ABB megszakító

[Acs Gabor]

Sziasztok!

Meg tudnátok erősíteni, hogy ez igazából mire való?
https://hu.rs-online.com/web/p/mccb-megszakitok/2319298

Létezik, hogy ez jó lenne a szolár rendszerben akku túláramvédőnek és
lekapcsoónak?
Nem pontosan derült ki számora az adataiból, hogy ez leold-e és milyen
áramon, illetve alkalmas-e erre a DC felhasználásra?
Adatai szerint 500VDC a max. és 150A a névleges árama, de ettől még nem
vagyok biztos a dolgomban..

Köszi:
Gábor

[Kormos Imre]

Rated Operational Voltage:
-415 V AC
-125 V DC

KI

[lajos mik]

Nálunk a cégnél ilyen megszakítókkal (Siemens) vannak az akkumulátor telepek kapcsolva. A pozitív ágban két érintkező sorba kapcsolva. 

miklajos

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli elektro-lista csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/5b345d31f05f8ea0363bb609aee083f7%40e8e.eu.

[elight]

Szia!

Megnéztem az adatlapját az ABB-nél. Robosztus egy eszközöcske. Már a
85mm2 - 192mm busbár sem piskóta.  És az írja, ha sorba kötjük a 3
érintkezőt 500V DC-ig 25kA áramlökés esetén még képes működni legalább
8000 garantált cikluson keresztül. Szóval jó lehet ez akkukhoz szinte
akárhova szerintem a várható 150A folyamatos áram esetén. Mert ezek
szerint alaposan túl van méretezve, azért hogy bírja rendesen a strapát!
Az iparban való arra, hogy áramtalanítsunk egy hálózati szakaszt vagy 
egy egy DC busbar áramszakaszt.

Én nem számítok ekkora lökőáramokra és máshogy oldom meg ezt a
problémát.  Terhelés alatt nem kapcsolgatok mechanikus kapcsolókkal. 
Bízom abban, hogy az inverterben és a BMS-ben lévő elektronikus eszközök
mindig jól teszik dolgukat. Ha pedig mégsem, a akkor zárlatokra  és
túláramokra ott vannak az olvadó és egyszer-kétszer  használatos
mechanikus megszakító eszközök. Ilyen esetben úgysem szokott jelen lenni
aki ezt a kapcsolót lekapcsolja! Azokat meg a hibaelhárítás után majd
csak kicserélem.

Üdv István

[elight]

Szia, ezt meg honnan olvastad ki?  Én erről mást látok.

Üdv István

[Acs Gabor]

Szerintetek milyen áramnál kapcsolhat le vajon?

Azoktól az egyszerhasználatos kínai megszakítóktól én parázok.. nehogy ő
maga gyulladjon ki valamiért..

Gábor

[Acs Gabor]

https://search.abb.com/library/Download.aspx?DocumentID=1SDC210032D0204&LanguageCode=en&DocumentPartId=&Action=Launch

Ebben lesz a válasz, és szomorú..
Ezek szerint nem létezik elektromechanikus túláramvédelem, mert ezek nem
fognak lekapcsolni belátható időn belül még kétszeres túláram esetén
sem.

Ennyire túl kell méretezni a vezetékezést, hogy sokszoros áramot is
elviseljen a névleges maximumhoz képest..?

Gábor

[elight]

Nézegetem, nagyon korrekt kis kapcsolók ezek! És sok ezer kapcsolásra
biztonságosak.

