Magyarország Története

[Geri Cutcher]

AzOdera, Bug, Krptok s a Balti tenger vezte terleten ltek azok a szlv (lechita) trzsek, amelyek a lengyelek ősei voltak. A X. szzadban kiemelkedtek kzlk a wiślanok, (Krakk) s a polnok (Gniezno), a szzad vgre ez utbbiak egyestettk a lechita trzsek tbbsgt. A legends ősk utn neveztk vezetőiket Piastoknak. A poln nvből szrmazik a -Polska- Lengyelorszg lengyel neve.>>

Kr.e. az utols vezredekben kerlhetett sor azoknak az indoeurpai trzseknek a klnvlsra, amelyeket a szlvok őseinek tekinthetnk. A szaktudsok az Odera-Visztula, illetve az Odera-Dnyeper hatrolta terleten vlik megtallni a szlv őshazt. A Biskupin kzelben, meglehetősen j llapotban fennmaradt Kr.e. 500-400-bl szrmaz telepls lakosainak szma megkzeltette az ezret. A leletek viszonylag fejlett fldművels s kertgazdlkods nyomait bizonytjk, a hzakat, utckat szablyos fldsnc vezte. A rmai trkpeken a Kr.e. II. vszzadban Calissia (a mai Kalisz) a "borostynt" fontos llomsaknt jelenik meg.

A szlvsg nagy csoportjainak sztvlsra időszmtsunk utni IV-VI. szzadban kerlt sor, a kvetkező vszzadokban zajlott a nyugati szlvok osztdsa, klnvltak a csehek, luzyczanok s az szaknyugati szrny az n. lechitk, a mai lengyelek (a lechita, vagy a lędzian trzsnvből ered a magyarban hasznlatos "lengyel" npnv). A IX.-X. szzadra tbb tucat trzsi szerveződs jtt ltre, ezek kzl emelkedtek ki a wiślanok s a polanok.

Az llamalapts I. Mieszko s fia, Bolesław Chrobry ("Vitz" Boleszlv) nevhez fűződik. Mieszko 992-ben felvette a latin keresztnysget, majd llamt felajnlotta a Szentszknek. 1000-ben Gniezno szkhellyel nll lengyel egyhztartomny lteslt. A Piastoknak kemny harcokban kellett megvdenik az llam fggetlensgt a nmet fejedelemsgekkel szemben. A XII. szzad vgre a korbbi erős kzponti hatalom - ms eurpai llamokhoz hasonlan - rszfejedelemsgekre esett szt, amelyeket csak a Piast dinasztihoz val tartozs llamtudata tartott ssze.>>

A forrsok elsőknt I. Mieszko (960-992) nevt emltik, akinek sikerlt a lengyel trzsek nagy rszt egyestenie. A Piast dinasztia megteremtője, felismerve, hogy ltrdek a korabeli keresztny Eurpa politikai rendszerbe val beilleszkeds, 966-ban egsz hza npvel egytt felvette a keresztnysget, Poznańban misszis pspksget alaktott, majd 992-ben llamt a Szentszk vdelme al helyezte. Ez a ksőbbiekben bizonyos vdelmet jelentett a nmet hatalmi trekvsekkel szemben. Fia, Bolesław Chrobry ("Vitz" Boleszlv - 992-1025) a kirlyi koront is megszerezte (1025), 1000-ben a "rmai eszmt" kpviselő II. Szilveszter ppa s III. Ott csszr tmogatsval nll lengyel egyhztartomny lteslt Gnieznoval, mint rseki szkhellyel. Alkalmul erre a mrtrhallt halt Wojciech (Adalbert) pspk kanonizlsa s temetse szolglt. A forrsokban "Polonia" nven szereplő, erős kzponti hatalommal rendelkező orszg terlett 250 ezer km2 -re, a lakosainak szmt a trtnszek 1 millira becslik. Az llam kzpontja Gniezno volt, csak a XII. szzad elejn vette t Krakk ezt a szerepet.

A XII.-XIII. szzadban a trnutdlsrt foly belharcok, az erősdő vilgi s egyhzi főurak hatalmi trekvsei, majd a Ferdeszjnak nevezett III. Boleszlv (Bolesław Krzywousty - 1102-1118) ksrlete a helyzet stabilizlsra (fiai kztt sztosztotta az orszg terlett, a kis-lengyelorszgi fejedelemsg dominancijval a tbbi felett, bevezette a "szeniortus" intzmnyt) valjban a kzponti hatalom sztesst eredmnyeztk. A XIII. szzad kzepre mr 20 fl emelkedett a rszfejedelemsgek szma. Az ezt kihasznl nmet fejedelemsgek hdt trekvseivel szembeni kzdelem nemcsak a fggetlensg jelkpe, a korona elvesztsvel jrt, de a Piast hercegek időnknti hűbri fggősgbe kerlsvel is.

Annak ellenre, hogy ez az időszak nemcsak rzkeny terleti vesztesgeket hozott, az orszg dli rszt a tatrok puszttottk, valamint ekkor kerlt sor a kvetkező vszzadban oly veszlyess vlt Nmet Lovagrend beteleptsre is (1225-1226), a lengyel llam egysgnek tudata mgsem gyenglt. A rszfejedelemsgeket sszekttte a Piast-dinasztihoz val tartozs. Az orszgot Eurpa szerte Regnum Poloniae-knt emlegettk. Felgyorsult a rendi trsadalom kialakulsa, olyan jogrend, amelyben egyetlen szmottevő rteg sem rekedt kvl a trvnyeken. Ez idő tjt lnklt meg az n. "kolonizci", nmet telepesek nagyobb ltszm beteleplse, akik magukkal hoztk korbbi jogrendjket (magdeburgi jog), ekkor telepltek be nagyobb szmban a zsidk is, akik megőrizhettk nkormnyzatukat, vallsuk szabad gyakorlst, terjedőben volt a pnzjradk. A mezőgazdasgi termels fellendlse mellett virgzsnak indult a kzműipar, bnyszat (a sbnyszat fejlesztsben magyarok is rszt vettek), a tranzitkereskedelem kedvezően hatott az egyhzi s vilgi kultra, a művszetek (romn stlus) fejlődsre. A szomszd orszgokhoz, gy Magyarorszghoz, sokszl dinasztikus kapcsolatok fűztk a Piast fejedelmeket.

A XIII. szzad vgre megrtek az jraegyests felttelei. Az egysges orszg megteremtse elsősorban Władysław "Łokietek" ("Rőfnyi" Ulszl), majd fia, III. Kazimierz "Wielki"("Nagy" Kzmr) nevhez fűződik. Az llamon kvl maradt Szilzia, Mazvia s a gdański Tengerpart, ahol a Nmet Lovagrend ptette ki hatalmt s melynek visszaszerzsrt msfl vszzados hborra knyszertette a lengyel llamot. Megindult az uralkod szemlye s az llam jogi sztvlasztsnak folyamata. Nagy Kzmr llama, j intzmnyeivel, telepts-politikjval jelenős lkst adott Lengyelorszg fejlődsnek.>>

Fia, Kazimierz Wielki (III. "Nagy" Kzmr - 1333-1370) vatos, kompromisszumksz politikjval eredmnyesen folytatta apja egyestő, integrcis trekvseit. Megnyerte szvetsgesl a szomszd orszgok legjelentősebb uralkodit. Rszvtele (1335, 1339) a visegrdi tallkozkon, majd az 1364-es krakki kongresszus jelentősen hozzjrultak a trsg politikai egyenslynak megteremtshez, Lengyelorszg nemzetkzi tekintlynek nvelshez. Belpolitikai, katonai reformjai egy erős kzponti hatalom kiptst szolgltk. 1365-ben jelenik meg előszr a dokumentumokban az uralkod szemlynek s az llamnak a klnvlasztst jelentő, az orszg oszthatatlansgt clz fogalom a "Corona Regni Poloniae". Kzmr 1366-ban a "Koronhoz" csatolta Halicsot. 1364-ben Krakkban egyetemet alaptott ( a krakki egyetem, klnsen 1400-as feljtsa utn, Eurpa legjelentősebbjei kz emelkedett, matematika, s asztrolgia katedrja egyedlll volt). Szorgalmazta a klfldi kereskedők letelepedst, tmogatta Krakk bekapcsoldst a Hanza-vrosok Szvetsgbe. Az utkor nagyszerű templom s vrosptkezseit is szmontartja. "Fbl plt orszgot rklt, kőből ptette jj"- mondja a hagyomny. A Piast-dinasztia utols tagja I. Lajos magyar kirlyt jellte utdjul.

1385-ben, a krewi egyezmny rtelmben Lengyelorszg s a Litvn Nagyfejedelemsg kztt ltrejtt a lengyel-litvn uni (a kt orszg egyttes terlete 1,1 milli km2-t tett ki) elsősorban a Nmet Lovagrend s az erősdő orosz fenyegets elleni vdelmet szolglta. A Litvn Nagyfejedelemsg megőrizte nllsgt. A Jagell-hz Eurpa legtekintlyesebbjei kz emelkedett. Eredmnyesen vette fel a harcot a Nmet Lovagrend ellen, a XV. szzad vgre a lovagrend llama sztesett, Lengyelorszg visszanyerte a Gdański Tengermellket, a keleti rsz, Porosz Nagyhercegsg pedig a lengyel korona hűbrese lett. 1533-ban Lengyelorszg rk bkt kttt a hatrait fenyegető Trkorszggal. (A viharos mlt Gdańsk a Hanza szvetsg tagjaknt 1772-ig tartozott Lengyelorszghoz, s mint a Balti tenger kapuja, rendkvl nagy szerepet jtszott az orszg gazdasgi s kulturlis letben.).>>

1385-ben Hedvig hzassgot kttt Władysław Jagiełło (Jagell Ulszl) pogny litvn fejedelemmel, aki az 1385 augusztusban kttt krewi egyezmny rtelmben felvette a keresztnysget, s rvidesen sor kerlt a megkoronzsra is. Hedvig 1399-ben bekvetkezett hallig kt uralkodja volt az orszgnak (Hedviget 1997-ben II. Jnos Pl ppa szentt avatta).

A litvnok a balti npek csaldjba tartoznak. Korabeli llamuk - melyet a litvnok mellett nagy tmegeiben laktk az akkor mr pravoszlv "ruszok" - messzire terjeszkedett a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, A krewi uni kt, egymstl struktrjban, npessgben, valamint fejlettsgt tekintve klnbző orszgot kttt ssze perszonluni formjban. A Litvn Nagyfejedelemsg nll maradt, s csak a kirly szemlye kapcsolta a Koronhoz, azaz a lengyel kirlysg terlethez. Az uni ltrejtte, az ekkorra mr a Tengermellket teljesen elural Nmet Lovagrend llamnak agresszv fellpseivel s az erősdő orosz fejedelemsgek fenyegető magatartsval magyarzhat. A kt orszg jogi helyzett bonyoltotta, hogy a litvn fejedelmi cm rkletes volt, mg a lengyel kirlysg vlasztott. gy a Jagellk jravlasztsa az uni fennmaradst biztostotta, ugyanakkor az uni a Jagell hz folyamatossgnak zlogv is vlt. Az j llam a XIV-XV. szzad forduljn egy ideig 1,1 milli km2 -t birtokolt, Vilnban pspksg alakult, a kijevi metropolia pedig felvette a kapcsolatot Rmval.

Az uni Litvnit bekapcsolta az eurpai, keresztny kultrkrbe. Władysław III. Warneńczyk (Vrnai Ulszl) I. Ulszl nven Magyarorszg kirlya is volt. A msodik magyar-lengyel perszonluni a trk elleni sszefogst clozta.

A lengyel -litvn egyttműkds eredmnyesnek bizonyult a Nmet Lovagrend elleni kzdelemben, klnsen az 1410-es Grnwaldi csatt jegyezte fel a trtnelem, amely az itt lő npcsoportok kzs kzdelmt bizonytotta. A kvetkező uralkodnak, Kazimierz Jagiellończyknak (Jagell Kzmrnak) valjban csak a szzad vgre sikerlt a lovagrendet trdre knyszerteni. Lengyelorszg csak 1466-ban jutott jra tengerparthoz. A lovagrenddel a konfliktusok a XVI. szzadban zrultak le vglegesen, amikor Albert Hohenzollern behdolt (1525), a lovagrend llama kt rszre szakadt: a nyugati rsz Kirlyi Poroszorszg nven Lengyelorszg rszv vlt, a keleti rsz n. Porosz Nagyhercegsg hűbrese lett a lengyel koronnak.

A XV. szzad vgn, a XVI. szzad elejn a Jagell hz Eurpa legtekintlyesebbjei kz tartozott. Versengse a Habsburgokkal a Kzp-Eurpa feletti dominancirt a kor markns jelensge volt. Jagellk ltek Csehorszg (1471-től) s Magyarorszg (1490-1526) trnjn is, csaldi kapcsolatban lltak Eurpa szinte minden jelentősebb uralkodhzval. A lengyel-litvn llam eredmnyesen kapcsoldott be Nyugat-Eurpa gazdasgi-politikai vrkeringsbe. A trkk eurpai előretrse, a mohcsi vsz s Magyarorszg feldarabolsa slyosan rintette a Jagell birodalmat. A dllel megszakadt az sszekttets, a trkk kzvetlenl Lengyelorszg hatrait fenyegettk, nehzkess vlt a Fekete-tengeri kereskedelem, ugyanakkor nvekedett a Habsburg befolys a trsgben. Keleten a moszkvai trekvsek megakadlyozsa cljbl Zygmunt I. Stary (reg Zsigmond) tbbszr keveredett hborba Livnia birtoklsrt. A lengyel llam a kzvetlen veszlyt kivdendő 1533-ban rk bkt kttt Trkorszggal.

3a8082e126