Kedves Tamás és János!
Elkerülte a figyelmem, hogy levegő-levegő hőszivattyúról van szó. Az én meglátásomban a fűtési hőszivattyú levegő-víz, víz-víz vagy valami hasonló, a split klíma nem fűtő berendezés. Lehet vele fűteni, de nem erre találták ki.
A számítás elve az, amit János is írt (2 külön rendszert kell felvenni, és arányosítani terület alapján). Az arányszámot a bivalencia számítással lehet meghatározni. Nem árt külön zónázni a klímával nem fűtött helységeket - pl fürdő, mert nem jellemző hogy azt is ki tudja fűteni a klíma, bár ha már idáig eljutott valaki a "tervezésben", akkor ott minden lehetséges.
Kedves János!
Az előző példámban szereplő adatok hasra ütéssel készültek - szemléltetésre jók.
A jobb (levegő-víz) hőszivattyú gyártók megadják a teljesítmény görbét a külső hőmérséklet függvényében. De ez az előremenő fűtővíz hőmérséklet függvénye is, ezért több függvény van egy rajzon. Értelemszerűen a legkisebb külső hőmérséklethez tartozik a legmagasabb fűtővíz hőmérsékletű diagram, ezért az lesz a minimális teljesítmény. És fordítva.
Példa 14-es gépre, ha 55°C a maximális fűtővíz előremenő hőmérséklete, és 35°C, amikor a fűtési határhőmérséklet 15°C.
Leolvasható hogy a max teljesítmény 12,2 kW (tkülső 15°C esetén), minimum teljesítménye 8,6 kW (-7°C). Egyben látszik, hogy -7 °C alatt nincs behúzva a vonal, ami jelzi azt hogy ez a gép eddig képes üzemelni adott vízhőmérséklet mellett, tehát alatta le kell kapcsolni - hacsak nem olyan alacsony a fűtési visszatérő, hogy még "ráemelhető" a hőszivattyúval.
Maradjunk annyiban, hogy ez is csak közelítő számítás.