egy anyag- eltérő hővezetési tényezők
Debreczeni János
Debreczeni János
Szőcs Márton
--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAF8CEHAX_5Es1q6McOGNVcvYFUzS5JgyXuBKs2ox%2BUZk0vQ29g%40mail.gmail.com.
Debreczeni János
Debreczeni János
Debreczeni János
Debreczeni János
Rita Csomor
dr. Csomor Rita
06-30/538-81-06
Szőcs Márton
XPS esetén miért más?
Az XPS zártcellás szerkezetű, extrudálással készül.
A cellákban nem sima levegő van, hanem gyártáskor befújt gáz(ok), amelyek:
- kezdetben jobban szigetelnek,
- idővel lassan cserélődnek levegőre.
A vastagabb lapokban:
- a gázcsere lassabb,
- a belső rétegek tovább őrzik a kedvezőbb gázt,
- ezért a λ érték picit jobb lehet.
Ezért látsz ilyesmit:
- 30 mm → λ = 0,036
- 80 mm → λ = 0,034
- 120 mm → λ = 0,033
XPS (extrudált polisztirol)
Az XPS-nél vastagságfüggő λ-értékeket adnak meg, és ennek több oka is van:
1. Bőrhatás (skin effect) Az extrudálás során az XPS lap felszínén egy tömörebb, zárt cellaszerkezetű „bőr" képződik. Vékonyabb lapoknál ez a bőrréteg arányosan nagyobb részt tesz ki a teljes vastagságból → kedvezőbb (kisebb) látszólagos λ-érték. Vastagabb lapoknál a bőr aránya kisebb, a „mag" dominál → kissé rosszabb λ.
Hibás elv. A bőrhatás ront, vastagabb lapoknál kisebb arányban van jelen, tehát jobbnak kellene lenni a hőszigetelésnek.
2. Sugárzási hőátadás a cellákon belül Vastagabb anyagban a cellák belsejében a hőmérséklet-különbség nagyobb lehet, ami növeli a cellán belüli sugárzási komponenst → λ enyhén nő vastagsággal.
Ezt nem értem. Szerintem ilyen kis távolságokon a sugárzás nem befolyásol semmit.
3. Gyártástechnológiai okok Vastagabb XPS lapokat sokszor úgy gyártják, hogy vékonyabb lapokat ragasztanak vagy hegesztenek össze – a réteghatárok és az esetleges légréses kontaktzónák befolyásolják az effektív hővezetést.
Nem ismerem az XPS táblák gyártását, de szerintem a bolti XPS táblák egyben készülnek.
-----------------------------------🔬 A jelenség magyarázata
1. Az XPS esetében a vastagság és a cellaszerkezet összefügg
Az XPS gyártása során az olvadt polisztirol egy résen (extruderen) át történő préselése anizotróp
(irányfüggő) cellaszerkezetet hoz létre. Ez azt jelenti, hogy a belső
cellák nem tökéletesen gömb alakúak, hanem az anyag előrehaladási
irányába megnyúlnak .
Ez a rendezett struktúra azt eredményezi, hogy az anyag vastagsága
befolyásolja a hőáramlás útját és ezáltal a mért hővezetési tényezőt. A
kutatások kimutatták, hogy a minta vastagsága szignifikánsan
befolyásolhatja a mért értékeket egyes anyagoknál, így az XPS-nél is .
Az XPS (extrudált) gyártási sajátosságai
Az XPS lapokat egy folyamatos préselési (extrudálási) eljárással készítik. A folyékony polisztirol masszába gázt sajtolnak, majd az anyag egy formanyíláson keresztül távozik, ahol cellás szerkezetűvé tágul.
A cellaszerkezet torzulása: Minél vastagabb egy XPS lemez, a belsejében lévő zárt cellák annál kevésbé tudnak tökéletesen homogének és gömb alakúak maradni a préselés során. A vastagabb rétegek közepén a cellák nagyobbak és megnyúltabbak lesznek, ami rontja a hőszigetelő képességet.
A gyártógázok bezáródása: Az XPS zárt celláiba a gyártás során speciális habosító gázok kerülnek, amelyek jobban szigetelnek, mint a levegő. Idővel azonban a lemez felülete felé egy minimális gázcsere (diffúzió) zajlik a külső levegővel. Mivel a vastag lemezek belső magjában és a külső rétegeiben ez a gázkoncentráció eltérően alakul, a szabványok szerint a gyártóknak egy átlagolt, az anyag teljes élettartamára vetített (öregbített) értéket kell megadniuk. Ez az érték pedig a vastagsággal változik.
A többrétegű hegesztés: Egy bizonyos vastagság felett (jellemzően 80–100 mm felett) az XPS-t már nem tudják egy menetben extrudálni, ezért két vagy több vékonyabb lapot sütnek (hegesztenek) össze gyárilag. A lapok közötti hegesztési varratok minimálisan, de módosítják a homogén anyag hővezetési tulajdonságait.
🧱 Miért több λ‑érték az XPS-nél?
Az XPS (extrudált polisztirol) zártcellás, és a cellákban alacsony hővezetésű gáz marad vissza. Ez a gáz nagyon lassan diffundál ki, és a diffúzió sebessége függ a táblavastagságtól.
A szabvány ezért előírja, hogy a λ‑értéket öregített állapotban, több vastagságra külön-külön kell meghatározni.
A gyártók ezért adnak meg például ilyen sorokat:
XPS 20 mm → λ = 0,033
XPS 50 mm → λ = 0,034
XPS 100 mm → λ = 0,036
A vastagabb táblákban tovább marad bent a gáz, ezért a hővezetési tényező kicsit romlik.
Ezt a Ravago is megerősíti: az XPS λ‑értéke a gyártott vastagság függvényében változik.
ChatGPT-hez hasonló következtetés, ami hibás. De legalább jó értékeket adott meg a hővezetésre.XPS (extrudált polisztirol)
- Az extrudálás során speciális expandáló gázokat (pl. HFC, CO₂) zárnak a zárt cellaszerkezetbe, amelyeknek a hővezetési tényezője alacsonyabb, mint a levegőé.
- