Proetz Kezelés

[Lane Stefano]

MivelMagyarorszgon ez a kezels rszletesen nem szerepel az n. szakmai protokollban, gy azt viszonylag kevs helyen s nha a nvad professzor tmutatsaitl eltrően vgzik, s a mdszerről szl lersok s beszmolk is igen vltozatos tartalmak.

Arthur W. Proetz a mlt szzad első felben praktizlt Amerikban, St. Louisban. 1919-től 1954-ig a Washington Egyetem fl-orr-ggsz professzoraknt, kornak neves, elismert szaktekintlye volt a tengerentlon. A hszas vekben dolgozta ki mdszert, amely az orrmellkreg betegsgek diagnosztikjban s kezelsben igazi jdonsgot jelentett.

Az ismert fizikai sszefggsnek (Boyle-trvny) megfelelően, miszerint azonos hőmrskleten a gzok trfogata s a nyomsa fordtottan arnyos, az orrregen keresztl alkalmazott vkuum hatsra a vladkkal telt mellkregekben megszorult levegő kitgul, majd ennek eredmnyeknt kiprselődik onnan, s helyre az orrba előzőleg beletlttt lettani soldat kerl.

Mindannyiszor rm szmomra, ha a Proetz-kezels felől rdeklődnek tőlem, főknt, ha orvoskollgk teszik ezt. Sokan megtalljk s tanulmnyozzk e honlapot, amit megtiszteltetsnek veszek. A mdszer ismertetsekor hiteles, elismert forrsokra, objektv tnyekre s tbbves szemlyes tapasztalatra tmaszkodtam. Ezrt bzom benne, hogy az itt s a kapcsold oldalakon tallhat informcikat hasznosnak talljk azok a fl-orr-ggsz kollgk is, akik rszleteiben, vagy esetleg egyltaln nem ismerik e kezelst, illetve nincsenek ezirny szemlyes lmnyeik.

Ehelytt is fontos megerősteni, hogy a Proetz-kezels nem a kuruzsls vagy a parajelensgek trgykrbe tartozik, hanem meghatrozott tpus orrmellkreg gyulladsok kezelsben, orvosok ltal alkalmazott, eredmnyes gygymd.

A nemzetkzi ajnlsok figyelembe vtelvel, magyar orvosok szmra kidolgozott szakmai, klinikai irnyelvek acut rhinosinusitisre (heveny orrmellkreg gyulladsra) vonatkoz kezelsi ajnlsai kztt elg magas, n. I/b. evidencival szerepel mind a soldatos orrmos, orrbltő kezels, mind az arcregblts. sszehasonltskppen a helyi szraz meleg (infra-, solluxlmpa) IV. szintű evidencival br. Ennyit dihjban a hivatalos szakmai ajnlsrl.

Amire mi, orvosok a hivatalos ajnlsokon tl, s a sajt tapasztalatainkon, ismereteinken kvl tmaszkodhatunk, azok az adott tmban jrtas kollgink cikkei, előadsai, kzlemnyei. Szerencsre ilyenből is akad nhny a szakma prominens magyar kpviselőitől:

Lnyeges tudni azt is, hogy egyetlen kezelstől nem lehet meggygyulni. Sőt, az is előfordul, hogy az első 1-2 blts hatsra mg felerősdnek a tnetek, majd ezutn javul fokozatosan a beteg llapota. Minden esetben sorozatkezelsre van szksg, tlagban 8-10 alkalommal, eleinte lehetőleg minl sűrűbben. A mellkreggyulladsok kzl legeredmnyesebben az n. rostasejtek gyulladsa gygythat ezzel a mdszerrel.

Az albbiakban ten szmolnak be nmaguk, illetve gyermekk kezelse kapcsn szerzett szemlyes tapasztalataikrl s a mdszer eredmnyessgről.

(A nyilatkozk email cmei Dr. Juhsz Zsuzsanna szolglatvezető szakorvosnl elrhetők.)

Nekem mr elg hossz ideje, kzel fl ve mindenfle allergis tneteket (csalnkits jellegű bőrelvltozs testszerte, nyomsra duzzadt, fj vrs felletek) okozott valami. Vizsglatrl vizsglatra jrva megllaptst nyert, hogy vlhetően egy idlt arcmellkreg gyullads s CT vizsglatot kvetően jl lthat orrpolip lehet a kivlt ok. A szakrendelsen radiklis beavatkozst, műttet javasoltak. Gondolkodsi időt krtem, de ekzben krve bartaim, ismerőseim segtsgt kerestem valamifle szeldebb mdot.