Tulajdonképpen mit szeretnél ennél jobbat?
Ezekben van egy termikus védelem. Ez arra szolgál, ha huzamosabban
túlterheljük az akkumulátort akkor lekapcsolják a fogyasztót.
Első védelem a termikus.  Ha mondjuk Egy 125A-es típust választok, akkor
az mondjuk 100A- terhelésnél az még soha nem fog lekapcsolni. Ha
interpolálom a görbéket, mondjuk a  150A terhelés ha fennáll 5-10 percig
akkor a melegedés függvényében előbb utóbb le fog kapcsolni És ha
200A-el terhelem, akkor pedig 30 másodpercnél rövidebb idő alatt fog
lekapcsolni.  Persze ezek az időket és határáramokat a szemléltetés
miatt mondom.  Ezek az értékek grafikonok szerint típusonként jelentősen
eltérhetnek.
A második védelem, a mágneses elven működő védelmi lehetőség. Ez pedig
nagyon nagy áramok esetén (zárlati áramok) gyorsan 1 sec-en belül
biztonságosan megszakít akár 6000A kialakult áram esetén is. Ez annyira
gyors, hogy a megfelelően méretezett vezetékek ennyi idő alatt nem
tudnak károsodásig felmelegedni. A vezetékeken el kell kerülni azt, hogy
a zárlati áramok a vezetékeket deformálódási (cseppenési) hőmérséklet
közelébe melegítsék. Tehát ennyire kell csak méretezni, és szó sincs
többszörös túlméretezésről.
 Minden az idő és az áram hányadosa.  Tehát a vezetéknek el kell tudni
viselnie a példám szerint a statikus 120A  áramot folyamatosan és
annyira, hogy egy idő után beállhasson rajta az a hőegyensúly maximuma,
ami még méretezett és megengedett. Tehát ha mondjuk 60C fokra van
méretezve akkor olyan vezeték keresztmetszetre lesz alapesetben szükség,
amelyik a nyári 35 fokos  melegben a maximális határáram esetén sem
melegszik 60 fok fölé.   Ez az első kritérium.  A második kritérium,
hogy a hőmegszakító határáramát is el kell tudni viselnie. De nem
végtelenségig, hanem 1-2 percig.  Mert utána az kikapcsol, és a
vezetéknek lesz ideje hűlni míg a készüléket újra be nem kapcsolják és
rendesen nem üzemeltetik.   És a harmadik kritérium az, hogy a várható
maximális zárlati áramot is el kell tudni viselnie a vezetéknek, de az
már csak mondjuk 1 másodpercig.  És utána ebben az esetben is van
rengeteg ideje a vezetéknek lehűlni, mire a berendezést kijavítják. 
Mert egy ilyen szintű meghibásodás kijavítása ekkora áramú rendszerekben
általában nem öt perc.
A tényleges vezeték keresztmetszet  jó közelítéssel a három közül az
lesz amelyik a legnagyobb biztonságot adja.  Vagy inkább mondjuk úgy,
hogy a legnagyobb keresztmetszetet igényli olyan vastagot kell választani.
Most éppen nem matematikailag, csak józan paraszti ésszel próbáltam
közelíteni ezt a problémát. De biztosan megvan ennek a méretezésnek a
megfelelő matematikája is.
Visszatérve a megszakításra.  Ha gyorsabb vagy pontosabb megszakítást
szeretnénk, akkor vannak erre megfelelő elektronikus védelmi eszközök. 
Pont ilyenek vannak a inverterekbe is beépítve. Ezekkel szemben  a
mechanikus túláram védők pont arra az esetre kellenek, ha azok már nem
tennék jól a dolgukat, mert a berendezés meghibásodott.
Persze az elektronikus védelem használatának is lehetnek hátulütői.
Tehát ha méretezek egy rendszert maximális a példa szerint 125A névleges
áramra, akkor ennek a rendszernek el kell tudnia indulni a maximális
terhelésen is. Általában a induló áramok meghaladhatják a névleges
áramokat. Tehát máris induláskor (mondjuk egy hűtő bekapcsol)
meghaladtuk egy rövid ideig a méretezett maximális áramot. Ebben az
esetben ha elektronikus védelmet használnánk, akkor az a hűtő
kompresszor az inverterünkről nem fog soha elindulni, mert a védelem
130A közelében mindig nagyon gyorsan és precízen lekapcsol.  Ugyanakkor
a termikus védelem esetében van egy két perc amíg akár másfél -
kétszeres áram mellett sem fog lekapcsolni.  És hát az a motor úgyis
ezalatt előbb utóbb felpörög.
Ezért is nagyon sok inverternél kettős adat szerepel a teljesítmény
mezőben. Az első adat, (mondjuk 3kW) az amilyen teljesítményen az eszköz
még folyamatosan tud áramot szolgáltatni.   A második adat pedig az az
érték amit a benne lévő félvezetők egy rövid ideig (pár perc) képesek
elviselni. Ilyenkor a félvezetők még mindig az össz határáramuk alatt
üzemelnek egy biztonsági tényező figyelembevételével megközelítve azt. 
Az mondjuk legyen 2x (tehát a 3kW-os inverternél 6kW rövid idejű
használat megengedett).
Visszatérve az elektronikus vagy hőkioldós bizti legyen betéve kérdésre:
(lehetőség szerint mind kettő;)
Az elektronikus biztosítékkal sehogy sem tudjuk 3kW terhelés felett
üzemeltetni a rendszert ha a névleges áramra méretezünk. Sőt mivel pl. a
motoroknak lényegesen magasabb az indulóárama, lehet hogy csak egy
1,5kW-os motor indítható el ez esetben. Ugyanakkor már a 2kW-os motornak
is gondjai lesznek az indulással. Ha a névleges termikus biztosítékkal
szerelőnk, akkor megengedi, hogy egy 125A-es bizti esetén akár 6kW
pillanatnyi terhelés esetén is elindulhasson a rendszer, és később akár
3kW környékén kiterhelve is folyamatosan üzemelhessen. Ennyi a különbség.

