” csoportjára.

> Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való
> leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z)
> elektro-list...@googlegroups.com címre.
> A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide:

> https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/DAF5CD22-28D4-457D-A284-BF09181F523C%40ele.hu
> [1].
>
>
> Links:
> ------
> [1]
> https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/DAF5CD22-28D4-457D-A284-BF09181F523C%40ele.hu?utm_medium=email&utm_source=footer

[elight]

És nem méreteztem hanem jóérzékkel megsaccoltam.
A szükségesség egyik prózai oka pedig egy jelenség ami valahol eldugva megtalálható egy egy vizsgálati  leírásban, illetve a gyártók információiból is valamennyire összehámozható.  Ez a következő probléma, amivel az anód és katódanyagok fejlesztésénél folyamatosan küzdenek. Ha az elektródokat hirtelen nagy töltö vagy kisütő áramokkal terhelik a felületükön előbb utóbb mikro buborékok alakulhatnak ki. Ez a jelenség megfelelő anyagválasztással a nagy áramok tartományában is észrevehetően csökkenthetö, de teljesen nem szüntethető meg teljesen. De erről már beszéltem nektek egyszer. Ugyanakkor megfigyelték azt is ha a folyadékot egy bizonyos értékű nyomas fölé helyezik akkor ez a mikrobuborék képződési jelenség lényegesen lecsökken.  Ugyanakkor a nyomás mértéktelen  növelésének a szerkezet és a beépített biztonsági szelep elég erősen határt szab.  A tényleges probléma abból adódik a mikrobuborékok megjelenésekor a hasznos áramvezető kereszmetszet lecsökken.Ezáltal pont akkor amikor a legnagyobb áramra van szükség az elektródák terhelése a kereszmetszet csökkenése miatt hatványozottan nő. Megkérdem, amikor amúgy is a legnagyobb az elektróda leterheltség, akkor jó ez? 
Ebből következik tehát, ha valaki kis teljesítményeken használja a rendszerét, tehát egy két hűtő vagy egy vasaló, akkor a kompressziónak nincs nagy jelentősége. De ha pl autózik, vagy teljes háztartást lát el, akkor már a fenti okok miatt a kompresszálásból származhat némi előny.
Egyébként, ha a cellákat egy merev  keretbe árammentesen összetereli az ember, szerintem akkor is létrejön egy a terheléssel és hőmérséklettel arányítható nyomás növekedés.  Lásd zacskós autó akucellák összeszerelése.  De rugós előfeszítéssel pedig ugyanakkor sokkal pontosabban és biztosan állandóbbra beállítható ez az előírt nyomásérték.
Most éppen nem vagyok gépnél, de majd csatolhatok képet az én kialakításomról ha ez érdekelne és  majd már megtehetem.  Üdv István

[1] https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/DAF5CD22-28D4-457D-A284-BF09181F523C%40ele.hu?utm_medium=email&utm_source=footer

[gyapo]

September 20, 2025 11:27 elight, you wrote:
e> kisütő áramokkal terhelik a felületükön előbb utóbb mikro buborékok
e> alakulhatnak ki.

Nem értek hozzá, csak logikai alapon az is lehet, hogy mint pl. a
vezetékek csatlakoztatásánál sem használják ki a vezeték teljes
felületét az érintkezéshez, úgy az akkunál is lehet, hogy a felület
túl van méretezve a maximális áramhoz, és ez a buborékos veszteség nem
játszik csak növekszik az aktív felületen az áramsűrűség. Kérdés, hogy
miért nem tud végtelen áramot leadni az akku, az elektródák felületén
az áramsűrűség a korlát vagy a kémia, illetve melyik tud többet.
Másrészt a buborékok ugyan rugalmasak, de 0-ra nem lehet
összenyomni, csak részlegesen lehet visszanyerni a felületből amit
takarnak. Kérdés hány barnál nyit a biztonsági szelep.

Üdv.: gyapo

[elight]

Mondjuk tételezzük fel,  elfogadom a buborék ha már képződőtt a felületen az már nem összenyomható. Maga a folyadékok viselkedés tana azért nekem egy elég bonyolult téma. Az elektródoké pedig még egy külön fejezet.
Én már azt sem teljesen értem miért a felületen és annak közelében gyakoribb a bubisodási jelenség.  Persze az a része logikusabbnak tűnik, hogy a folyadékok ne nyomhatók össze, hanem ahogy említettem a nyomás magát a képződést csökkentheti.  Ha már vannak buborékok szép számmal, akkor eső után köpönyeg lehet a kompresszió. Persze ezek ha elég naggyá tudnának egyesülni, akkor feljöhetnének a felületre. Az én elég hiányos ezirányú tudásommal leginkább mégis csak így gondolnám ezeket a dolgokat.
Visszatérve az előzőekre, nekem is voltak tapasztalati kalandjaim a Lifepo4 cellákkal. Az első un. noname széria mostani eszemmel nézve már eleve nem szabályosan téglalap volt,  hanem ahhoz képest már eleve kissé puffadtan érkezett.  Lehet hogy ezek a gyártósoron jó, de apróbb geometria hibával rendelkező, nem első osztályú cellák voltak. De tudhat5am, az áruk is ezt sugallta.   Én belezavartam ezekbe majnem 300 ciklust két év alatt és utánna eladtam, mert nagyobb összkapacitásra támadt igényünk. Azóta is jól, mondhatni  100%-osan teszik a dolguk, az alapján mondva,  ahogy erről időnként informálnak engem. Ezeknél  még nem alkalmaztam kompressziót, mert különösebben nem jártam utánna. Most egy sokkal értékesebb cellasort vettem meg és használok. Ezek gyártótól vett és garantált minőségű cellák gépkönyvvel és adatlappal. A gyártó ebben egyértelműen előírja a kompressziót, ha ki szeretnénk használni a garantált maximális ciklusszámot és élettartamot.  Ha ez elmarad vagy az üzemeltetésben túllépjük az ajánlott feszültség és hőmérséklethatárokat, akkor megad egy második, sokkal kevesebb, garantáltan kihasználható ciklusszámot is vigasztalásként.  Én a kompresszió alatti működtetést választottam és alakítottam ki.  Párszáz ciklus után még egyáltalán nem tudok nyilatkozni, hogy mindez megérte volna. Csak annyit látok, a paraméterek sokkal pontosabbantartják az induláskori értéküket, és a geometria se változott eddig észlelhetően. És ezután csak remégnykedhetek, hogy hátralévő életemben ez még nagyon sokáig így is marad. Ugyanakkor tudatában vagyok annak, hogy esetleg bármilyen egyéb váratlan okból lehetnek azért  valamilyen meghibásodások.
Mellette az előző készletből maradtak meg még tartalék celláim. Ezek közül próbálgatással egyet már sikerült is kinyírni. Azért annyira nem lettem meijedve, mert nem volt különösebben látványos tűzeső, csak jócskán megdagadt és lefújt a biztonsági szelep.  Tulajdonképpen az eddigi kisérleteim és tapasztalataim alapján a vezetékek betüzesedésétől talán jobban lehetne némi félnivalóm.   Hogy ne kelljen arra keményen odafigyele.  De ettől még lehetnek nyitott kérdéseim! Üdv István

[Acs Gabor]

Köszi István a leírást!

Arra még emlékszem, hogy az előző akksidat egy csempézett házba raktad tűzvédelmi okokból. A mostani nagy cellasort is így helyezted el?

Ha tudnál küldeni képeket, vagy további leírást az aktuális kialakításodról, nagyon örülnék!

A napokban neki akarok végre én is állni a Top Balance-nak (Te azt csináltál?) és így Attila tanácsát követve azt már keretben csinálnám.
Te István mit használtál szeparátornak? Rendelhetek Aliról epoxilapot, de hátha van gyorsabban elérhető alternatíva.

Azt hallottam, hogy a sor végeit érdemes valami jó erős lappal zárni, hogy a belső erők hatására ne legyen az, hogy elgörbül ez a zárólap és akkor a szélső cellákat az élein kezdi majd nyomni. Szóval vékonyka bútorlap nem nyerő. Te mit használtál?

Menetes szárral húzatod? Hányassal?

Gábor

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „elektro-lista” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/CC01F817-09BC-49D1-A27A-ACC45B780679%40ele.hu.

[Nemeth Szabolcs]

Itt egy hazilagos kivitelezes a Mikrosilver-tol. Kesobbi videoban teszteli is.

<https://www.youtube.com/watch?v=4lY70UfXOiw>

Udv,
Szabolcs

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/b4b7c1aa-8dff-4980-b0bd-c678774be1d6%40e8e.eu.

Virus-free.www.avast.com

[umnyo]

Ezzel csak az a baj, hogy fábol van. Azaz egy egy teszt  erejéig csak csak, de ebbe véglegesen belerakni.... Ha tűz van lesz még nagyobb legalább.

Sajna a barkácsolók nagy százaléka fábol csinálja vagy éghető anyagokból, mert az egyszerű, könnyen megmunkálható házilag. Ha meg baj lenne netán akkor még nagyobb baj lesz.

Attila

-------- Eredeti levél --------

Feladó: Nemeth Szabolcs <szabolcs.n...@gmail.com>

Dátum: 2025 szeptember 22 12:03:54

Tárgy: Re: [elektro-lista] LFP kompresszió

Címzett: elektr...@googlegroups.com

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/5439c7ec-0c16-45fb-a5c4-b82315146a5b%40gmail.com.

[Acs Gabor]

Igazság szerint, mielőtt ezt a szálat indítottam, megnéztem pár videót, hogy túl fölösleges kérdésekkel ne jöjjek már.

És gondoltam is, hogy kellene indítani egy videókat kritizáló szálat, amiben benne lett volna ez is.
Most csak így emlékezetből:
- Ugye egyből a szorítóerő kérdése, amivel ő itt nem foglalkozik, csak úgy meghúzza.
- Papírlapot tesz a cellák közé (gyúlékony, nem vízálló stb.).. - ebből jött a gondolat, hogy miért ne használjunk inkább prespánt, amit amúgy is elektromos készülékekbe szoktak tenni? De aztán kaptam ajánlatot alis epoxi lapokra, és ez tűnik a legpraktikusabbnak..
- Bútorlapokból építkezik, ami tűzveszélyes és lehet, hogy deformálódik, károsodik az akksik tágulásával.
- Mipolán cső a menetes szárra, ez is kicsit gyanús..
stb. most ezek jutottak eszembe, majd újranézem, meg hát van bőven kérdőjel mások videóiban is.

Gábor

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/5439c7ec-0c16-45fb-a5c4-b82315146a5b%40gmail.com.

[Nemeth Szabolcs]

Lehet. Mondjuk az ilyen butorlap felesegek azert nem annyira gyulekonyak. Meg ha mar eg az akku, nem sokat szamit az a kis fa.

Udv,
Szabolcs

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/A35wCg.OArreIcPMuzs.csziHfNPHOAGohEpQktb%40freemail.hu.

[Acs Gabor]

Na igen, ahogy nézem a videót, ő sem csinál Top Balance-ot és a Drábik Gergő sem. Úgy vannak vele, majd a BMS elszórakozik vele kedvére.

Gábor

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/1ef10b02-ff9b-44c2-ab70-edaa5d5f5919%40gmail.com.

[umnyo]

Az akku lehet később fog kigyulladni mint maga a fa. Azért itt eleve folyhatnak tartósan 100A-s nagyságrendű áramok, ha kialakul egy kontakthiba vagy bármi hasonlatos, akkor az melegszik forrósodik, stb. Nehéz megmondani látatlanban a hogyan továbbot. 

Alap, hogy faanyagot nem használunk ilyen környezetben (nem csak szerintem) ahogy  kapcsolószekrényekben sem.. 

Attila

-------- Eredeti levél --------

Feladó: Nemeth Szabolcs <szabolcs.n...@gmail.com>

Dátum: 2025 szeptember 22 14:10:36

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/1ef10b02-ff9b-44c2-ab70-edaa5d5f5919%40gmail.com.

[elight]

Nekem sem kellett balacolni.  Az akkucellák szerintem jó minőségűek és takkra (század Volt) egyformán érkeztek. A töltéssel és használattal időnként ugyan szétmászkáltak ezek a cellák, de ez az újabb aktívbalace amit most vettem szép apránként rendbe tette.  A régebbi passzív bmsel még félévente bele kellett kézzel is piszkálni, hogy helyrejöjjön ha nagyon szétszaladna. Azóta is szétmászkálnak és összejönnek, de most már egyszer sem volt annyira végzetes, hogy kézzel hozzá kellett volna nyúlni. Néha a használatban persze nem árt egy egy szándékos teljes ciklus. Tehat hagyni majdnem nulláig kisütni és fullra feltölteni.  Főleg akkor, ha valamelyik cella  már eléggé kilóg. Utána a BMS aktívan és elég hamar helyreteszi az egyensúly. 
A többire majd később tudok reagálni. Üdv Idtván

[Kormos Imre]

Szerintem, ha egy akkupakk ég, ott a keletkezett tűzhöz az a kevés fa semmit nem fog hozzáadni.

KI

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/A35wCg.OArreIcPMuzs.csziHfNPHOAGohEpQktb%40freemail.hu.

[umnyo]

De lehet nem az akku fog kigyulladni hanem a fa, még mielőtt az akku kigyulladna.

Attila

-------- Eredeti levél --------

Feladó: Kormos Imre <imre....@gmail.com>

Dátum: 2025 szeptember 22 16:27:05

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/064f1436-a6e4-445d-a88d-17ddf7f8f8a4%40gmail.com.

[Imre Kormos]

Én ezt nehezen tudom elképzelni, hogy egy akkucella olyan meleg legyen, hogy a külseje lángra lobbantson egy bútorlapot úgy, hogy maga belül még nem gyullad meg. Persze attól még lehetséges, hogy én nem tudom elképzelni. ;)

Ki

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/A35ycA.gZxA3vyG9nUN.rCtMhzS18b30zrNmBJOB%40freemail.hu.

[Acs Gabor]

Azt képzelem, hogy talán általános szabály, hogy tűzveszélyes környezetbe ne tegyünk éghető anyagot. Mint ökölszabály, további mérlegelés nélkül. Ezért is furcsa nekem a kartonpapír a cellák közé. Ugyan nem tartom valószínűnek, hogy pont ott beszorítva meg fog gyulladni - de mégis.. olyan ez, mint egy nevezetes utolsó mondat :)

Gábor

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/CAO5CQn6naGKMCta%3DR%2BAP%2B4Gx6dGNTKqtx%3DF1v5YM%2BiYDg8PnNw%40mail.gmail.com.

[elight]

Megpróbálok pár szóban néhány felmerült kérdésre válaszolni.
A tűz!  Ha tűz van akkor már megette a fene, ha nincsenek a közelben azt
nem állítja meg senki.  Ettől még én a vasszerkezetre tettem le a
voksom, mert az elektromos tüzeknél az egy sokkal stabilabb szerkezet. 
Tulajdonképpen itt arra gondolok, hogy egy kisebb kábel túlmelegedés
esetén biztosan nem gyullad meg és ezáltal nem omlik össze a szerkezet.
Mert az egésznek azért jelentős súlya lehet és mondjuk egy egyébként
önkioltó kábeltűznél ahol a leggyengébb láncszem vagy egy bizti mégis
kiolvad  a szerkezetnek a beroskadása újabb, erősebb tűzveszélyes
helyzeteket okozhat.  A súly miatt én mégsem a falra erősítettem, hanem
saját gurulókerekes lábakon álló asztalkába helyeztem el két sorban az
akkumulátorokat. Így szerelésnél az asztalka előre tolható és bármely
oldalról könnyen hozzáférhető benne minden. Meg végesetben ha valami
bűzölögne akár kilökhető, eltávolítható az egész a helyiségből. De hát
azért erre ne nagyon terezzünk, inkább ne legyen ilyesmire szükség!
 A képeket mellékeltem erről a már elkészült koncepcióról.

Az 1. képen felül látható a kész asztal. Ennek a formának van egy olyan
plusz előnye, hogy méréskor, beszabályozáskor és ellenőrzéskor a
műszereket és a laptopot  van hova letenni.  A kép alsó részén látható a
vázszerkezet hegesztés és csiszolás után Itt jobban kivehetők a a
vasszerkezet finomságai. A három behegesztett tartópár a fióksíneknek,
és a gurulólábak tartójánál a súlypont előrehozó láb-toldat.

A 2. képen felül látható az akkumulátorok kétsoros behelyezése a
kihúzható fiókokba.  Felette a biztosítékok és a kapocssáv elhelyezésre
szolgáló vezeték tér látható.  A fiókok aljlemeze vaslemez a kerete
szögvas a sarkokon 5mm laposvassal megerősítve. A fiók, azért hogy az
oldalak párhuzamossága megmaradjon első lépésben csavarozva lett, és a
második lépésben többszöri apró hegesztéssekkel szilárd kötéssel össze
lett építve.  Így kerültem el, minimalizáltam a hőre vetemedést.  A
vaslemezre jobb híján teherbíró szigetelőt (mivel a cukrásznak sok a
cukra;) 2mm-es nyáklemezt tudtam tenni, ami valamennyire mondjuk hőálló
és vill. szigetelő is.  Erre került egy réteg szilikonos sütőlap amit az
Ikeaaban vettem leárazáskor jó-pár tekerccsel. Az akkumulátorok közé
szintén ebből vágtam az elválasztókat. Azért mert valamennyire rugalmas
anyag és tűrhetően vezeti ezért valamennyire talán el is osztja a
keletkező hőt. És mint villamos szigetelésre sem lehet különösebb erős
szót emelni.

A 3. képen középen látható a még meztelen asztal a rendelkezésre álló
minimális helyre bepróbálva. Ez eredetileg a kazánház helyiség de van
benne még egy kerti munkához kapcsolódó "fekete" vizesblokk, kerti
szerszámtartók és egy tisztító és egyéb szereket, flakonokat, üvegeket
tároló szekrény.  Eredetileg úgy terveztem, az asztalkát hogy a felső
részébe egy fiók kerül majd a szereléshez szükséges szerszámoknak,
műszereknek. De ez sajnos ugrott, mert olyan nehéz lett az elkészült új
trafóm, hogy ebbe a fiókba azt fogom az inverter elektronikájával
elhelyezni.  A bal oldali képen a BMS látható  amit az asztalka bal
oldalának nyitható ajtaja takar.  Az ajtóra PC ablak kerül a LED-ek
fényének és a WIFI jel  kijutási esélyének növelése végett.

