Rudas Iskola

[Prisc Chandola]

Vannakakik kullognak az esemnyek utn. Mi szeretjk magunk alaktani a sorsunkat. rmmel vesznk rszt pedaggiai jtsokban, tudunk egyttműkdni a Szakkpzsi Centrum adta kereteken belli trsintzmnyekkel, s btran nznk szembe a kihvsokkal.

A szlők szmra taln a kiszmthatsg s biztonsg krdsei a legfontosabbak. J helyen tudni a gyereket. Hinni, hogy nem rik rossz hatsok, s amit tanul, az hasznlhat lesz az letben. Bzni a tanrok minőstsben, az iskola rtkrendjben. Mi ezt a nyugalmat knljuk.

A szakkpző iskolban 3 ves kpzsben vehetnek rszt a szakmai oktats e formjt vlaszt fiatalok. Az első v vgn a tanulk gazati alapvizsgt tesznek, ami tjrhatsgot biztost az gazaton bell ms szakmk, s akr a technikumi kpzs fel.

A tanulknak a jelentkezskor teht elg az gazatot megjellnik. A kzs gazati alapok megismerst kvetően kell csak eldntenik, hogy mely konkrt szakmt szeretnk a szakkpző iskolban 2, technikumban 3 ves szakirny oktats sorn elsajttani. A szakirny oktats cgek kzreműkdsvel, vals munkakrnyezetben megvalsul dulis szakmai oktats keretben, vagy ilyen lehetősg hinyban az iskola tanműhelyben zajlik.

A felsőoktatsi intzmnnyel kzsen kidolgozott szakmai program alapjn folytatott, emelt szintű szakmai tudst biztost kpzs azoknak a j tanulmnyi eredmnnyel rendelkező tanulknak ajnlott, akik tudatosan szeretnk pteni jvőjket. A tanulk a kpzs megfelelő tanulmnyi eredmnnyel trtnt teljestst kvetően egyenes ton, mr megszerzett kreditekkel juthatnak be az adott egyetem szakirny kpzsbe.

Idn ngy osztly dikjaitl bcszik a Rudas Kzgazdasgi Szakkzpiskola Szakiskola s Kollgium, akiknek pnteken dlutn t rtl kezdődtt a szalagtűző ceremnijuk a sportcsarnokban. Kt hatalmas LED-fal hangulatos kpekkel, egy risi kivettő rajta a kt kzvettő kamera kpe, rengeteg fny, s dsztő elem. A ltvnyra nem lehetett panasz, valahogy gy kpzel el az ember egy szalagavat nnepsget 2016-ban.

A műsort a 12.c osztly nyittnca indtotta, majd az igazgat, Szemenyei Istvn lpett a pdium mg az Intim Torna Illegl rkk cmű szmnak refrnjre, melynek szvegt kicsit tfogalmazva folytatta, hogy megalapozza a bolondos s vidm hangulatot, mely elengedhetetlen kellke egy ilyen estnek. Mint mondta, elrkeztek az elvls kezdethez, a vizsgk kzeledtt jelző naphoz. A nagy tmeg lttn bszkesg tlttte el, ami, mint mondta a bizakods erejt tpllja. Megksznte a szlőknek, hogy annak idejn megtiszteltk bizalmukkal az intzmnyt, s gyermekk elmjnek pallrozst erre az iskolra bztk. Remli, hogy a dikok is megtalljk a siker fel vezető svnyt, hiszen a felelőssg naprl napra nő, amelynek slyra a szalag is emlkezteti őket.

A folytatsban a 12.d osztly keringője kvetkezett, majd minden osztlyfőnk egy-egy klnleges videzenettel kedveskedett osztlynak, melyekben a 12.a osztlyt Polgr Lilla sznművsznő ksznttte s sok sikert kvnt a vizsgkra val felkszlshez, a 12.b osztlyt Ferling Bernadett, kivl kzilabdznk buzdtotta a sikerek elrsre, a 12.c osztlynak Bereczki Zoltn sznsz-nekes gratullt szalagavatjukhoz, mg a 12.d osztly leendő informatikusait Dr. Domokos Endre, a Pannon Egyetem docense ksznttte. Utbbi osztly kt tanulja lass s gyors csrdssal kszlt az nnepsgre, majd a Rudas Hangjai krus adta elő a Honeybeast egy dalt, sajt feldolgozsukban, melyhez a zenekar billentyűs-vokalistja, Kővg Zsolt is asszisztlt. A tanrok egy jelenetben a leendő szbeli vizsgkat idztk meg a dikoknak, rendkvl vicces szitucikkal, őket a 12.c osztly tnca kvette, mely az rettsgi utni bl hangulatt hozta el. A Fr Elise cmű klasszikus utn a 12.a osztlytnca kvetkezett, vgl jtt a vrva vrt szalagtűzs.

