Ez az ajánlás keretet ad a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez, amely elengedetlen feltétele a szülői szervezet működtetésének.
Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy az iskolában csak akkor tud eredményesen működni a szülői szervezet, ha hierarchikusan épül fel, ha az osztály- vagy évfolyam szintű szülői szervezetek együtt hozzák létre az iskolai szülői szervezetet.
A javaslat értelmében a szülői közösség szavazati joggal rendelkező tagjainak száma gyermekenként egy fő szülő lehet (vagy más nevelésre jogosult).Tehát a szülői szervezet létszáma azonos az iskolába járó tanulók létszámával
Gyakorlat bizonyítja, hogy biztosítani kell a visszahívás lehetőségét, ha a tisztségviselő, vagy a delegált szülő nem a szülői közösség érdekében jár el.
Sok szülő lelkesen megválasztatja magát különböző tisztségekbe, de nem megy el a szülői szervezet üléseire, ezért fontos lehet az önkizárás szabályainak rögzítése is.
A mintaszabályzat az igényeknek megfelelően kiegészíthető és átalakítható. Sajátosságaik figyelembevételével az óvodák és a kollégiumok is felhasználhatják a mintát.
A szülői szervezet jogosítványai közül a fontosabbakat tettük be a szabályzatba a teljes listát mellékletként lehet csatolni a működési szabályzathoz.
Fontosnak tartjuk, hogy a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatát el kell juttatni minden szülő számára, hogy megismerjék az iskolai demokrácia egyik legfontosabb intézményét a szülői szervezetet, és támogassák munkáját.
Szervezeti és Működési Szabályzat
I. rész
Általános rendelkezések
A közoktatásról szóló többször módosított l993. évi LXXIX. törvény 59. § rendelkezései alapján a ........................................................................................... iskolában, a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére szülői szervezet alakult.
Az iskolai szülői szervezetének neve (lehet fantázianév is): ..............................................................
Székhelye: .....................................................................................................
II. rész
1) Az iskolába járó tanulók szüleinek képviselete a szülői kötelességek és jogok gyakorlásának érdekében.
2) Az iskola és az otthon közötti aktív együttműködés elősegítése.
3) A saját, önálló életre felkészítő iskola megvalósításában való közreműködés.
4) Annak a konkrét szülői érdeknek a megfogalmazása, amelyet az iskolaszéki szülőknek képviselniük kell.
5) Az oktatás minőségének javítása az iskolába járó gyerekek érdekében.
6) (Egyéb)
1) Az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása.
2) A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekben.
3) Az iskola szülői szervezete által megválasztott iskolaszéki szülőik segítése véleményük kialakításában, és beszámoltatásuk az iskolaszék döntéseiről.
4) A szülők közötti kapcsolattartás megszervezése
5) A kapcsolattartás kialakításában való részvétel
6) Szülői képviseletben való részvétel az iskolán kívüli helyi és országos szülői egyesületekben.
7) A szülők figyelmének felhívása jogaikra és kötelességeikre.
8) (Egyéb)
IV. rész
Az iskola szülői szervezetének belső felépítése
Az iskolai színtű szülői szervezetének tagjai az iskolában tanuló gyermekek szülei, vagy más nevelésre jogosult személy, gyermekenként egy fő szülő (gondviselő.
Az iskolai szülői szervezet taglétszáma: .... fő.
A) Osztályszintű szülői (mini) szervezet
1) Az osztályszintű szülői szervezet az iskolai szintű szülői szervezet alapegysége.
2) Az osztályszintű szülői szervezet tagjai gyermekenként egy szülő vagy egy nevelésre jogosult.
3) A szülői szervezet tisztségviselőket, elnököt és helyettest (esetleg két helyettest) választ határozott időre. (Célszerű tanévenként újraválasztani a tisztségviselőket.)
Egy jelölt esetén az lehet tisztségviselő, akit az osztályba járó gyerekek szüleinek több mint fele (50 %-a + 1 fő) támogat, több jelölt esetén pedig a legtöbb szavazatot kapott személy.
A tisztségviselő visszahívható, ha azt az osztályba járó gyerekek szüleinek
10 %-a (vagy 20 %-a) kezdeményezi.
A visszahívást meg kell szavaztatni, s az akkor lép életbe, ha a szülők legalább 50 %-a + 1 fő egyetért vele.
4) Az osztály szülői közössége dönt, hogy az adott osztályt hányan és kik képviseljék az iskolai színtű szülői szervezet választmányában. A szülői szervezet a megválasztott szülőket határozott időre megbízza a választmányi munka elvégzésével, de a megfelelő szabályok betartásával jogosult vissza is hívni. (pl. a visszahívás szavazati aránya meg kell, hogy feleljen a választás szavazati arányának).
B) Az iskolai szintű szülői szervezet választmánya
1) Az osztályszintű szülői szervezetek által delegált szülők alkotják az iskolai színtű szülői szervezet választmányát (vezetőségét).
2) Az iskolai színtű szülői szervezetet a választmány irányítja.
3) A választmány tagjai maguk közül elnököt és egy vagy több elnökhelyettest (általános elnökhelyettest, gazdasági elnökhelyettest) és más tisztségviselőt választanak.
A jelölés nyílt, a választás titkos.
Egy jelölt esetén az lehet tisztségviselő, akit a választmány több mint fele támogat, több jelölt esetén pedig az, aki a legtöbb szavazatot kapja. A tisztségviselő visszahívható, ha a választmány egy tagja (vagy 10%-a) ezt kezdeményezi.
A visszahívásról szavazással, legalább 50 % + 1 fő egyetértésével dönt a választmány.
4) A visszahívott tisztségviselő a választmány tagja marad.
5) A választmány meghatározhatja a tisztségviselők megbízási idejét (célszerű tanévenként megejteni az újraválasztást).
6) A választmány határozatképes, ha a delegált tagok fele jelen van.
7) Ha a választmányi tag kétszer egymás után nem jelenik meg a választmányi ülésen, akkor kizárja magát a vezetőségből, és az osztályszintű szülői szervezetnek új tagot kell l delegálnia
8) Az iskolai szintű szülői szervezet ülése nyilvános. Ezen a szülők – persze szavazati jog nélkül – bármikor részt vehetnek. Állandó és ideiglenes meghívottak is jelen lehetnek (pl. az iskolaszéki szülők, a diákönkormányzatot vezető tanár, az iskolai alapítvány vezetője stb.).
C) Munkacsoportok
Az iskolai szülői szervezet. munkacsoportot alakíthat, illetve választhat. (pl. pályaválasztási, szabadidős, pénzügyi, gyerekvédelmi, egészségügyi munkacsoport)
V. rész
1) Dönt
2) A fenntartónak ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban, valamint vezetőjének megbízása és e megbízás visszavonása előtt. [Közoktatási törvény 102. § (3) bekezdés].
3) Az iskolai szülői szervezet véleményét ki kell kérni a tanév helyi rendjének meghatározásakor [11/1994. MKM rendelet 2. § (1)]).
4) A szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
5) A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti rendkívüli nevelőtestületi értekezletet összehívását.
6) Az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.
7) A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását. (A nevelőtestület képviselőinek ebben az esetben közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.)
8) Az iskolai szülői szervezet jogosult iskolaszékbe szülői képviselőket delegálni és megbízni iskolaszéki munkával, de a megfelelő szabályok betartásával kezdeményezheti azok visszahívását is.
9) A szülői szervezet a választmányi üléseken megtárgyalja a szülőket érintő kérdéseket, fontos ügyekben kialakítja a közös álláspontot, amit azután az iskolaszékbe választott szülők rugalmasan, konszenzusra készen vagy éppen határozottan képviselnek.
10) A szülői szervezet köteles beszámoltatni munkájukról az iskolaszéki szülőket.
11) A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti rendkívüli iskolaszéki ülés összehívását.
12) A szülői szervezet kérdéseket tehet fel z iskola vezetőinek az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben.
13) A szülői szervezet választmánya köteles az iskolába járó összes gyerek szülejét képviselni, ezért a kisebbségi véleményt is meg kell jelenítenie.
14) A szülői szervezet választmánya köteles a szülők írásba foglalt véleményét és kérdéseit az iskola vezetése felé továbbítani, ha az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érinti.
15) A szülői szervezet választmánya felveszi a kapcsolatot az iskolán kívüli helyi és országos szülői egyesületekkel, és lehetőségeihez mérten részt vesz azok munkájában.
16) Ha a tanulók felkérik, akkor segíti a diákönkormányzat munkáját.
17) A szülői szervezet és az iskolavezetés közti kapcsolattartás formáját az iskola szervezeti és működési szabályzata rögzíti.
18) A szülői szervezet működési feltételeiről az iskola vezetője gondoskodik, az iskola szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon.
19) A szülői szervezet részére vagy tagjai részére érkező postai küldeményeket, az iskola köteles iktatni, és felbontatlanul a legrövidebb időn belül eljuttatni a címzettekhez pl. a gyerekek révén [11/1994. MKM rendelet 2. sz. melléklet 1. c) és a 2. a)].
20) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a szülői szervezet javaslatára harminc napon belül érdemi választ köteles adni [Közoktatási törvény 83. § (9) bekezdés].
21) A szülői szervezet jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be [Kt. 84. § (2) bekezdés].
22) Az iskola szervezeti és működési szabályzata, a szülői szervezet részére, további jogokat állapíthat meg.
23) Ha jogszabály a szülői szervezet részére további jogosítványokat állapít meg, az akkor is kötelező érvényű, ha a fenti felsorolásban nem szerepel.
VI. rész
A) Osztályszintű szülői szervezetek működése
1) Az osztályszintű szülői szervezet rendes üléseit tanévenként négy (lehet több vagy kevesebb) alkalommal tartja.
2) Összehívásról az osztály szülői szervezet elnöke gondoskodik, aki levezeti az ülést.
3) Az osztályszintű szülői szervezet elnöke az ülés előtt két héttel köteles írásban értesíteni a szülőket a napirendi pontokról.
4) Rendkívüli szülői szervezet értekezlet hívható össze (vagy kell összehívni), ha kezdeményezi:
5) A rendkívüli szülői szervezet ülését a kezdeményezéstől számítva 15 napon (72 órán, két héten, egy hónapon stb.) belül kell összehívni, vagy a kérdés sürgőssége szerint.
6) Az osztályszintű szülői szervezet ülése határozatképes, ha az osztályban tanuló gyerekek 50 % + 1 fő részének szülei vannak jelen. Tisztségviselők választásához az osztály szülői közösségének 2/3 –ának jelenléte szükséges. A határizatképességet jelenléti ívvel kell igazolni.
7) A szülői közösség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
8) Az osztály szintű szülői szervezet üléséről jegyzőkönyv készül, amit a vezető és egy hitelesítő ír alá.
9) Az osztályszintű szülői szervezet elnöke köteles tájékoztatni az ülésen történtekről és a határozatokról a meg nem jelent szülőket is (írásban).
10) (Egyéb)
1) A választmány rendes üléseit tanévenként ….. alkalommal tartja.
2) Összehívásáról a szülői szervezet elnöke gondoskodik, és ő vezeti le.
3) Rendkívüli választmányi ülés hívható össze (vagy kell összehívni), ha kezdeményez
4) A rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számítva ... napon (72 órán, két héten, egy hónapon) belül kell összehívni, vagy a kérdés sürgőssége szerint.
5) A választmány ülését az elnök távollétében az elnök helyettese vezeti.
6) A választmány ülésére az egyes napirendi pontokról írásos előterjesztést kell készíteni, amelyet a tagoknak az elnök az ülés előtt legalább két héttel köteles megküldeni.
7) A választmányi ülés határozatképes, ha a választmány tagjainak legalább a fele (vagy 2/3-a) jelen van. A határozatképességet jelenléti ívvel kell igazolni.
8) A választmány döntéseit a kérdések súlyosságának függvényében, különböző szavazati arányok előírásával hozhatja.
9) A választmányi ülések nyitottak az összes szülő és érdeklődő számára. Egyes esetekben az elnök kivételesen elrendelhet zárt ülést is.
10) Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amit az elnök és egy hitelesítő ír alá.
11) A választmány a határozatait köteles nyilvánosságra hozni. A határozatok tárát az elnök vezeti.
12) A szülői szervezet vezetősége köteles rendszeresen tájékoztatni a szülőket a munkájáról.
C) Évfolyam szintű szülői szervezet
(Igény esetén lehetséges évfolyam szintű szülői szervezet megalakítása is.)
D) Tagozati szülői szervezet
Az iskolában több szülői szervezet is működhet. Az a szülői szervezet járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg vagy támogat.
VII. rész
A szülői szervezet finanszírozása
1) A fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeiről a Kt. 102.§ (8) bekezdése szerint. (Ebből az összegből fedezhetőek a szülői szervezet alapvető működési költségei pl. a szülők tájékoztatása, a szülői újság előfizetése, az önkéntes munkát végző szülők költségtérítése stb.)
2) Tagdíj (Az eddig nem hivatalosan beszedett szülői munkaközösségi pénzek legalizálhatók a tagdíj rendszerrel. Természetesen a szülői szervezet dönt a felhasználás módjáról.)