A jobb oldalt felül.. Apró részletek láthatók.  Mivel rugós feszítés
alkalmazok, az akkuk hajszányit elmozoghatnak a helyükről. Ez a
szilikonos alap és az elválasztó lemezek is valamennyire támogatják. 
Egy sor cella majdnem 80cm hossz ott már esetleg mérhető is lehet ez a
parányi elmozdulás. Ezért az akkukhoz mellékelt merev összekötőkkel nem
voltam teljesen megelégedve. Igaz lehet készen is kapni, de inkább
készítettem pont akkora méretben saját verziót.  Ez földelő
szalagkábelből készült szemes sarukkal. A biztosíték 100A  így a huzamos
90A terhelhetőségű szalag duplán rakva nekem erre a célra megfelelt.
 Alatta a rugós feszítés alkatrészei láthatók.  A kész menetes szárak,
pedig már több helyre is használtam régebben ezeket most erre a célra
nem tetszettek. Ezért nekiálltam korrekt feszítő rudakat készíteni.
Ezeknek csak a két végén vannak a menetek.  A végek a 8mm-es vaslapba
sajtolt rugó fészkekben így akadálymentesen el tudnak csúszni ha
szükséges. Olyan erősek a rugók amelyeket választottam és a hely is
annyira szűk (az oka, hogy a fiókok kihúzhatók maradjanak)  kézzel
sehogy sem sikerült rákapatni az anyákat. Ezért egy rugó berakó
szerszámot kellett még  elkészítenem. Ez látható a jobb alsó képen éppen
feszítési helyzetben. A csavarral megfeszített tengely vége így már
kitolható annyira a túlsó végen, hogy az anya vidáman rákapatható.

Könnyítésként mellékeltem még pár apróságot. A fiókcsúszókat
bútorkellékes boltból vettem, lehetőség szerint a legerősebbet. Ez 5cm
széles és kb 45kg-ot bír darabonként (vagy páronként? ezt nem sikerült
megtudnom).  De mivel a felhasználás statikus, (normál esetben szinte
alig lesz kihúzkodva csak karbantartáskor) szerintem mindenképpen
megfelel!  A következő kép a wikipédiáról a nyomásátváltó tábla. Aki
nyomásértéket szeretne adott felületre beállítani annak ezt nem árt
megismerni szerintem.  És még egy a régi "Cipőt cipőboltból!"  szlogent
szerint -RUGÓT RUGÓBOLTBÓL- kép . De talán nem is ez a lényeg, hanem a
kép egyben felel egy elhangzott kérdésre: Honnan tudni, hogy megfelelő a
nyomásérték?  Ha a rugóállandó 55N/mm  akkor ha tíz millimétert  húzok
rajta akkor az már 550 N erőt képvisel azon a száron. Mivel négy szár
van és a szükséges nyomás nem N-ben van megadva ezért lehet még egy
kicsit matematikázni és ez a dolog még egy villáskulccsal meg a
menetemelkedés ismeretében azt hiszem teljesen letudva!

Sok sikert!

Üdv István

[umnyo]

A  TOP balanszolás témaköréhez, miért is érdemes / szükséges ilyen "házi" felhasználás setén

Az igaz, hogy alapból a lejövő sorról a cellák alapból azonos töltöttségűek, vagy ez lenen elvárható. Szép is lenne ha az autógyár vagy inkább az akkupack összeállító/beszállító elkezdené balanszolgatni a cellákat, kb lehetetlen ilyen mennyiségben ezt megtenni.

Azonban két gondolat.

A cellák amiket "kiskerben" meg tudsz venni, mármint Lifepo nagy kapacitású cellák, 100-200-300Ah körül, azok akár tetszik akár nem B grade cellák jellemzően. Az A grade nem kerül "kisker" eladásra, a cellagyártó nem foglalkozik vele miután valamiért kiugrott a sorrol, mert valamelyik paraméter kiesik a tűrésen. A kiesett cellákat vásárolják fel ilyen olyan cégek és mennek eladásra ilyen olyan módon. A cellagyártó nem fog ilyenekkel foglalkozni, egyben eladja a rosszabbakat, majd az adott cég eladja kiskernek. A valós A grade a jó cellák meg mennek nagyban a szerződött partnerekhez, nagyfelhasználókhoz, akik mindenféle kisebb nagyobb packokat  készítenek belőlük. Az hogy a kiskinai vagy akárki ráírja hogy A+ meg A, kb lényegtelen mert szinte mind B grade a valóságban. És persze lehetnek fokozatok, mert többféle ok is vezethet oda, hogy valami B grade lesz. Akár esztétikai oka is lehet, vagy netán túltárolás.

Plusz emellett oltári hamisítás is megy ezen a piacon. Csak egy példa: a lemezre felvitt QR kódokat - aminek kódja alapján sok esetben lekérhetőek a gyári teszt adatok és minősítések - rengetegen felcsiszolják, új QR kódot nyomnak rá, még neves gyártók esetén is, vagy épp átmatricázzák. Szóval kb semmi sem készpénz ezen a területen sajnos. Nagyfokú a bizonytalanság honnan veszel cellát és mi az amit veszel a valóságban.

De tovább haladva.

A Lifepo cellák feszültsége igen széles töltöttségi tartományon belül nagyon stabil, főleg a nagy kapacításuak.  Azaz azonos feszültség mellett több 10%-os töltöttségi állapot különbség is lehet ha úgy lett összerakva. Az, hogy századra ezredre azonos a fesz, kb szinte mindegy...... Most Itt megy mellettem egy CATL 280Ah-s cella kisütése. Kapacitása 280Ah, kisütőárama 40A. Közel 2 órája pár századon belül van a kapocsfeszültsége, miközben merült kb. 25%-ot.

Na ezért érdemes az első használat előtt TOP balanszolni, mert kb fogalmunk sincs hogy a cellák a valóságban milyenek. Ha egymás utáni sorozatszámúak (már ha valós a sorozatszám rajtuk), akkor még csak csak elmegy. De ha pl. napi gyártásból vagy hetiből válogattak össze cellákat mondjuk belső ellenállás alapján, akkor már eléggé kérdéses.Sok esetben jó szokott lenni, de nagyon sok esetben vannak emiatt gond velük, így érdemes rászánni az időt egy top balanszra, mert sokat nyerhet vele az ember, veszteni max egy kis időt veszít

Ami érdekes tud lenni még ilyen téren, hogyha sorosan kötöd őket, akkor ha elkezded tölteni, vajon ahogy emelkedik a fesz, a töltöttség 80-85%-a és felette még mindig együtt vannak, vagy elkezdenek szétmászni? Mert kb itt kezd el ez a folyamat elindulni és érdekes lenni. Akkor derül ki, az egyik cella már jut el a végéhez, a többi meg esetleg még sehol nincs feszben. Az aktív balanszolást is úgy érdemes beállítani, hogy csak bizonyos fesz felett vagy alatt csinálja pl.lifepo esetén 3.4V cellafesz felett, mert addig nincs jelntősége, lényegtelen. Nincs értelme pl. 3.2-3.3V környékén balanszolgatni mert van eltérés, az ekkor még lényegtelen tud lenni.


Bocs ha kicsit hosszú voltam,

Attila

-------- Eredeti levél --------

Feladó: elight <eli...@ele.hu>

Dátum: 2025 szeptember 22 14:53:11

[Acs Gabor]

Tyű, István, nagyon megadtad a módját, ez aztán a példás alaposság!

Köszönöm a részletes leírást, lesz min morfondírozni. Ennél én nagyon
sokkal primitívebb megoldásban gondolkodtam eddig, csak úgy letéve
valahova a cucc és kész.. De ez így kimondottan szép, szakszerű!

Még az merült fel bennem, hogy amikor valaki (pl. én) megveszi a
cellákat, ott van az árcédula, ez így mennyivel olcsóbb, mint a gyárilag
kész pakk! De azért amennyi időt, energiát beletettél, ez így együtt..
hát elgondolkodtató..

Gábor

[Kormos Imre]

Nekem tetszik, gratulálok.

Ha a fióksín teherbírásában nem vagy biztos, nyugodtan lehet duplázni
szépen egymás fölé. Ha van egy kis hely a két sín között, akkor kicsit
andráskeresztként működve  többszöröződik a teherbírásuk.

Ki

ui: fa asztallap?!?!  Ejnye..  ;)

[elight]

Legjobban emberbarát. :)
Alatta azért még lesz több réteg lemez, vas is, alu is! Dolgoztál már vasasztalon?  Még az inverter szellőzés okoz majd némi fejtötést, mert az eddig különállóan és a plafonhoz sokkal közelebb volt. De most ahogy már említettem majd az újabb belekerül az asztalba, felülre a fiókba. Na indulok is alulemezért, mert az a nyáron eléggé kifogyott.    Üdv István

[elight]

Kaphatók készen lemezdobozos álló komplett akkubankok felskálázva különféle teljesítményeben. Több helyen láttam földön álló gurulókerekes változatot is. Nézegesd meg ezeknek az árát, azután lehet választani.  De aki beleugrik a komponensek vásárlásaba annak már azt hiszem nem lehet sok választása. Csak forever!

Amit pedig hobbiz valaki. Tehát magának alaposan átgondolva és sikeresen összehoz az ember, az feltehetőleg neki, ha jól gondolkodott és tevékenykedett, egyben akkor az eredmény szempontjából várhatóan nagyon is optimális végkifejletté alakulhat! És olyat legtöbbször venni se nagyon lehet, maximum örökölni!
Arra is rájöttem,  a megúszós dolgokra törekvés legtöbbször később még újabb problémák halmazát generálhatják. Tehát még több időt követelhetnek mint a megfontolt gondolkodás.  És ez legutóbb sajnos pont az inverter trafó megtekerésénél fordult velem is elő , de már összekaptam magam, végre lakkozva.  
Szóval maradjunk csak nagy költőnk örökérvényű sorainál, "..csak ahogy a csillag megy az égen .."  🙂  Üdv István

[umnyo]

A  TOP balanszolás témaköréhez, miért is érdemes / szükséges ilyen "házi" felhasználás setén

Az igaz, hogy alapból a lejövő sorról a cellák alapból azonos töltöttségűek, vagy ez lenen elvárható. Szép is lenne ha az autógyár vagy inkább az akkupack összeállító/beszállító elkezdené balanszolgatni a cellákat, kb lehetetlen ilyen mennyiségben ezt megtenni.

Azonban két gondolat.

A cellák amiket "kiskerben" meg tudsz venni, mármint Lifepo nagy kapacitású cellák, 100-200-300Ah körül, azok akár tetszik akár nem B grade cellák jellemzően. Az A grade nem kerül "kisker" eladásra, a cellagyártó nem foglalkozik vele miután valamiért kiugrott a sorrol, mert valamelyik paraméter kiesik a tűrésen. A kiesett cellákat vásárolják fel ilyen olyan cégek és mennek eladásra ilyen olyan módon. A cellagyártó nem fog ilyenekkel foglalkozni, egyben eladja a rosszabbakat, majd az adott cég eladja kiskernek. A valós A grade a jó cellák meg mennek nagyban a szerződött partnerekhez, nagyfelhasználókhoz, akik mindenféle kisebb nagyobb packokat  készítenek belőlük. Az hogy a kiskinai vagy akárki ráírja hogy A+ meg A, kb lényegtelen mert szinte mind B grade a valóságban. És persze lehetnek fokozatok, mert többféle ok is vezethet oda, hogy valami B grade lesz. Akár esztétikai oka is lehet, vagy netán túltárolás.

Plusz emellett oltári hamisítás is megy ezen a piacon. Csak egy példa: a lemezre felvitt QR kódokat - aminek kódja alapján sok esetben lekérhetőek a gyári teszt adatok és minősítések - rengetegen felcsiszolják, új QR kódot nyomnak rá, még neves gyártók esetén is, vagy épp átmatricázzák. Szóval kb semmi sem készpénz ezen a területen sajnos. Nagyfokú a bizonytalanság honnan veszel cellát és mi az amit veszel a valóságban.

De tovább haladva.

A Lifepo cellák feszültsége igen széles töltöttségi tartományon belül nagyon stabil, főleg a nagy kapacitásúak.  Azaz azonos feszültség mellett több 10%-os töltöttségi állapot különbség is lehet ha úgy lett összerakva. Az, hogy századra ezredre azonos a fesz, kb szinte mindegy...... Most Itt megy mellettem egy CATL 280Ah-s cella kisütése. Kapacitása 280Ah, kisütőárama 40A. Közel 2 órája pár századon belül van a kapocsfeszültsége, miközben merült kb. 25%-ot.

Köszi István a leírást!

Arra még emlékszem, hogy az előző akksidat egy csempézett házba raktad tűzvédelmi okokból. A mostani nagy cellasort is így helyezted el?

Ha tudnál küldeni képeket, vagy további leírást az aktuális kialakításodról, nagyon örülnék!

A napokban neki akarok végre én is állni a Top Balance-nak (Te azt csináltál?) és így Attila tanácsát követve azt már keretben csinálnám.

Te István mit használtál szeparátornak? Rendelhetek Aliról epoxilapot, de hátha van gyorsabban elérhető alternatíva.

Azt hallottam, hogy a sor végeit érdemes valami jó erős lappal zárni, hogy a belső erők hatására ne legyen az, hogy elgörbül ez a zárólap és akkor a szélső cellákat az élein kezdi majd nyomni. Szóval vékonyka bútorlap nem nyerő. Te mit használtál?

Menetes szárral húzatod? Hányassal?

Gábor

2025.09.20. 17:28 keltezéssel, elight írta:

Mondjuk tételezzük fel,  elfogadom a buborék ha már képződőtt a felületen az már nem összenyomható. Maga a folyadékok viselkedés tana azért nekem egy elég bonyolult téma. Az elektródoké pedig még egy külön fejezet.

Én már azt sem teljesen értem miért a felületen és annak közelében gyakoribb a bubisodási jelenség.  Persze az a része logikusabbnak tűnik, hogy a folyadékok ne nyomhatók össze, hanem ahogy említettem a nyomás magát a képződést csökkentheti.  Ha már vannak buborékok szép számmal, akkor eső után köpönyeg lehet a kompresszió. Persze ezek ha elég naggyá tudnának egyesülni, akkor feljöhetnének a felületre. Az én elég hiányos ezirányú tudásommal leginkább mégis csak így gondolnám ezeket a dolgokat.

Visszatérve az előzőekre, nekem is voltak tapasztalati kalandjaim a Lifepo4 cellákkal. Az első un. noname széria mostani eszemmel nézve már eleve nem szabályosan téglalap volt,  hanem ahhoz képest már eleve kissé puffadtan érkezett.  Lehet hogy ezek a gyártósoron jó, de apróbb geometria hibával rendelkező, nem első osztályú cellák voltak. De tudhat5am, az áruk is ezt sugallta.   Én belezavartam ezekbe majnem 300 ciklust két év alatt és utánna eladtam, mert nagyobb összkapacitásra támadt igényünk. Azóta is jól, mondhatni  100%-osan teszik a dolguk, az alapján mondva,  ahogy erről időnként informálnak engem. Ezeknél  még nem alkalmaztam kompressziót, mert különösebben nem jártam utánna. Most egy sokkal értékesebb cellasort vettem meg és használok. Ezek gyártótól vett és garantált minőségű cellák gépkönyvvel és adatlappal. A gyártó ebben egyértelműen előírja a kompressziót, ha ki szeretnénk használni a garantált maximális ciklusszámot és élettartamot.  Ha ez elmarad vagy az üzemeltetésben túllépjük az ajánlott feszültség és hőmérséklethatárokat, akkor megad egy második, sokkal kevesebb, garantáltan kihasználható ciklusszámot is vigasztalásként.  Én a kompresszió alatti működtetést választottam és alakítottam ki.  Párszáz ciklus után még egyáltalán nem tudok nyilatkozni, hogy mindez megérte volna. Csak annyit látok, a paraméterek sokkal pontosabbantartják az induláskori értéküket, és a geometria se változott eddig észlelhetően. És ezután csak remégnykedhetek, hogy hátralévő életemben ez még nagyon sokáig így is marad. Ugyanakkor tudatában vagyok annak, hogy esetleg bármilyen egyéb váratlan okból lehetnek azért  valamilyen meghibásodások.

Mellette az előző készletből maradtak meg még tartalék celláim. Ezek közül próbálgatással egyet már sikerült is kinyírni. Azért annyira nem lettem meijedve, mert nem volt különösebben látványos tűzeső, csak jócskán megdagadt és lefújt a biztonsági szelep.  Tulajdonképpen az eddigi kisérleteim és tapasztalataim alapján a vezetékek betüzesedésétől talán jobban lehetne némi félnivalóm.   Hogy ne kelljen arra keményen odafigyele.  De ettől még lehetnek nyitott kérdéseim! Üdv István

[elight]

Imi! Még annyit:
A fiókcsúszóktól nem annyira félek, mert rengeteg golyó van bennük és
elég stramm szerkezetek. Sok tízezres húzogatásra lettek méretezve a
határterheléshez és az esetemben évente maximum csak párszor lenne
tologatva. A felerősítésük talán aggasztóbb lehetne, mert oldalanként 4
darab M4-es süllyesztett csavar fért el kényelmesen, ezért csak ennyi
tartja.   Ezek húzásra legalább 12mm2 vasanyagot képviselnek négyszer.
Az a leggyengébb szarvassal számolva is (20kp/mm2) egy egy oldalt 80kp
erővel képes lesz megtartani a szerkezetet. Nagy szilárdságú csavarok
használatával még sokkal kedvezőbb lehet ez a helyzet. Persze nyírásra
már nem számoltam át ezeket, de ott a megfelelő szorítóerő, illetve
illesztő dudorok is vígan felvehetik az erőhatások egy részét. De biztos
ami biztos, a fiókok alá négy négy tartótuskót is behegesztettem,
amelyek a csúszórész alá kerültek 1mm-el, azért hogy ne akadályozzák a
mozgásukat. Ha a fiókok közül valamelyik mégis leszakadna erre zuhanjon
rá, és ne eshessen rá az alatta lévő dolgokra. Tulajdonképpen a tuskók
leszakadás után is mereven tartanak, max nem lehet kihúzni majd a
fiókot, amíg a csavarokat meg nem javítja az ember.  Ez így nekem
maximálisan megfelelőnek tűnik, de azért elgondolkodtattál, esetleg ne
erőltessek bele még egy két csavart ha az megoldható. Köszi.

Üdv István