Schottky dióda

[Horváth Péter]

Sziasztok!

Adott egy kínai tápegység, amiben van egy 20A 40V -os schottky dióda.

Ezen a diódán bizonyos helyzetekben folyik kb 5 mA záróirányú áram,
miközben 45V letörési feszültség mérhetö rajta.

Akkor sem folyna sokkal több áram,  ha zárlatos lenne.

Szerintetek ezt bírja? Vagy tegyek vele párhuzamosan egy zener diódát?

Köszi..

[elight]

Szia!

Kapásból megnéztem három nagy áramú schottky dióda alaplapját. Mert én
is úgy emlékeztem, hogy általában ezek záróirányú árama a szokásosnál
nagyobb szokott lenni, de általában kb 1mA alatt van.

ÉS NEM!

Általában csak szobahőmérsékleten!  Mert a hőmérséklettel nagyon
változhat, esetleg túllépted a záróirányú feszültségét is.  Minkét
estben nő a szivárgási áram. Lásd csatolmány. A túlfeszre lavinaszerűen
tönkre is mehet.   Ezen a zener sem sokat segít, mert növekvő feszre az
vagy nem nyit, vagy nyit és nő rajta az áram ezért szintén tönkremegy. 
A Transil dióda (Pl P6KEXX ) azért nem árt meg a impulzusok
feszültségének csökkentáse végett.
Amíg minden tekintetben a katalóguslap előírt tartományában vagy addig
szerintem nem kell parázni.  A max 40V * 5MA az kb 2W. Egy ilyen combos
jószágnak ezt azért el kell tudni viselnie.  Nagyobb terhelés neki a
nyitóirányú 0,65V és 20A szorzata miatti melegedés szerintem.

Üdv István

[Pataki István]

Mit mond a dióda adatlapja?
Tisztán termikus megfontolásokból az 5mA nem okozhat problémát, (talán éppen ekkora áramra specifikálják a letörési feszültséget), hiszen ezzel a 225mW-tal szemben az üzemi disszipációja sok Watt lehet. A konkrét layout határozza meg a maximális disszipációt. A mért jelenség lehet akár tervezett is. Akkor működik, ha a záró irányú áram kívülről korlátozott, különben a dióda megfuthat.
Nem tartom kizártnak, hogy van olyan működésbeli különbség a nyitó és záróirány között, ami érzékenyebbé teszi a záró irányú használatot, de ehhez érteni kellene hozzá. Az biztos, hogy ahol 45V záró irányú feszültség előfordulhat, oda legalább 60V-os, de még inkább 80V-os diódát illik használni.
A párhuzamos Zener jó ötlet, ha egyébként nem okoz problémát a kapcsolásban.
pi

----- Eredeti üzenet -----
Feladó: Horváth Péter <p69ho...@outlook.hu>
Válasz: <elektr...@googlegroups.com>
Címzett: <elektr...@googlegroups.com>
Elküldve: 2025. 11. 06. 15:07:20
Tárgy: [elektro-lista] Schottky dióda
________________________________________________________________________________

[Horváth Péter]

Azt gondolom, hogy megfutástól és túlmelegedéstől nem fog tönkremenni,
mert majdnem áramgenerátorosan megy rajta az 5 mA záróirányban.

Viszont azt nem tudom, hogy ilyenkor 45V-os zener diódaként viselkedik,
vagy átüt, és zárlatos lesz, mint valami kondenzátor...

Ez utóbbit tudnám kiküszöbölni, ha mellé raknák egy zener diódát, sorba
egy sima diódával.

[elight]

Ezt nem teljesen értem mit érsz el vele az ennyire  alacsony áramköri belső ellenállasok esetén.  A zener dinamikus ellenállása nem fog sokat ledolgozni a túlfeszültségből szerintem. Vagy alulméretezve gyorsan kimúlik. Szimuláld le adott, várható események alapján! Léteznek erre megfelelő programok.
Diódákról pl sok minden:  <http://mti.kvk.uni-obuda.hu/adat/tananyag/elektronika1/tan/Dioda_v34a.pdf>
<https://www.digikey.hu/hu/articles/the-fundamentals-application-of-zener-pin-schottky-varactor-diodes>
Milyen jellegű a várható túlfeszültség? Tranziens? Akkor megfelelően megválasztott transzil dióda  vagy párhuzamos RC kellő védelmet adhat. Ha periodikusan vagy állandóan elleirányú túlfesz várható, akkor pedig elhangzott már. Egy binztonságosabb, nagyobb záróirányú feszt bíró típust kellene választani. Pl. 45V helyett 60V-osat. 
Üdv István

Ekkor: 2025. november 7. 8:34:35 CET, "Horváth Péter" <p69ho...@outlook.hu> írta:

Azt gondolom, hogy megfutástól és túlmelegedéstől nem fog tönkremenni, mert majdnem áramgenerátorosan megy rajta az 5 mA záróirányban.

Viszont azt nem tudom, hogy ilyenkor 45V-os zener diódaként viselkedik, vagy átüt, és zárlatos lesz, mint valami kondenzátor...

Ez utóbbit tudnám kiküszöbölni, ha mellé raknák egy zener diódát, sorba egy sima diódával.


