Kiss Zsuzsanna
Germaine Greenweig
A hzassguk mr ht vvel ezelőtt tnkrement. Vagy inkbb nyolc, ha azt is beleszmoljuk, amikor Pter csalta a felesgt a csinos francia recepcis hlggyel, aki ugyanabban az irodahzban dolgozott, amelyben ő is. Jutka mr nem az a gynyrű, j humor nő volt, akit Pter annak idejn megismert: elhagyta magt, kinylt melegtőket hordott, foglalkozott a hztartssal, a vacsorval, a gyerekekkel, mindennel, csak ppen Pterrel nem. Csoda, hogy beleunt ebbe? Ezek utn mshol kereste s tallta meg a kihunyt szenvedlyt, majd egy nap bejelentette felesgnek, hogy elkltzik a francia recepcis hlgyhz.
A vls ta, ha sszefutott egy-egy kzs ismerőssel, nha rdeklődtt Jutka felől, csak udvariassgbl. Eddig mindenki azt mondta, hogy egyedl van, nem tallt mst, taln nem is keresett. Ez mindig megnyugvssal tlttte el. Kpzeletben Jutka az elhagyott felesgek szomor sorsn osztozott, aki egyedl viszi a hztartst, neveli a gyerekeket, kapja a gyerektartst s minden ktsget kizran boldogtalan. Arra vr, hogy a frje egyszer mgis visszatr hozz. Ptert furdalta a lelkiismerete emiatt az nző elgondols miatt, mgis kptelen volt mshogy kpzelni.
A budai hegyek mg albuk nap fnyben Jutka az őszes frfi vllnak dőlt, aki szelden tkarolta. Minden mozdulatuk gyengd szeretetről rulkodott. Nem regek mr kiss ahhoz, hogy itt turbkoljanak mindenki szeme lttra? Pter torka knyrgni kezdett egy j hideg srrt. De ha keresztlvg ezen a tmegen, akkor szem elől tveszti a prost, akiket amgy nem is akar ltni, mgis őket bmulja szakadatlanul. Tallt valami klns lvezetet ebben az nknzsban. Megnzte magnak a pasast: az mg csak hagyjn, hogy kopaszodik s őszl, de radsul tereblyes srpocakkal rendelkezik, a kezben a kors sr pedig tutira a legolcsbb lhgy, ltszik a sznn. s az ő volt nejnek ez kell? Az imnt Jutka felnevetett valamin, s megpaskolta a frfi karjt. Pter szinte hallani vlte azt a gndr kacagst. Mikor nevetett Jutka valaha gy az ő brmilyen mondsn?
Ugyan, korholta magt. Annak vge, egyszer s mindenkorra vge. Ami akkor nem műkdtt, az most sem műkdne. gy győzkdte magt, mialatt leszllt az est. Mr erőltetnie kellett a szemt, hogy lssa a prost, akik el-elkavarodtak az egyre nvekvő, zsibong tmegben.
Ekkor az első rakta sznes fnycsvt hzva maga utn felrppent az gbe, majd gmb formban milli apr szikrv robbant szt. A tbbi kvette. Ropogott, pattogott, cikzott a tűzijtk, a tmegre villdz fnyek vetltek. Pter mg a raktk hatalmas zajban is hallotta a fle dobolst, rezte a szvdobogst. A fnytnemny nem is rdekelte, minden felvillansnl csak Jutkt leste, ott van-e mg. s egyszer csak nem volt ott. Nyoma veszett a frfival egytt. Olyan ressget hagyott maga utn, amelyről Pter eddig nem is sejtette, hogy benne rejtőzik.
c80f0f1006