Fwd: DR. KRISTON ISTVÁN ÜGYVÉD: INDÍTJUK AZ ÚJ ÁRFOLYAMRÉS (ÉS FOLYTATJUK AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATI) DEVIZAPEREKET.

[Tiszai Timea]

kaptam, hátha mást is érdekel :) Üdv TTimi

---------- Forwarded message ---------
Feladó: Jog és Igazság mozgalom <jogesigazs...@gmail.com>
Date: 2021. szept. 17., P, 4:05
Subject: DR. KRISTON ISTVÁN ÜGYVÉD: INDÍTJUK AZ ÚJ ÁRFOLYAMRÉS (ÉS FOLYTATJUK AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATI) DEVIZAPEREKET.
To: <Kuria...@birosag.hu>, <Kuria.elno...@birosag.hu>, <Kuria.polgarik...@birosag.hu>

Címzett:

Prof. Dr. Varga Zs. András

a Kúria elnöke

Címzett:

Prof. Dr. Patyi András

a Kúria jogegységi feladatokért felelős elnökhelyettese

Címzett:

Dr. Orosz Árpád Gábor

a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője

Tárgy [Alaptörvény XXV. cikk]:

Devizaperes ítélkezési joggyakorlat - ügyvédi jogegységi javaslat

I. Árfolyamrés [C-932/19] ítélkezési jogegysége.

II. Árfolyamkockázat [C-609/19] ítélkezési jogegysége.

Tisztelt Elnök úr!

Tisztelt Elnökhelyettes úr!

Tisztelt Kollégiumvezető úr!

Alaptörvény XXV. cikke alapján a Kúriához, mint közhatalmat gyakorló szervhez devizaperes ítélkezési gyakorlatra vonatkozó jogegységi javaslattal fordulok az árfolyamrés és az árfolyamkockázati feltételek semmissége ügyében folyó ítélkezési gyakorlat tárgyában..

I. ÁRFOLYAMRÉS ÍTÉLKEZÉSI JOGEGYSÉGE [EUB C-932/19].

EUB C-932/19 fogyasztóvédő ítéletét jogszakmai körökben is kevesen értették meg (!) Köszönet illeti dr. Marczingós László ügyvéd kollégánkat, aki felismerte az árfolyamrés kógens törvényi konvalidálásának hiátusait és "kiharcolta" az EUB fogyasztóvédelmi jogértelmezését. Az ítélet rendelkező része (válasz) látszólag megerősíti a DH1 tv. nemzeti jogszabályt, ha és amennyiben a feltéve hogy prepozíció teljesül (tehát hátulról kell a uniós ítélet rendelkező részét elkezdeni olvasni ...), így nézetem szerint a rendelkezése és indokolása bírói utat nyit az árfolyamrés peres jogvitájának. Az ítélet bírói útra és bírói mérlegelés körébe utalja az árfolyamrés érvénytelensége és jogkövetkezménye levonásának jogvitáját. Alapvetése az, hogy a 93/13/EGK irányelv és a DH1 tv. árfolyamrés semmisségét konvalidáló (érvényessé nyilvánító) rendelkezésének ütközése esetén a bíró félreteheti a tagállami DH1 tv. árfolyamrés semmisségét kiküszöbölő jogot és rendelkezhet az egész szerződés érvénytelenségéről és jogkövetkezménye levonásáról (elszámolásáról) feltéve, hogy a tisztességtelen árfolyamrés kikötés törvényi konvalidálása, ezzel a szerződés érvényben tartása nem teszi lehetővé a "kihulló' tisztességtelen árfolyamrés kikötés hiányának megfelelő jogi és ténybeli állapot helyreállítását vagyis a szerződés  DH1 tv. jogi alapjain érvényessé nyilvánítása (jogállapot-1) és elszámolása (tényállapot-1) hátrányosabb a fogyasztóra nézve mint a kölcsönszerződés rPtk. 209.§ (1), 209/A.§ (2) teljes érvénytelensége és jogkövetkezménye  rPtk. 237.§ (2) jogi alapjain történő érvényessé  nyilvánítása (jogállapot-2) és elszámolása (tényállapot-2). Jogvéleményem szerint a tisztességtelen kikötés nélküli jogi és ténybeli állapot helyreállításának bírói mérlegeléséhez a tisztességtelen szerződési kikötés konvalidáló törvényi (DH1) érvényessé nyilvánítása és elszámolása (DH2) folytán az 1 CHF =  256,47 HUF piaci árfolyamon forintosított (DH3), tehát már forintosított árfolyamkockázatot tartalmazó elszámolás tartozás adatát kell összevetni ugyanezen időpontra a pénzügyi szolgáltatás hiányában ellenszolgáltatás nélküli, ezért tisztességtelen, de nem konvalidált árfolyamrés kikötés más rPtk. 209.§ (1), 209/A.§ jogi alapjain nyugvó semmissége folytán teljes egészében érvénytelen szerződés árfolyam (és így árfolyamkockázat) hiányában forintkölcsön szerződésként történő érvényessé nyilvánításának árfolyamkockázatot már nem tartalmazó forintpiaci kamatfeláras elszámolásával, és így kapjuk meg a C-932/19 ítéletben "megengedett" bírói mérlegelés objektív mérlegelési tényállását, amelynek ismeretében lehet állást foglalni a C-932/19 ítéletben előírt azon jogalkalmazási feltételről, hogy a szerződés  tisztességtelen kikötés nélküli fogyasztóvédelmi jogi és tényállapota a konvalidálással helyreállítható volt-e vagy sem. Az összevetés eredménye már most prognosztizálható, amely szerint az árfolyamkockázatot nem tartalmazó forintkölcsön szerződésként érvényessé nyilvánított szerződés kamatfeláras forintpiaci elszámolásának fogyasztói tartozás adata alacsonyabb, mint az árfolyamkockázat forintosítását is már tartalmazó szerződés törvényi részletes elszámolásának fogyasztói tartozás adata. Az összevetés eredményeként és amennyiben a fenti két elszámolás egyenlege folytán a fogyasztó árfolyamtól mentes forintpiaci kamatfeláras forintkölcsön tartozása alacsonyabb a törvényi konvalidált szerződés forintosított árfolyamkockázatot is tartalmazó törvényi részletes elszámolása tartozás adatánál, úgy a konvalidáló tagállami DH1 tv. jogszabályt félre kell tenni és a szerződést az árfolyamrés rPtk. 209.§ (1), 209/A.§ (2) bekezdésén nyugvó semmissége rPtk. 237.§ (2) bekezdés jogi alapjain nyugvó érvényessé nyilvánításával kell elszámolni, mivel utóbbi teszi lehetővé a C-932/19 ítéletben foglalt tisztességtelen kikötés hiányában a 93/13/EGK irányelv céljára és szövegére figyelemmel a fogyasztóra nézve kedvezőbb jogi és ténybeli állapot helyreállítását. A kedvezőbb állapotnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az árfolyamrésre a hitelező magatartása szolgáltatott okot, ezért a DH1 tv. 3.§ (1) és az rPtk. 209.§ (1), 209/A.§ (2) jogi állapotok helyreállító képessége közül csak utóbbi jogi helyreállítás jöhet szóba mivel a polgári jog alapelvi rPtk. 4.§ (4) szabálya áttöri és kizárja a hitelezőnek az érvényessé nyilvánítás rPtk. 237.§ (2) alkalmazásában a saját felróható magatartásán alapuló előnyszerzését. A fentiekből látható, hogy a C-932/19 ítéletben értelmezett árfolyamrés tisztességtelenségén alapuló semmissége iránti jog érvényesítésének nem feltétele a másik nevezetesen árfolyamkockázati kikötés esetleges semmisségének érvényesítése, mivel árfolyamrés ezzel árfolyamok hiányában az árfolyamkockázati  kikötés is osztja az árfolyamrés semmisségének jogi sorsát azaz az egész szerződésre és így a másik (árfolyamkockázati) kikötésre is kihat a szerződés árfolyamkockázati feltételtől és terhétől mentes forintkölcsönné érvényessé nyilvánítása és elszámolása. A C-932/19 ítélet uniós jogértelmezése köti az adott perben és a hasonló perekben eljáró  tagállami bíróságokat is. Az indítandó árfolyamrés deviza próbaperekben a DH1 tv. nemzeti jog félretétele az ide mellékelt EUB értelmezési és záróhatás doktrínáján - azon belül a C-932/19 ítéletben foglalt bírói mérlegelésen - alapul.

A jogegységi javaslatom [Alaptörvény XXV. cikk] a Kúria címzett és jogegységi indítvány tételére jogosított vezetői felé az, hogy az árfolyamrésen [DH1 tv. 3.§, rPtk. 209.§ (1), 209/A.§ (2), C-932/19] nyugvó semmisségi perek ítélkezési gyakorlatához a Bszi. 32.§ (1) bekezdés a) pontja, 33.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a fentiekben vázolt jogelvek, valamint jogállítások és tényállítások mentén jogegységi eljárást szíveskedjenek kezdeményezni. 

II. ÁRFOLYAMKOCKÁZAT ÍTÉLKEZÉSI JOGEGYSÉGE [C-609/19]

Az árfolyamkockázati feltétel tisztességtelensége miatt semmis szerződés érvénytelensége és jogkövetkezménye iránti devizaperekben folyó kaotikus bírói gyakorlat egységét sürgető szükség megteremteni. A bírói gyakorlatot a Kúria jogegységi mulasztásán nyugvó egymásnak ellentmondó három irányzat "uralja".

1. BÍRÓI IRÁNYZAT ["KONZERVATÍVOK"].

2/2014 PJE határozat (2014) rendelkezésén és szövegén alapuló bírói joggyakorlat, nevezzük konzervatívoknak nem tartható fenn, azóta az EUB jogértelmezései felülírták, de úgy tűnik nincs aki levonja ennek konzekvenciáit. Az elemi joghiba közismert, az árfolyamkockázati feltétel és tájékoztatás megfelelőségének belső tartalmát a "konzervatív" bíróságok nem vizsgálják, ezért az EUB ítéletei és ezzel az uniós fogyasztóvédelmi jog nem jön át a hazai bírói gyakorlatba. Leegyszerűsítve ha a szerződéskötés előtt a hitelkérelemnél és a szerződésben és/vagy külön íven a írásbeli tájékoztatás megtörtént, akkor a "megkapta, aláírta" igen egyszerű (rémisztő) és uniós jogellenes bírói gyakorlattal találkozunk.

2. BÍRÓI IRÁNYZAT ["REFORMEREK"].

Kúria Konzultációs Testület 2019.04.10. állásfoglalása mentén ítélkezik a bírák másik csoportja, nevezzük reformereknek. Kúria iránymutatása átemeli a bevezetőjében, de meglehetősen hevenyészett tartalommal, nem autentikus szövegezéssel a 2/2014 PJE határozat óta kialakult uniós bírósági joggyakorlatot.  Ez a bíró a megfelelőséget az iránymutatáson keresztül vezetve monitorozza. Hibája, hogy a bíróságokra nem kötelező érvényű jogi iránymutatás, ezért nem képes az 1. pontbéli 2/2014 PJE határozat előírásait uniós kontextusba helyezni.

3. BÍRÓI IRÁNYZAT ["EUROPÉER"].

Kúria devizapereket tárgyaló két tanácsa az árfolyamkockázati feltétel és tájékoztatás elbírálásában "fordulatot" hajtott végre azzal, hogy az ítélkezési gyakorlatát a Kúria 2/2014 PJE és az EUB ítéleteiben kialakított fogyasztóvédelmi joggyakorlat alapjaira helyezte. Ezek a kúriai határozatok a következők:

2020.01.21. - Kúria-Gfv.VII.30.096/2019. (BH2021.5.151. - Cofidis]

2021.01.28. - Kúria-Gfv.VII.30.090/2020/9. (BH2021.141. - Argenta)

2021.05.19. - Kúria-Gfv.I. 30.262/2020/20. (CIB Bank)

                  - Jogegységi panasszal támadott (CIB Bank)

2021.06.15. - Kúria-Gfv.VII.30.410/2020/4. (Budapest Bank)

2021.06.16. - Kúria-Pfv.I.21.000/2020/8. (Raiffeisen)

2021.06.30. - Kúria-Pfv.I.21.234/2020/8. (UniCredit) 

A jogegységi javaslatom [Alaptörvény XXV. cikk] a Kúria címzett és jogegységi indítvány tételére jogosított vezetői felé az, hogy a deviza alapú kölcsönszerződések tisztességtelen árfolyamkockázati feltételen nyugvó semmissége [rPtk. 209.§ (1), 209/A.§ (2)] és a feltétel megítélésében az írásban előírt kockázatfeltáró nyilatkozat [Hpt. 203.§] elbírálásában szíveskedjenek eleget tenni a jogegység követelményének ezen jog érvényesítése iránt  folyó devizaperekben és a Bszi. 32.§ (1) bekezdés a) pontja, 33.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a fentiekben vázolt jogelvek, valamint jogállítások és tényállítások mentén jogegységi eljárást szíveskedjenek kezdeményezni. 

Tisztelettel:

Dr. Kriston István ügyvéd

Európajogi (pénzügyi) szakjogász

Email: drkrist...@gmail.com