Nincs ebben így semmi szomorúság, így van ez jól szerintem. Minden csak
helyes méretezés kérdése!

Üdv István

[Acs Gabor]

Szia István!

Köszönöm szépen a részletes kifejtést!

Nekem az volt itt az aggályos, hogy pl. 2x-es túlterhelésnél is még
200sec ami alatt leold.
De mondjuk 1,4x-es terhelésnél 10.000sec lesz a leoldási ideje.

Eddig úgy képzeltem, hogy van egy akkumulátorom, legyen mondjuk 300Ah,
ezt tartósan terhelhetem 150A-rel, akkor erre kiválasztom a táblázatból
a vezetéket kis ráhagyással, beteszem a védelmet és már kész is vagyok.
De a 150A-es megszakító nem fog 150A-nél soha leoldani, de még 210A-nél
is elmegy mondjuk 3 órát. 300A-nél pedig már ugye 1C fölött terhelünk,
az nagyon nem jó és a 150A körülire méretezett vezeték is rendesen túl
van terhelve és akkor is még vígan megy 3 percet, mire leold.

Szóval így elégé nehéz belőni megszakítóval a megfelelő védelmet az
akksi részére és a kábelezésnek is.

Jó, ott a BMS és ott az inverter.. Jelen esetben az inverterünk nem old
le pl. a beállított max. akkufeszültségen, hanem teljes lelki
nyugalommal tölti tovább. Egész addig, amíg el nem éri a BMS max.
feszültséget, ott az lever és rossz esetben viszi magával az invertert
is a halálba, mert az nem szereti, ha kirántják alóla a terhelést. Vagy
ha már átvezet a BMS, mert elromlott, akkor tölti az akksit, amíg az le
nem fúj, vagy ki nem gyullad..
De ezt csak példának írtam az elektronikus védelem kapcsán, nyilván nem
azonos a tólfesz és a túláramvédelem.

Szóval nem vagyok abban most teljesen biztos, hogy a példában szereplő
300Ah akksi esetén milyen megszakító és milyen kábel lenne a kívánatos.

Táblázat szerint 2x16 vagy 1x50-es kábellel jó vagyok 200A-ig és ha
150A-re biztosítottam, azt gondoltam, ez így megfelelő ráhagyás.
https://www.green-electron.hu/elektromos-vezetekek-terhelhetosege-meretezese/

De ez a táblázat 160A-es biztosító mellé 95-ös kábelt ír elő, ami árban,
kezelhetőségben nagyon más, mint a 2x16-os..

Szerinted mi lenne ide az illendő kábel és megszakító? A 150A tartós
terhelésre méreteznék autótöltéshez, azon a 150A-es megszakító stabilan
elvan a végtelenségig, nem fog potyára leoldani.

Mondjuk 2x35-ös kábelre érdemes lenne fölmennem..?