Teljesen vletlenl kerltem a megoldshoz. Egy kzeli gygyszertrban egyik alkalmazott, hangombl tlve krdezte problmm s javasolta, hogy keressem meg Juhsz doktornőt, aki őt is kezelte, mert van egy n. arcregtbltses mdszer, amivel megszntethető a betegsg s ezzel a bőrtneteket okoz problma is.

Kt uszodai ltogatst kvetően kerestem fel hzi orvosomat a kvetkező panaszokkal: llandsult hőemelkeds a dlutni s esti rkban, folyamatos orrfjs, fj torok s levertsg. Ezt kővető kt hetes tppnzes időszakban testem egy gyengbb s egy erősebb antibiotikum krn. A gyengbb antibiotikum semmit nem hatott, aminek kvetkeztben a msodik tppnzes hten mr a jobb flemre is alig hallottam s a garatom is begyulladt. A hziorvos beutaljval a fl-orr-ggszeten folytattam, ahol felrtak egy erősebb antibiotikumot. Ez vgre hatott s kvetkező hten mr mehettem is dolgozni.

Kt httel a kezelst kvetően ismtelten kijultak a tnetek. A htvgt folyamatos orrcsepegtetssel s fjssal tltttem. Ekkor dntttem el, hogy kiprblom a Proetz mdszert, amiről korbban mr hallottam a btymtl, aki sajt maga s lassan ngy ves gyermeke is tesett Proetz kezelsen.

Termszetesen első alkalommal kicsit tartottam a kezelstől, de azt hiszem ez termszetes, amikor az ember egy szmra ismeretlen helyzettel tallkozik. Aggodalmam felesleges volt, mivel egyltaln nem volt kellemetlen a kezels. Első alkalom utn ugyan elbizonytalanodtam, mivel nem reztem olyan vltozst az arcregeimben, mint amire szmtottam, de ez azt hiszem az n gyetlensgem lehetett, mivel nehezen tudtam rllni a K betűs mondkk mormolsra s gy akaratlanul is, de cskkentettem a kezels hatkonysgt. A msodik alkalom utn mr rezhető volt a vltozs, mind az arcregeim, mind a mondkk terletn, melynek eredmnyeknt egyre kevesebbszer kellett orrot fjnom s a torokgyulladsom is csillapodott. A negyedik kezels előtt kvetkezett be egy olyan furcsa helyzet, amikor az orromon keresztl akadlytalanul tudtam kifjni a levegőt, de bellegzskor reztem, hogy akadlyba tkzik a lgram. Termszetesen prbltam orrfjssal kitiszttani a lgjratot, de eredmnytelenl. A negyedik kezelst kvetően ez a faramuci helyzet is megszűnt. Az 5. kezels gyakorlatilag "terms nlkl" zrult, teht sikerlt kitiszttani az arcregemet s ezltal megszntetni a korbbi tneteim forrst.

A mdszer nlunk ltvnyos eredmnyeket rt el. A tudomnyos httrhez nem rtek, de tbbszr megfigyeltem, hogy mennyi vladk tvozik fjssal, orrszvssal, s a Proetz mdszerrel. Amikor az első kt mdszerrel ltszlag mr res volt az orr, a Proetz kezelssel mg igen nagy mennyisgű vladk rlt, ami e nlkl hnapokig pangana, majd panaszokat okozna. Zolinak az egsz testre kiterjedő ekcmja is akkor kezdett el javulni, amikor ezt a kezelst elkezdtk.

A kzelmltban olvastam egy, a mdszert ellenző cikket. Szerzőjnek innen zenem, hogy az n gyerekemet sosem kellett lefogni, s nem rzett fulladsos tneteket, hiszen vgig beszlt kzben. Azta sok betegsget megelőztnk, flgyullads, khgs, lz stb, de az orrregeit csak ezzel a mdszerrel sikerlt tisztn tartani. Az egyik krhzban mindkt manduljt ki akartk venni ezen kezelsek előtt, szerencsre erre azta sem kerlt sor.

U.i.: Knnyebb tmadni egy mdszert, mint kiprblni. A kibltett vladk mennyisge magrt beszl, csak venni kell a fradtsgot, hogy sszehasonltsk. Nem egy bonyolult dolog az sszehasonlts, ha n is szrevettem a klnbsget.