A tants előtti napokon mr csak a takartst vgeztk a Dunajvrosi Szakkpzsi Centrum intzmnyeiben, azokban az pletekben is, ahol tbb htig zajlottak nagyszabs feljtsi munklatok. Ilyen pldul a Rudas kzpiskola kollgiuma, hiszen itt hajtottk a vgre a legltvnyosabb jtsokat. Mint arrl a centrum beszmolt, a kollgium portlja mr nmagban is rulkod, hiszen az plet bejrata egy teljes rncfelvarrson esett t. A kollgium valamennyi folyosja megjult, teljesen j burkolatot kapott, amit komplett fests kvetett. Megjultak a szobk, a konyhk, a mosdk, j szekrnyek rkeztek. Augusztus 31-n pedig mr fogadtk is a bekltző dikokat. A Rudas s a Lorntffy kollgiumok edzőtermeiben vadonatj futpadok s kondigpek is vrjk a tanulkat.

1934-ben kezdte meg műkdst Pestszentlőrinci Magyar Kirlyi llami Fi Felső Kereskedelmi Iskola nven egy gyr igazgatsgi pletnek szaki szrnyban 47 tanulval.

Sokfle nv, mg tbb kpzs, annl is tbb tartalom kvetkezik:

Pestszentlőrinci Magyar Kirlyi llami Krolyi Sndor Kereskedelmi Kzpiskola 1940.

Pestszentlőrinci Magyar Kirlyi llami Krolyi Sndor Kzgazdasgi Gimnzium, llami Irodai Szakiskola 1949

XVIII. kerleti Kzgazdasgi Kzpiskola, Gp-gyorsr s Irodakezelői Szakiskola 1950

Kzgazdasgi Technikum 1952.

Rudas Lszl Kzgazdasgi Technikum s XVIII. kerleti ltalnos Gimnzium, XVIII. kerleti Gp-s gyorsr Szakiskola 1955.

Rudas Lszl Kzgazdasgi Szakkzpiskola1964.

Pestszentlőrinci Kzgazdasgi Szakkzpiskola 1991.

Pestszentlőrinci Kzgazdasgi s Informatikai Szakkzpiskola 1999.

Budapesti Gazdasgi szakkpzsi Centrum Pestszentlőrinci Kzgazdasgi s Informatikai Szakkzpiskolja 2015.

Budapesti Gazdasgi szakkpzsi Centrum Pestszentlőrinci Kzgazdasgi s Informatikai Szakgimnziuma 2016-2020.

Jelenleg:

Budapesti Gazdasgi Szakkpzsi Centrum Pestszentlőrinci Technikum

Szegny iparoscsald legkisebbik, tzedik gyermeke volt. Apjt, Rth Vilmosnak hvtk. Csaldja 1888-ban elkltztt Srvrrl, szegnysgk ellenre a fi j iskolai nevelsben rszeslt.

A budapesti egyetemen latin-magyar-filozfia szakos tanri oklevelet szerzett, filozfibl doktorlt. Tanulmnyai sorn kerlt kapcsolatba a munksmozgalommal, 1905-ben belpett a Magyar Szocildemokrata Prtba, s a Npszava munkatrsa lett. Mivel nzetei egyre szlsősgesebb irnyba kezdtek vltozni, 1907-ben eltvoltottk az jsgtl s a prtbl.

Klfldi utakat tett, jrt Prizsban is, amelynek nyomn figyelme a politika fel fordult.

1918-ban alapt tagja lett a november 24-n megalakul Kommunistk Magyarorszgi Prtjnak. Bevlasztottk a Kzponti Bizottsgba, valamint kineveztk a Vrs jsg szerkesztőjv. Nevt ekkor magyarostotta Rth Adolfrl Rudas Lszlra.

1919 tavaszn a prt Mszros Gborral Moszkvba kldte a III. Kommunista Internacionl alakul kongresszusra. Leninnel is trgyalt. Ezalatt vlasztottk be a budapesti tancsba, ezen keresztl a Tancsok Orszgos Gyűlsbe. 1919-ben lefordtotta s kiadta Lenin llam s forradalom cmű művt.

A Tancskztrsasg bukst kvetően Budapesten bujklt, majd Ausztriba szktt, ahol internltk. Ksőbb Olasz- s Nmetorszgban is megfordult, 1922-től a Szovjetuniban lt. Egyetemen tantott, a Kominternnl dolgozott, 1927-től a Nemzetkzi Lenin Iskola, majd a Marx-Engels-Lenin Intzet munkatrsa lett. Filozfiatudomnyok doktora fokozatot szerzett.