Gábor

[Fekete Róbert]

a csúcsokra kellene odafigyelni szerintem
előfordulhat olyan hogy pl tartósan 150A kell kivenni?
mert az ügye egyértelműen nem üzemszerű állapot

ha meg a csúcsok a 150A akkor van A B C és asszem D bizti is ,
kismegszakítóról beszélek, de üvegben kerámiában is van legalább 2 jelölés

és adatlapok alapján be lehet lőni, hogy mennyit hogy kell hogy elviseljen
pl el tudok képzelni olyat, hogy van 125-ös B bizti és előtte egy 100
C-sa C -s engedi a pl motor indítós dolgokat de 5-10 % növekedés esetén
idővel leold, a B-s bizti meg esetleges hirtelen csúcsnál gyorsan
ledobja a láncot

nem tudom milyen lépcsők vannak ilyen nagy áramoknál már a
kismegszakítókban, de esetleg így be lehetne lőni

értelmetlennek tartom 5-10 túllőni a vezeték keresztmetszetet, van pár
táblázat, meg számolgatni is lehet ( amit meg is tettél) hol ked
melegedni mondjuk 20°C hőmérsékletnél 60-80°C környékére, és kb ha hozzá
adod az esetleges +20°C t nyári meleg esetére , akkor 100°C még
pillanatnyi akár pár perces melegedés esetén is elmehet, persze
egyértelműen nem jó ezt megközelíteni, mert általában nem 1 ér fut csak
a csőben hanem kettő vagy 4, ezeket is figyelembe véve a 60°C a max
számításból megengedett
R.

[lajos mik]

Ezek alapvetően 3 f (azon belül is motorok) védelmére vannak kitalálva a többi csak bónusz. Siemensnek láttam már beállítható értékű megszakítót de annak az ára is ott van. Ha spec DC igényed van akkor az ABB-nek van vasúti eszközei is, persze az se a kommersz polcos kategória.

miklajos

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok szolgáltatásbeli elektro-lista csoportra.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) elektro-list...@googlegroups.com címre.

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/elektro-lista/811f363a-a5e3-4209-896f-0e1432800069%40harden.hu.

[elight]

Igen.  A kérdéseid alapján annyit tudnék hozzáfűzni, soha nem az akkut biztosítja az ember, hanem a töltést és a fogyasztókat. Azt meg már részletesen írtam, azt is nézni kell, hogy milyen a fogyasztás jellege. Szóval nem biztosítunk, méretezünk  pillanatnyi csúcs fogyasztásra mintha folyamatos terhelés lenne, mert tényleg feleslegesen nőnek a költségek. 
Hogy a gyakorlatomról is beszéljek. Nekem 5kW csúcshoz, (100A) a 310Ah akksinál 125A a főbiztosítékom és 150 A-es a főkapcsolóm.  A BMS 200A-es, mert az elektronikánál azért jobb ha több a biztonsági tartalék.  De mivel szerencsére közel az akksihoz (1,5m)  az inverter ( számolva: ro szor l per a  ) nálam két 16mm2 "tyukbél" van behúzva párhuzamosan erenként.  Ezt a már küldött tablázatból állapítottam meg és 130A ig mértem is a melegedését a nyári hőségben. A határ alatt volt kicsivel.  Tehát igyekeztem nem túllihegni, és nekem már így elfogadható.
Üdv István

[elight]

Ja még annyit. Van indok, hogy csőben fusson? Mert akkor tényleg egy kvadráttal rosszabb a helyzet. Nálam szabadon lógnak bilincsben a fal síkja felett.
És ha már melegedés. Az 5kW-os inverter trafóm 2kW-nál még majdnem semmit sem melegedik. Feltéve ha nyitott az inverter teteje.  Ha lecsukom azt, fél óra alatt felküzdi magát egy olyan 36 fokos üzemi melegre.   Ezt 17 fokos helyiségben mértem. Ez tulajdonképpen egy ventillátor használat nelküli teszt. Ha visszanyitom a fedelet akkor egy idő után szépen visszahül. Éppen azon sportolok, egyre kevesebbet menjen a ventillátor, mert autó tóltésnél már úgyis menni fog folyamatosan. Emiatt is két ventillator van már betéve és arányos  PWM vezérlés lesz hozzá.
Érdekes a melegedési karakterisztika is.  A trafó a teljesítmény növekedéssel nem arányosan melegszik. Mondhatnám egyre kevésbé. Míg a hűtőbordák pedig félteljesítményig alig és onnantól kezdve pedig hatványozottan. Ezért tettem be a két nagyobb ventillátort és külön külön szabályzom ezeket.
Üdv István

Ekkor: 2026. február 23. 7:00:13 CET, "Fekete Róbert" <fr...@harden.hu> írta: