Kedves Béla!
Persze, a ventilátorok nem állandó üzeműek, ahogy a 0,5-ös filtrációt létrehozó ablaknyitás sem az. Azért számolunk 0,5-ös filtrációval, mert egyrészt nagy átlagban az biztosítja az elfogadható levegőminőséget egy lakóépületben, másrészt mert valamilyen módon
összehasonlíthatóvá kell tenni az épületeket. Ha elfogadjuk, hogy ablaknyitással is átlagosan 0,5-ös filtrációt hozunk létre egy fürdőszobában, akkor miért ne fogadhatnánk el, hogy ventilátor alkalmazásával is erre törekszik az alapvetően szaglás alapján szellőztető
felhasználó.
Én párszor már próbáltam álláspontot kérni a kamarától, műszaki és jogi ügyekben is, minden esetben nulla sikerrel. Egy bunsen-égők CE jelölésével kapcsolatos kérdésemre a Nemzetgazdasági Minisztérium előbb reagált, mint a kamara. Mondhatni, a kamara semmit
sem reagált.
Visszatérve a mesterséges szellőzésre, nyilván a transzmissziós veszteség nem fedezhető a belépő levegővel, de a problémát a filtráció okozza, amit a valóságban nem a fürdőszoba elektromos radiátora, hanem a környező helyiségek klímája fűt fel. Nem a 130 m2-es
házak 2 m2-es WC-je a probléma, hanem a 60 m2-es házak 6 m2-es fürdőszobája. Ott már simán elúszik az "A" kategória a filtráció miatt, nem is kevéssel.
És ezt más területen nem is lehet behozni, kétszeres árú nyílászárók vagy vastagabb homlokzati hőszigetelés alkalmazásával javul a követelményértékhez viszonyított arány 0,2-0,3 %-ot. A filtrációs energiaszükséglet elektromos radiátor helyett klímával történő
fedezésével meg 6-8% a különbség.
AZ ÉKM 1. függelék 6.2.1. pontja amúgy említi azt az esetet, amikor a szellőző levegő hőmérséklete nem egyenlő a külső léghőmérséklettel.
A példák között nem szerepel az, hogy a levegőt kondicionált zónából szívjuk be a vizsgált zónába, de nem is zárja ki semmi.
Ha kézzel számolnánk, vagy egyéb épülettípust használnánk, akkor a szomszédos zónához fel kéne vennünk a többlet légcserét, de a WinWatt-ban lakóépület esetén ez nem lehetséges, vagy csak én nem tudom, hogy kell.
Így jutottam arra, hogy akkor felveszem a szellőző levegőt felfűtő berendezést a szomszédos zónát fűtő berendezéssel megegyezőként. Egy kicsit eltérünk az ÉKM rendelet függeléke szerinti számítási eljárástól, hiszen ott külön kell számolni a zónák energiafelhasználását
és a végén összegezni. Ez magával hoz némi számítási pontatlanságat is, hiszen a fűtési rendszer szabályozási és elosztóhálózati vesztesége nem jelenik meg a többlet energiaigényben. Ezt mondjuk kezelhetem azzal, hogy manuálisan meghatározom, majd a légtechnikánál
"egyéb segédenergiaigényként" veszem fel.
De ekkor már csak ilyen 0,1%-os eltérésekről beszélnünk, nem 6-8%-ról, amit az elszívó ventilátor figyelmen kívül hagyásával követnénk el.