P. Kende: A szeretet, remény és hit győz a próbákban

[Biblia Szól Üzenetek]

Hagyományunk szerint egy nagyon súlyos és fájdalmas verssel kell kezdenünk. :-)

Jak 1:3 Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez

Alapjában azt mondja: ha a hited meg van próbálva, annak kitartás az eredménye. A próbatétel egy értelemben a kísértést, a nehézséget jelenti. Ennek van haszna az életünkben. Azt mondja Jakab: ha meg van próbálva a hitünk, ha ki vagyunk hívva benne, az nem az ellenségünk feltétlenül, hanem abból jön egy növekedés az életünkben és a hitünkben. Ettől még nem szeretjük túlságosan. Ha van egy célunk, ha tartunk valahova, akkor érdemes küzdeni érte. Viszont ha nem érdemes küzdeni azért a célért, akkor nem nagyon akarom elviselni a fájdalmat sem az úton.

Vannak próbái a hitünknek. Ki vagyunk hívva. Kihívnak emberek, helyzetek, problémák, személyes gyengeségünk, bukásunk. Azt mondja nekünk: nem is vagy igazi hívő, elbuktál. Mit csinálunk? Ha a cél értékes, drága nekünk, akkor fölkelünk és továbbmegyünk, és lesz növekedés az életünkben. Az ellenségünknek is van azonban egy célja.

Minden próbatételben, minden kihívásban Sátánnak van egy célja az életünkben. Jak 1-ben tovább arról olvasunk, hogy az ellenség is csalogat bennünket. Minden próbatételben Istennek van célja: a növekedésünk. A lelkünk ellenségének is van célja. Ez az, hogy feladjuk, hogy végleg beleragadjunk a dologba, hogy megálljunk, hogy ne tegyünk még egy lépést tovább, hogy feltegyük a kezünket és azt mondjuk: rendben, elég volt, én nem tudok erre továbbmenni. Ez a célja vele. Eféz 6:13-ban azt mondja: álljatok ellene! Erre vagyunk elhívva, hogy ellene álljunk.

Az ellenségnek van egy célja. Ez érdekes. Tudod, miért? Mert kihívásokkal teli napokat élünk: az egyház, a KHÁRISZ, a GGIS, a KETA diákok vizsgája ezen a héten.  Vannak kihívásaink, jók és rosszak. Vannak, amik nyilvánvalóan Istentől vannak, és vannak, amik nyilvánvalóan nem Istentől vannak. Az ellenségnek van terve mindegyikkel.

Mondanék néhány dolgot, hogy merre akar vezetni minket az ellenség. Egy nehéz időszak arra való, hogy elérjen nálunk néhány dolgot. Egy nehéz időszakban rád tesz valami nehéz terhet, valami nagy dolgot, valami komoly problémát az egészségeddel; vagy elérsz egy kritikus kort, és azt mondja: sose leszel már húsz éves, ez a teher.

Behoz valami mást, valami idegesítő dolgot. Például mindenki a házad előtt dobálja el az üres üvegeket. Behoz valamit, ami lehet, mást nem idegesítene, de neked olyan, mint egy szálka, amit nem tudsz kihúzni az ujjadból. Pici, de az idegeidre megy. Az ellenség hozza ezeket a nehéz időket. Van célja vele. Mi a célja vele? Az, hogy ne gondolkodj többé hitben.

2Kor 5:7 mi hit által járunk és nem látás által. Mit jelent ez? Azt, hogy az életünk többről szól, mint ami nyilvánvalóan előttünk van.

Amikor jön a nehéz időszak, akkor ez az ellenség próbája az életünkben. Azt akarja elérni, hogy látás által járj, hogy lásd, hányan bántottak meg, és járj aszerint; hogy lásd, mennyire lehetetlen az, amit Isten eléd tett, és feladd; hogy lásd, mennyire nem lehet helyrehozni, amit elrontottál, és feladd; hogy lásd, mennyire nem bízhatsz ezekben az emberekben, és aztán soha többé ne bízz bennük. Azt akarja elérni, hogy járj látás által. Ez a célja, amikor nehéz időszak van az életedben, hogy szűnj meg hitben gondolkodni.

Egy másik dolog egy nehéz időszakban. 2Kor 5:16 azért senkit nem ismerünk test szerint többé. Ez mit jelent? Nem arról a testről szól, amit meg tudok érinteni, hanem a régi bűnös természetről.

A másik hívőben van valahol egy gonosz. Könnyű lenne aszerint ismerni őt, aszerint számolni vele, így gondolkodni róla, és látni a hibáit, a gyengeségeit, a problémáit. „Ez egy szörnyű alak!” Hol van a gond? Ha ő hívő és én is az vagyok, akkor a gond nálam van, mert azt mondja az Írás, hogy nem a régi természetünk szerint ismerjük egymást többé. Krisztus miatt. Nem aszerint látjuk egymást, de az ellenségnek az a célja.

Jön egy nehéz helyzet, és abban a helyzetben látod a testvéredet elbukni, látod hibázni, látod vétkezni, látod hülyének lenni, látod kiakadni.  Például a házasok látják egymást nehéz helyzetekben. Milyen könnyű lenne úgy látni egymást, aztán megszűnni szeretni és tisztelni, mert látom idiótának a másikat, amikor zavart, vagy amikor a főnöke zavart, … Akkor olyan könnyű lenne! Sátánnak ez a célja velünk, hogy egymást test szerint ismerjük.

A nehéz helyzetnek ez a célja, hogy meglássam a másik régi bűnös természetét, és utána azt mondjam: „Ja! Tudom, milyen ő.” Tényleg? Micsoda kegyelmi gondolkodás, gratulálok! Ez az ellenség célja. Nem véletlenül mondja Pál, Jakab: állajtok ellene! Azért, mert van egy terve, van egy célja.

A célja az, hogy amikor itt a nehéz időszak, itt a kihívás, akkor a nyomások súlya alatt hozzál nagy, komoly és életet formáló döntéseket. „Most van itt az ideje! Most kell meghoznod a döntést! Biztos, jó döntést fogsz hozni. Persze! Naná! A legjobb ötlet ilyenkor nagy döntéseket hozni.” :-(

Amikor Péter a tűznél van – Mát 26:70 –, azt mondja neki a szolgálólány: te is Jézussal voltál. Péter: „Nem. Soha! Azt sem tudom, ki az!” „Péter! Nem most kellene nagy döntéseket hozni.” Ha az Úr nem ment volna utána személyesen, akkor ez lett volna az utolsó dolog, amit Péterről hallottunk volna. Ez nem annak az ideje.

Amikor televan a szívem félelemmel, amikor televan a szívem aggodalommal, amikor televan a szívem bűntudattal, amikor televan a szívem gyűlölettel, amikor televan a szívem gondokkal, nem akkor van itt az ideje annak, hogy meghozzam az életemet megformáló nagy döntéseket. Vigyázz ezzel! Ez az ellenség célja az életedben. Ne légy ostoba! Állj ellene! Ne abból hozz döntést!

Tudod, mit csinál a nehéz időszak az életünkben? Még egy dolog, amit az ellenség csinál: a bolhából elefánt lesz. Kicsi irritáció van az életedben, és hatalmassá dagad a szemedben, mert akkora nyomás van rajtad egyébként is.

Az ellenség azt szeretné, ha visszavágásban élnénk. Ezt szeretné olyankor, amikor nagy nyomás van rajtam. „Hogy néztél rám? Hé, ne nézz így rám!” Aztán a másik is válaszol ugyanígy. Ezt történik. Ez az ellenség célja, amikor nehéz helyzetben vagyunk, amikor ki vagyunk hívva. Vigyázz ezzel! Figyelj oda rá!

2Sám 16. Dávid jog szerint a király és menekül a fővárosból. Azért, mert a fia trónfoglaló lett. Menekülnie kell, mert a fia biztosan le fogja öletni. Megy el. A dombon egy ember, Sémei – aki gyűlöli őt – kiabál: na, most megkaptad a magadét! Dávid egyik legénye azt mondja: „Uram, megnyomjam az elhallgattató gombot? Ha ez zavar téged, én odamegyek és lecsapom a fejét egy pillanat alatt, és mehetünk tovább megállás nélkül.” Annyira tetszik nekem, ahogy Dávid reagál. Azt mondja: „Ugyan, hagyjad! Kit érdekel? Ha ez az Úrtól van, ha ez most rám fér, akkor jól van. Ha nem, akkor nem. Semmi gond. Menjünk tovább!”

Annyira tetszik ez nekem! Nagy nyomás van rajta. Nem én ülök a vállán, hanem egy elefánt. Éppen az egész királyságot elveszíti, és tudja, hogy Absolon, a fia elárulta, és meggyilkoltatja, ha lehet; és van egy kicsi, idegesítő fickó. Olyan, mint amikor éjjel alszol és hallod a szúnyogot. Dávid csak továbbmegy: nem fog ez az ember végigjönni velünk, ne aggódj. Ez annyira fontos nekünk! Álljunk ellene!

Igazán ez az, amit mondani akarok: álljunk ellene az ellenségnek, mert van egy terve velünk. Figyelj, az ellenségnek mindig van egy terve, hogy megossza a gyülekezetet. Mindig van egy célja.  Az elől ülőket a hátul ülők ellen, a jobb oldalon ülőket a bal oldalon ülők ellen, a férfiakat a nők ellen, az öregeket a fiatalok ellen, a külföldieket a magyarok ellen. Mindig van egy célja, hogy megoszlást hozzon a gyülekezetbe. Álljunk ellene! Ez a mi döntésünk minden alkalommal.

Olyan könnyű látni egymást a régi természetben! Olyan könnyű felkapni a vizet valami idegesítő dolgon! Olyan könnyű nem hitben, hanem látás által járni. Olyan könnyű hozni egy nagy, életet átformáló döntést nagy nyomásokkal teli időben, és azt mondani: „Elég volt. Többet nem jövök. Nem vagyok része ennek többé. Elegem van!”

Hogyan állunk meg ellene? Hogyan állunk meg az ellenség munkájával szemben?

1Kor 13:13 Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

Szeretet. A szeretetről szól az egész fejezet, 1Kor 13. „ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” Azért beszélek erről, mert így állok meg az ellenség munkájával szemben. A szeretet miatt. Miért néznék túl a testvérem gyengeségén, és miért látnám Krisztus munkáját benne?

Ha magamra nézek, akkor azt látom, hogy idegesít, és azt mondom: „Ezt ki kéne javítania! Ezt rendbe kéne tennie! Ezt nem szabadan így csinálnia. Ez helytelen. Ez így nem mehet tovább!” A szeretet miatt viszont messzebb tudok nézni ennél, és azt tudom mondani: „Nem! Isten dolgozik az életében. Isten jelen van az életében. Ő az én testvérem. Isten hozta őt az életembe, és én bízom Isten munkájában őbenne.” A szeretet továbbvisz engem annál, ami természeti.

A szeretet továbbvisz engem. Ez annyira fontos, hogy van egy új erőforrásunk. Ez a szeretet. Miről szól ez? Elsősorban Istent szeretem. Ez az elsődleges, és ez annyira jelentős. Hogyan szerethetném a másikat, ha nincs meg ez a kapcsolatom Istennel? Hogyan szerethetnék igazán önzetlenül? Hogyan tudnék szeretni valódi, agapé (így nevezi a görög) szeretettel? Hogyan szerethetnék ezzel, ha nem szeretném Istent, és ha nem tudnám, hogy Ő szeret engem?

Aztán, ha szeretem Istent, és Ő szeret engem, akkor:

Ján 3:16 úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Ha nem vagy hívő, Isten úgy szeretett téged, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érted. Ha hiszel Őbenne, akkor örök életet ígér neked. Ha Isten ennyire szereti a világot, akkor én, aki szeretem Őt, én is szeretem a világot, az embereket, akiknek szükségük van erre. Aztán tovább megyek ennél.

Én úgy hiszem, az, hogy ellene állunk az ellenségnek, az nem elsősorban arról szól, hogy feszítek nagyon, erőlködöm azon, hogy ellene álljak neki, nagyon küzdök vele, hogy ellene álljak neki, hanem úgy történik, hogy szeretet van az életemben, és emiatt tovább megyek, tovább nyúlok, messzebb látok. Ez történik az életünkben hívőkként. A szeretet miatt elmegyünk olyan helyekre, ahova nem mentünk volna azelőtt, megérintünk valakit, aki nem érintettünk volna, szolgálunk valakit, akit soha nem szolgáltunk volna, meglátunk dolgokat, amiket nem láttunk volna meg Isten nélkül.

Én úgy hiszem, hogy így állunk ellene az ellenség munkájának az életünkben, hogy szeretünk. Könnyű lenne gyűlölni embereket, akik az egyházunk ellen tesznek? Persze. A szeretet miatt viszont imádkozunk értük, közbenjárunk értük, meghívjuk őket a Reménységfesztiválra.

Mi a legdicsőségesebb pillanat az egyháztörténelemben? Szerintem az egyik legdicsőségesebb pillanat az ApCsel 9-ben van, ahol Pálnak van egy pálfordulása. Ahol Pál a gyülekezet legnagyobb üldözőjéből a legnagyobb apostollá válik. Jézus megérinti az életét, és egy pillanat alatt Pál 180°-ot fordul, és másik irányba megy.  A szeretet az, ahogy ellene állok az ellenség munkájának.

Ebben a versben – 1Kor 13:13 – van még két dolog. Az egyik a reménység. Ha szeretve vagyok, ha valaki szeret engem, akkor van reménységem. Akkor lehet reménységem. Mi a baja rengeteg gyereknek? Az, hogy nem tudják, hogy valaki szereti őket, mert senki nem ad nekik időt. Senki nem szán rá időt. Ennyi időt kap: „Ezt miért csináltad? Hogy lehetsz ilyen hülye? Mit csináltál már megint?” Ennyi időt kap, és kész. Ez a gyerek nem fogja tudni, hogy van-e bárki, aki szereti őt. Ha nem tudja, hogy valaki szereti őt, akkor hogyan lehetne reménysége a jövőt illetően, az életét illetően?

Ján 13:3-ban Jézusról így beszél az Írás: tudva, hogy Ő az Atyától jött, az Atya mindent a hatalmába adott, és az Atyához megy vissza, megmosta a tanítványok lábát. Jézusnak volt reménysége. Miért? Mert tudta, hogy az Atya szereti Őt. Ha az Atya szereti Őt, akkor Neki értéke van.

Ugyanígy vagyunk mi is. Szeret téged Isten? Ha az a válaszod, hogy nem tudod, akkor azt tanácsolom, hogy fordulj azt Íráshoz, olvasd a Bibliát, kavard fel a szíved hitben. Imádkozz! Légy közösségben Istennel, és Isten beszélni fog neked erről. Isten beszélni fog neked a keresztről, és elmondja: ha nem szeretnélek, akkor miért mentem volna érted a keresztre? Beszélni fog neked erről. Ha tudod, hogy Isten szeret, akkor lehet reménységed. Én úgy hiszem, hogy így állunk ellene az ellenségnek.

Én az életemet nem jövő nélkül élem. Ez a legnagyobb problémája az egész emberiségnek, hogy jövő nélkül élik az életüket.

Zsid 2:15 … a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának.

Az egész emberiség a halálfélelemben van. Minden ember fél a haláltól. Persze, előadják. Van, aki megmagyarázza, hogy ő elfogadta. Minden ember fél a haláltól, ez van. „a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának.” Mi is, nem? Isten azonban szeret engem, és mivel hittem Jézusban, örök életet adott nekem. Ez azt jelenti, hogy reménységem van.

Péter azt mondja 1Pét 1:13 élő reménységet kaptunk. Nem döglött, hanem élő reménységet kaptunk, ami nagyszerű. Péternek tudnia kellett, hogy miről beszél. Azért, mert ő elhagyta az Urat, ő megtagadta az Urat. Azt mondta: nem ismerem, nem tudom, hogy ki az. A nyomás alatt hozott egy nagy döntést. Azt mondta: „Nem ismerem Őt. Hagyjatok engem békén! Engem nem érdekel. Én nem tudom, kiről beszélsz.”

Ján 21 Jézus utána jött. Megfogta a karját, és azt mondta: gyere Péter, jössz Velem tovább. Ez lenyűgöző nekem, hogy Jézus ezt tenné valakiért, aki nem érdemli meg, valakiért, akinek nem kéne megkapnia. Ez a kegyelem, hogy Jézus utánunk jön. Amikor nyavalyások vagyunk, amikor idióták vagyunk, amikor el vagyunk bukva, megfogja a kezünket és azt mondja: „Gyere Velem. Én mutatok jobb utat neked.

Jézus visszahozta őt, úgyhogy Péter tudta, hogy miről beszél: élő reménységük van. Olyan reménység, ami nem döglik meg, ami nem hal meg, ami mindig él, mert Isten szeret minket, és ezért van élő reménységünk. Ez az, ahogy ellene állunk az ellenség munkájának, hogy reménységünk van. Van jövőnk. Azt mondom: „Uram, gyere! Várunk Téged vissza.”

Hit. Ez annyira fontos. A hit az, hogy nap mint nap járok abban a reménységben, amit kaptam. Ez a hit, hogy nap mint nap gyakorlom magam abban a reménységben, amit kaptam. Az én életem nem lefelé megy. A test lefelé megy. Rossz megöregedni, mert a test lefelé megy, de az én utam nem arra vezet.

P. Scibelli azt mondta: a sírkövemre azt írjátok: „Mit ácsorogsz itt? Menj és evangelizálj!” :-) Ez jó gondolat: „Mit ácsorogsz itt? Én úgysem vagyok itt. Menj, és csinálj valami értelmeset! Csinál valami hasznosat!”

Az én utam nem arra vezet. Az én utam Istenhez vezet. Nekem reménységem van. Nap mint nap élek és járok ebben a reménységben. Így állok ellene az ellenség munkájának. Így hiúsítom meg az ő akaratát.

Fil 1:20-ban Pál erről beszél: „Ez az én esengő várakozásom és reménységem. Ez az én buzgó várakozásom. Ezt várom, hogy Krisztus fog megdicsőülni bennem.” Ez annyira tetszik nekem! Pál a börtönben van, nehéz helyzetben, mindenki elhagyta őt, sok baja van, gondjai, problémái vannak, és Pál azt mondja: ez az én esengő reménységem, buzgón remélem. Ez a hit, hogy buzgón remélek. Nem meghatározott ideje van a reménységemnek, hanem nap mint nap ebben a reménységben járok.

Nem úgy élek, hogy nézegetek fölfelé és úgy élem az életem: „Jaj, de elvont vagyok! Én hívő vagyok, nekem nem kell törődnöm semmivel.” Hanem a hit a reménység minden napi alkalmazása, az abban való járás. Így élem az életemet. Pál Fil 1:20-ban azt mondja a halál képébe: van egy buzgó várakozásom, hogy Krisztus dicsőül meg az életemben, vagy a halálomban. Amelyik jön, mindegy. Nagyszerű hitben járni minden nap!

A szeretet miatt reménységem van, és ezt a reménységet hitbeli élettel fejezem ki. Így állunk ellene az ellenségnek. Ezért nem űzünk démonokat nap mint nap a gyülekezetben. Ezért nem keresünk démonokat minden autó alatt a parkolóban. Ezért nem gondoljuk, hogy minden megfázás démoni eredetű.  Azért, mert nem az ellenséggel akarom elfoglalni a szívemet, hanem így akarok járni: szeretetben, reménységben és hitben.

Ha a szeretet valós, és ha reménység jelenvaló dolog, akkor a hit könnyű választás az életemben. Erről beszél Péter, amikor azt mondja 2Pét 1:12-ben: jelenvaló igazságban vagytok. Tudom, hogy Isten szeret engem, van reményem arról, hogy hová tartok. Ez a jelenvaló igazság az életemben. Nem valami távoli dolog, nem valami elvont dolog: „Egyszer majd eljön, egyszer majd megtörténik. Majd egy nap, messze-messze majd jön az utolsó ítélet. Talán, de nem tudom.” Nem!

Ez jelen van velem. Ez nekem fontos. Én hitben élek, és a jelenvaló igazság miatt járok hitben.

Köszönjük, Urunk, hogy úgy állunk ellen az ellenségnek, ha Veled járunk. Ez a mi titkunk. Ezért akarunk a Biblia emberei lenni. Ezért akarunk a Szent Szellem emberei lenni. Ezért akarunk az ima emberei lenni, a szeretet emberei lenni, a szolgálat emberei lenni, a reménység emberei lenni, a hit emberei lenni. Urunk, erre van szükségünk. Mert ha ebben járunk, akkor nem vétjük el a célt. Ha ebben járunk, akkor simán ellene állunk az ördögnek. Köszönjük, Urunk! Vezess minket ebben! Ámen.