2025.11.06. 16:27 keltezéssel, Pataki István írta:

Mit mond a dióda adatlapja? Tisztán termikus megfontolásokból az 5mA nem okozhat problémát, (talán éppen ekkora áramra specifikálják a letörési feszültséget), hiszen ezzel a 225mW-tal szemben az üzemi disszipációja sok Watt lehet. A konkrét layout határozza meg a maximális disszipációt. A mért jelenség lehet akár tervezett is. Akkor működik, ha a záró irányú áram kívülről korlátozott, különben a dióda megfuthat.
Nem tartom kizártnak, hogy van olyan működésbeli különbség a nyitó és záróirány között, ami érzékenyebbé teszi a záró irányú használatot, de ehhez érteni kellene hozzá. Az biztos, hogy ahol 45V záró irányú feszültség előfordulhat, oda legalább 60V-os, de még inkább 80V-os diódát illik használni.
A párhuzamos Zener jó ötlet, ha egyébként nem okoz problémát a kapcsolásban.
pi

----- Eredeti üzenet -----
Feladó: Horváth Péter <p69ho...@outlook.hu>
Válasz: <elektr...@googlegroups.com>
Címzett: <elektr...@googlegroups.com>
Elküldve: 2025. 11. 06. 15:07:20
Tárgy: [elektro-lista] Schottky dióda

Sziasztok!

[gyapo]

November 7, 2025 08:34 Horváth, you wrote:
HP> Viszont azt nem tudom, hogy ilyenkor 45V-os zener diódaként
HP> viselkedik, vagy átüt, és zárlatos lesz, mint valami kondenzátor...

Zéner hogy tud átütni? Az az üzemi állapota, hogy amikor eléri
záróirányban a zéner feszültséget, akkor vezetni kezd és tartja ezt a
feszültséget. Nem ez az átütés? Esetleg meg tud sülni ha túl nagy
teljesítmény disszipálódik rajta.

Üdv.: gyapo

[elight]

Én is attól tartok, ha nincs előtte korlátozó ellenállás, ami beállítja a munkaponti áramát akkor kis fesznövekedésre is könnyen elszabadulhatnak az áramok.. A zenernek annyi. Ha meg van előtét ellenállása, akkor a főáramkör alacsony belsőellenállásaihoz képest nem sokat fog számítani.  Erről beszéltem.  Üdv István

[Pataki István]

Az eredeti szövegben szerepelt

"majdnem áramgenerátorosan megy rajta az 5 mA záróirányban."

az átütéssel kapcsolatban alább:

"zener diódaként viselkedik, vagy átüt, és zárlatos lesz"

Világos beszéd, semmi ellentmondás, csupán azt nem tudom én sem, hogy zenerként viselkedik, vagy átüt.

De az adatlapja sokat elárulna, hogy például mekkora visszáramot adnak meg rá 45V-ra.

Mindenképpen egészségesebb lenne a 60v vagy még inkább a 80V folyamatos zárófeszültség tűrés.

De lehet, hogy kipróbálták, működik, spóroltak a kisebb feszültségű alkatrészen.

 

pi

 

----- Eredeti üzenet -----

Feladó: elight <eli...@ele.hu>

Válasz: <elektr...@googlegroups.com>

Címzett: <elektr...@googlegroups.com>

Elküldve: 2025. 11. 07. 16:06:15

Tárgy: Re: [elektro-lista] Schottky dióda

---

--

[elight]

Léteznek hasonlóan gyors diódák a glass passivated szériában. Ezeknek sokkal nagyobb lehet a záróirányú feszültségtűrésük, ugyanakkor alacson szivárgási áram mellett. A hátrány a kicsivel nagyobb nyitóirányú feszültség és ezáltal a nagyobb veszteségi teljesítmény. Cserében általában jól hűthető a tokozásuk.  És vannak újabb fejlesztésű  ultrafast diódák is, de azok kissé már drágábbak ezeknél. Ezeket azért sorolom, mert 60V felett is van élet és lehetnek kúlönféle extra igények, de Shottkyt még nem lattam ennél magasabb feszültségű kivitelben.  Üdv István

[Pataki István]

Igazából csak találgatunk, nem tudjuk, milyen áramkörben van, valószínűleg az "oda még éppen elmegy" kategória.

pi

 

----- Eredeti üzenet -----

Feladó: elight <eli...@ele.hu>

Válasz: <elektr...@googlegroups.com>

Címzett: <elektr...@googlegroups.com>

Elküldve: 2025. 11. 07. 18:53:36

[Gömör Géza]

Hello elight!

> Ezeket azért sorolom, mert 60V felett is van élet és lehetnek
> kúlönféle extra igények, de Shottkyt még nem lattam ennél
> magasabb feszültségű kivitelben.

Két dióda sorba kötve, velük párhuzamosan
feszültségelosztó ellenállások, az nem jó?
Régen így csinálták nagy anódfeszültségnél.

Géza

[elight]

Szia Géza!
Ha nincs jobb?  DE van!
És ien. Régen minden másképpen volt, de azért az idő kereke csak csak előre forog..
Ja, és régen minden jobb vot! (Mert fistalok voltunk.) 😉
Üdv István

[elight]

Na azért szakmailag is megpróbálok válaszolni, ne maradjon homályban a miért gondolom ezt mégis máshogy.
Nézd meg max. mekkora anódáramok és tápegység belsőellenállasok voltak akkoriban a csöves témaköröknél. Azokhoz nem volt nehéz megfelelő zenert keresni. De manapság ha tápegység, 10-50A tartományról is könnyen lehet szó. Ehhez keressünk megfelelő zénert alacsony veszteségi teljesítménnyel védelemnek!  Kételkednék a megfelelő találatban. De ha mégis lenne ilyen,  akkor is mennyivel olcsóbb egy szupresszor dióda vagy egy nagyobb zárófeszültségű főáramköri dióda beépítése.
Régen kuprox és kommutátoros egyenirányítókat is használtak.  Ki gondolkodik manapság ilyenekben?
Üdv István

Ekkor: 2025. november 8. 9:24:15 CET, "Gömör Géza" <webko...@gmail.com> írta: