Tanulmány
Az utólagos éleslátás viselkedéstani megjelenése a deviza alapú hitelek
területén
The hindsight bias’s behavioral role in foreign currency loans
https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/5416/118_27.pdf?sequence=1&isAllowed=y
"Az elemzés során arra a megállapításra jutottam, hogy az utólagos éleslátás jelensége
bizonyos szereplők esetében egyértelműen megjelenik. Emellett találtam olyan szereplőket is,
akiknek a jelenlegi nyilatkozataik nem támasztják ezt alá. Ezzel kapcsolatosan fontos
kérdésként merül fel, hogy bizonyos szereplők nem csupán a felelősség vállalásának
megkerülése érdekében nyilatkoznak ma úgy, hogy ők nem látták korábban sem
kockázatosnak a deviza alapú hitelezést. A vizsgálat alapján elmondható, hogy az utólagos
éleslátás jelensége, annak ellenére, hogy már több mint 30 éve ismert, ma is képes
befolyásolni az emberek ítélőképességét még a pénzügyek világában is. Ezek alapján pedig
bizonyosságot nyert az is, hogy annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a jelenséggel, nem
vagyunk képesek eliminálni annak hatását."
"5.2. Fischhoff kutatásai
Az utólagos éleslátás jelenségével Baruch Fischhoff kezdett el elsőként foglalkozni
1975-ben. Ezt követően több olyan kísérlet is volt, amely a jelenség bizonyítását tűzte ki
célul. A Fischhoff által írt tanulmány címe szerint az utólagos éleslátás nem egyezik meg az
előrelátással, ami arra utal, hogy a bizonytalan eseményekkel kapcsolatos szituációkban a
kimenetel ismerete megváltoztatja az emberek ítéletalkotását. Tulajdonképpen ezt jelenti az
utólagos éleslátás, bizonytalan kimenetelű események során, ha ismerjük az esemény
végeredményét, az megváltoztatja a kimenetellel kapcsolatos várakozásainkat. [Fischhoff,
1975 304.o.]
Fischhoff tanulmánya szerint az utólagos előrelátás, valamint az előrelátás/jövőbelátás
között alapvető különbség, hogy a megfigyelő különböző információkkal rendelkezik. Az
utólagos éleslátás során a megfigyelő rendelkezik magával az eredménnyel, míg az előrelátó
megfigyelő nem. Az előrelátás általában azt jelenti, hogy a megfigyelő igyekszik a jövőbe
látni, anélkül, hogy tudná az eredményt, a múltbeli valamint a jövőbeli események teljesen
kiszámíthatatlanok a számára. A tanulmány a jelenséggel kapcsolatban alapvetőn két kérdést
vizsgál:
1. Miként hat az eredmény ismerete az ítéletalkotásra, illetve
2. mennyire vannak az emberek tudatában annak, hogy az eredmény ismerete
befolyásolja az érzékelésüket?
A két kérdés elemzése mellett a tanulmány két hipotézist is vizsgál. Egyrészt azt, hogy vajon
az eredmény ismerete növeli-e az érzékelt előfordulási valószínűséget, illetve azt, hogy azok
az emberek, akik ismerik az eredményt, tudatában vannak-e annak, hogy ez megváltoztatja az
érzékelésüket. [Fischhoff, 1975 304.o.]"
...még nem olvastam végig