[Zsuzsanna di Gleria]

Kedves Mindenki! 
Szombaton ismét eljutottam végre a Biodinamikus Téli tanfolyamra Gödöllőre, ahol a kertművelés tantárgy oktatása volt a fő téma a 100 éves Waldorf évfordulóval kapcsolatban.
Sajnos vasárnap már nem tudtam menni így az előadásokkal kapcsolatos beszélgetéseken már nem vettem részt.

Minden előadónál felmerült a kérdés, hogy mi is legyen az iskolakerttel nyáron? Jómagam is kertész vagyok, egy kertész számára ez egy égető kérdés. Viszont tudomásul kell venni, hogy itt iskolakertről és nem kertészetről van szó. így hát félre kell tennünk szokásos gondolatmeneteinket a kertről (pl.: tavasszal elvetjük a magokat, nyáron gondozzuk, ősszel betakarítjuk) és egy egészen új viszonyt kell vele kialakítani. Egy iskolakertben ugyanis nem paradicsomot akarunk nevelni, hanem gyermekeket és ez egy egészen más dolog.

Az a feladatunk, hogy bemutassunk a gyermekeknek egy egész termesztési folyamatot magvetéstől a gondozáson át egészen a betakarításig, amit ők maguk visznek végig. Ezért szerintem pedagógiai szempontból helytelen nyári gondozást is igénylőnövények olyan jellegű termesztése, ahol a nyári munkákat valaki más végzi el a gyermekek helyett. Viszont tudomásul kell vennünk, hogy ha nyáron iskolába kell járniuk még csak rövid időre is mondjuk három hetente egyszer egy délelőttre, azzal csak a kedvüket szegjük. Ha viszont magára hagyjuk pl. a paradicsomot, akkor szeptemberben a fölöslegesen dolgoztunk egész tavasszal nyomasztó érzése telepszik rájuk, ami szintén nem jó.

Mindezeket figyelembe véve őszi vetésű rövid tenyészidejű vagy áttelelő növények termesztése a praktikus. Elég sok ilyen növény van: rövid tenyészidejű retek, áttelelő saláta, áttelelő spenót, áttelelő kelkáposzta, ősszel duggatott vörös és fokhagyma, madársaláta, tél alá vetve: korai cukor petrezselyem, rövid tenyészidejű sárgarépa és zöldborsó. Ha magtermesztés is szeretnénk csinálni akkor erre nagyon alkalmas a rukkola, amiből ősszel tudnak enni és még beérik a magja iskolaidőben. Mindezen növényeknek más előnye is van: mivel többnyire levél növényekről beszélünk ezért a gyermekek amúgy sajnos manapság elég gyönge ritmikus rendszerét támogatjuk meg. Így a téli időszakban sem csak a séta vagy a tantermi munka marad, hanem folyamatos megfigyelésekre lesz lehetőségünk. Ha felmerül a gyermekekben, hogy miért nincs paradicsom, akkor pedig lehet velük az embernek az eleven világgal kapcsolatos hatalmas felelősségéről beszélni.

A másik dolog, ami szerintem nem domborodott ki eléggé, pedig nagyon fontos, az a preparátumok használatának foltossága. Ez teljes egészében a kertésztanár hatalmas felelőssége. Készítésről 21 éves kor alatt természetesen szó sem lehet. Viszont komposztot oltani, trágyakovászt permetezni még a legkisebb gyermekekkel is lehet. A hosszabb és elmélyültebb munkát igénylő kvarc és humusz preparátumok keverése és kipermetezése inkább a tanári karral közösen történhet, így ők is komolyabban veszik talán majd a kertben zajló munkát.

Végezetül felteszek egy egy oldalas rövid összefoglalót, amit kora ősszel írtam a Dunaújvárosi Waldorf Óvoda szülői körének a biodinamikus munkákkal kapcsolatban, ami teljesen más sokkal szellemibb szempontból mutatja be az iskola/óvoda kertben a biodinamikus munkát.