Szoláris nyereség a fűtési teljesítményigényben?

[negawattiroda]

Kedves Fórumozók!

Van egy "Napsugárzási hőnyereség" kapcsoló a "Téli  fűtési teljesítményigény" lapon.

Érdekelne, hogy mit gondoltok, érdemes-e beszámítani a szoláris nyereséget a Qf-be? Ha igen, milyen esetekben, ha nem, miért nem?

Köszönöm előre is,

üdvözlettel

Csomor Rita

[baumannj...@gmail.com]

Kedves Rita!

A téli hőszükséglet a fűtési méretezési hőigény kiszámítását szolgálja, ami a helyi hőleadók kiválasztásához kell, többek között. Ha hosszabb ideig (több napon át) nem süt a nap, akkor esetleg ez a hiány már számít.

Megnéztem példaként a 2010-es évet a SunCalcban. Például ilyen erősen felhős időszak a január 6-7-8, a vízszintes felületre érkező napi energia 0,44-0,49-0,57 kWh/m2. Vettem a középsőt, és kis trükkökkel (U értéket 0,001-re vettem, hogy csak a napsugárzás számítson) a WinWattban a nyári hőterhelés számításhoz betöltöttem ennek a  napnak az adatait. 10 m2-es ablakokat vettem 80 %-os üvegezési aránnyal és 0,6-os g értékkel. 1 m2-re vetítve a következő teljesítményeket kaptam.

Ha a napi összeget 24-órás átlagra vettem, akkor a következő értékeket kaptam.

K: 4,5 W/m2

D: 4,9 W/m2

Ny: 3,2 W/m2

Ehhez képest, ha a napsugárzási nyereséggel számolunk, akkor a szabvány szerinti értékek a következők:

K: 15 W/m2

D: 45 W/m2

Ny: 15 W/m2

Déli tájolásnál 9-szeres, keletinél 3-szoros, nyugatinál közel 5-szörös az érték.

Viszont egy újabb csavar, hogy az ilyen felhős időszakok az éjszakai kisugárzást is csökkentik, és a napi átlaghőmérséklet kevésbé alacsony.

Az ábrán 2010 január hónap napsugárzási hozamai (kék oszlopok) és a napi átlaghőmérséklet (sárga vonal) látható. Az alacsony hőmérsékleteknél magas napsugárzási hozam tapasztalható.

A decemberi adatsor viszont kellemetlenebb, itt a december 30 legalacsonyabb átlaghőmérsékletéhez alacsony sugárzás is tartozik.

Szóval bonyolult a helyzet, és kérdés, hogy a radiátor teljesítményekkel szabad-e spórolni az által, hogy a bizonytalan napsugárzási nyereséget is bevesszük.

--
Üdvözlettel:
Baumann József
bau...@bausoft.hu

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.
Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/8000b5c9-e4ba-4667-be15-5176df1ecc47n%40googlegroups.com.

Mentes a vírusoktól. www.avg.com

[negawattiroda]

  Kedves József!

Nagyon köszönöm,  nem is gondoltam ilyen alapos elemzésre.

Igazából a gyakorló tervezőktől vártam volna, hogy milyen gyakorlatot folytatnak és milyen meggondolásból.

Én eddig úgy tudtam, hogy a fűtési teljesítményigénybe, lévén a téli maximális igény, nem számítjuk bele a szoláris nyereséget, mivel ez télen esetleges. Vagy esetleges ez az érték, vagy maximális. 

De arra is gondoltam,  hogy azért érdemes foglalkozni vele, mert ha van az épületnek hőtároló tömege, és jól szigetelt, akkor a szoláris nyereség hasznosulása mégis figyelembe vehető. Itt az egy kérdés, hogy hány borús nap áthidalására képes egy épület. úgy, hogy nem kell bevetni a csúcsteljesítményt. A csúcsteljesítményt olyan napra kalkuláljuk, aminél alacsonyabb átlaghőmérsékletű napra reálisan nem lehet számítani. Ez a küszöbhőmérséklet egy statisztikai adat és nem egy konkrét év konkrét néhány szomszédos napjával van meghatározó kapcsolatban, bár értem, hogy miért vizsgálta a szomszédos napokat.

Ha lehet választani a kapcsolót illetően, ha a vizes hőleadókat akarnám méretezni, akkor nem venném be a szoláris nyereséget, hadd legyenek képesek mindig jól teljesíteni. A hőtermelő esetén azt venném figyelembe, hogy nehéz szerkezetű és jól szigetelt-e a ház. Hogy melyik esetben mi lehetne a küszöbérték, az már egy fogas kérdés.

Az elemzésével kapcsolatban kérdezem, hogy az első ábrán mi a két tengely?

Érdekes a januári és a decemberi adatsor. Ha ugyanezt sokéves átlagban is megnéznénk, az adna információt arról, hogy a küszöbhőmérsékletű napok környékén, amire teljesítményigényt tervezünk, merre billen a mérleg.

Üdvözlettel

Csomor Rita

[Monori Tamás]

Kedves Kollégák

Engem zavar, hogy miközben az energiaigény a 7/2006 alapján 20oC parancsolt léghőmérséklettel számítódik,

aközben a 7/2006 szerint lakhatásra min 20oC operatív hőmérséklet az előírás.

Vagyis 20oC operatívat minden körülmények között tudnia kell a rendszereknek.

Ha patikamérlegen mérjük a szükséges teljesítményeket, akkor törődni kell azzal is,hogy

20 oC léghőmérséklet mellett az operatív hőmérséklet mindíg 20 oC alatt lesz ami ugyebár

NEM FELEL MEG !

(Sugárzó fűtések kivételek lehetnek)

Én úgy gondolom, hogy markánsabb határt kellene húzni az energiaigény és a fűtés méretezésének számítása közé.

Az alábbi idézetben szereplő 20oC-ok nem ugyanazt az értéket jelölik és nem is ugyanazt a célt szolgálják !

Először talán meg kellene kapnunk, hogy ? fok léghőmérséklet eredményez legalább 20-25 oC operatív hőmérsékletet a helyiségben

-- 
Monori Tamás
okl építőmérnök
okl létesítménymérnök
épületgépész
létesítményenergetikai szakmérnök

[baumannj...@gmail.com]

Kedves Rita!

Az első ábra valóban nem könnyen értelmezhető, mert a vízszintes tengelyen az óra értékeknek kellene lenni, de sorszámok vannak helyette. A függőleges tengelyen a 10 m2-es 80%-os üvegezési arányú, g=0.6 értékű ablak 1 m2-re számolt napsugárzási hőterhelés, azaz ez már a belső térben megjelenő energia.

--
Üdvözlettel:
Baumann József
bau...@bausoft.hu

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/a83cbb71-4f9c-4bec-b6e3-f9a04db342c6n%40googlegroups.com.