Marci 2 s fl ve jr kzssgbe (2 v blcsde, 4 hnapja voda), s annak ellenre, hogy arra szmtottam, megszokja a szervezete a kzssgi letet, s egyre cskken majd a betegsgek gyakorisga, szinte folyamatosan nths, tbbszr arcreggyullads volt, az elmlt 2 hnapban ktszer is. Legutbb 3 hten keresztl (mikzben vgig otthon volt) nem sikerlt Őt kigygytanom belőle, s hziorvosunk tancsra fordultunk nhz. 4 kezelst kapott Marci, amiket jl viselt, fjdalommal nem jrt szmra, s a nthja gy egy ht alatt teljesen megszűnt.

A kezels a szűnni nem akar ntha s az ennek a kvetkeztben kialakul szvődmnyek megoldsra szolgl. Sokan nincsenek tisztban azzal a tnnyel, hogy a gyerekek tlagosan 6 ves korukig nem tudjk teljesen kifjni az orrukat nllan. Valsznűleg minden szlő tallkozott mr azzal az llapottal, amikor gy halljk, mintha a gyermekk orra tele lenne vladkkal, de hiba fjjk vagy szvjk ki orrszvval, nem jn ki belőle semmi.

Feladata rendkvl sszetett, hiszen van, hogy allergolgiai problmkat lt el, de van, hogy sebszeti beavatkozsokat vgez. Munkja sorn szorosan egyttműkdik az alapelltsban dolgoz orvosokkal s a ms terletű egszsggyi szakemberekkel is, annak rdekben, hogy mindenki szmra a leghatkonyabb elltst tudja biztostani.

Mivel a val letben is imdja a gyermekeket, gy nem nehz kimagasl figyelmet szentelni nekik. Gondoskodik rla, hogy a gyermek minden percben j kezekben rezze magt, gy a szlő is megnyugszik. Fontos szmra, hogy betegeinek egy nyugodt, csaldias krnyezetben tudja biztostani a korszerű diagnosztikai s kezelsi eljrsokat.

Lehetsges, hogy az első blts hatsra mg intenzvebbek lesznek a tnetek, de ezutn termszetesen javulni fog a pciens llapota. A beteg kindulsi llapottl fgg, ltalban egy kezels nem elg. tlagban 3 alkalomra van szksg, hogy a panaszok elmljanak. Sokat segt, ha a beteg otthon is folytatja az orrmosst.

Mi s partnereink informcikat gyűjtnk cookie-k s hasonl technolgik segtsgvel a weboldalunkon val jrtassgod javtsa, hasznlatod elemzse s marketing clokra. Mivel tiszteletben tartjuk a magnleti jogaidat, vlaszthatod, hogy nem engeded nhny cookie tpust. Azonban nhny cookie tpus blokkolsa az oldal s szolgltatsaink lmnyt is befolysolhatja. Nhny esetben, a cookie-kbl szrmaz adatokat harmadik flnek adunk t elemzsi vagy marketing clbl. Brmikor kikapcsolhatod ezeket a cookie-kat, hogy gyakorold a jogodat, hogy kioptlj ebből a megosztsbl.

Ez a weboldal stiket hasznl, hogy a lehető legjobb felhasznli lmnyt nyjthassuk. A cookie-k informciit trolja a bngszőjben, s olyan funkcikat lt el, mint a felismers, amikor visszatr a weboldalunkra, s segtjk a csapatunkat abban, hogy megrtsk, hogy a weboldal mely rszei rdekesek s hasznosak.

Amennyiben ez a sti nem kerl engedlyezsre, akkor nem tudjuk elmenteni a kivlasztott belltsokat, ami azt eredmnyezi, hogy minden egyes ltogats alkalmval ismtelten el kell vgezni a stik engedlyezsnek művelett.

A szűnni nem akar orrduguls,orrfolys s khgs a kzssgbe kerlssel hozhat sszefggsbe. Az egyre virulensebb krokozk, a gyermekek cskkenő immunitsa, a kzssgbe visszakerlő nem teljesen gygyult-s szmos antibiotikum kezelsre sem reagl-gyermekek mind kivlt okai lehetnek a szvődmnyes felső lgti gyulladsok elhzdsnak s gyakori ismtlődsnek.

3a8082e126