A msodik vilghbor alatt a krasznogorszki antifasiszta tborban a magyar hadifoglyok ideolgiai tkpzst vgezte.

1945 elejn trt haza Magyarorszgra, s a Magyar Kommunista Prt Kzponti Prtiskoljt igazgatta, majd bevlasztottk az Ideiglenes Nemzetgyűlsbe. A Kommunista Prt mandtumn kerlt be az 1945-s s az 1947-es orszggyűlsbe.

1948-ban az MKP s az MSZDP egyeslsből megalakult Magyar Dolgozk Prtjnak Kzponti Vezetősgbe is bekerlt. A kemnyvonalas sztlinista ideolgit tmogatta, Rkosi Mtys s kre legfőbb ideolgiai tmogatja volt. gy szembekerlt a prt msik filozfusval, Lukcs Gyrggyel, 1949-ben les tmadst intzett ellene, kirobbantva ezzel az n. Lukcs-vitt.

Rszt vett a Kzgazdasgtudomnyi Egyetem fellltsban, amelynek tanra, sőt első rektora is lett. 1949-ben bevlasztottk a Magyar Tudomnyos Akadmia rendes tagjainak sorba, s Kossuth-djat kapott.

Marx, Engels s Lenin műveit fordtotta, gy A kommunista forradalom alapelvei (1920), Materialista vilgnzet (1947), Elmlet s gyakorlat (1950), Dialektikus materializmus s kommunizmus (1956), Marxizmus s termszettudomny (1947), A trsadalom fejlődsnek trtnete (1919) tekinthető legfontosabb műveinek.

Temetsn Faludy Gyrgy maran gnyos versben figurzta ki a sztlinizmus elktelezett filozfust: Egy biznci teolgus temetsn.

Srvron 1973 februrjban emlktblt helyeztek el szlőhzn, a Lenin (ma Batthyny) utca 13. szm plet faln. Szletsnek 100. vforduljn, 1985-ben pedig a szakmunkskpző iskola előcsarnokban. Az intzmnyt 1970-ben rla neveztk el, a kertben pedig 1975-ben szobrt is felavattk. 1990-ig a Kertekalja utca is a nevt viselte. A rendszervltst kvetően minden emlkre lltott alkotst eltvoltottak, az iskola s az utca nevt megvltoztattk. (szg)

Irodalom

Sulyokn Matcza Eleonra (szerk.): letutak. Srvr, 1993.

Kiss Artr: A prtos elktelezettsg filozfusa. Rudas Lszl. In.: Vasi Szemle. 1975. 2. szm

Vzi E. Szilveszter et al. (szerk.): Magyar Nagylexikon. 15. ktet. Bp., 2002.

Kenyeres gnes (főszerk.): Magyar letrajzi Lexikon. 2. ktet. Bp., 1969.

Ezrt is kldnk hrlevelet jelenleg 15587 embernek.

Ha rdekel a trtnelem, a Ndasdyak lete, a huszrok vagy csak bepillantanl egy mzeum mindennapi letbe, rdemes egy kattintssal feliratkozni hrlevelnkre.

ltalnos s kzpiskols koromban a tanuls mellett hobbiknt rendszeresen sportoltam. sztam az Elektromos uszodban, barti trsasgban futballoztam, tagja voltam a dikbajnoksgban indul iskolai kzilabda vlogatottnak. Br szeretettem sportolni, igazn azonban egyik sportghoz sem volt komolyabb tehetsgem.

Előszr az Egyetemi Nyomdban vllaltam munkt. Ezt kvetően a VEGYTERV-ben szerkesztőknt, majd tervezőknt, vgl nll tervezőknt dolgoztam. n voltam az első hazai tervezsű s technolgij zem, a kazincbarcikai BVK Kaprolaktm gyr, valamint az első magyar exportlt vegyipari gyr, az osztravai Chemicke Zavody szorbit zemnek műszerezsi tervezője. Ksőbb az EGI irnyt tervezőjeknt rszt vettem az első hazai tvfelgyelt kaznhzak automatizlsnak tervezsben s megvalstsban. Ezt kvetően a VEGYPSZER Generltervezsi Irodjnak osztlyvezetőjeknt a magyar ipar addigi legnagyobb klfldi beruhzsnak, a tengizi Kőolaj- s Gzkompresszum hazai irnytstechnikai főtervezője voltam. 2000-ben az OLAJTERV-ből mentem nyugdjba.

3a8082e126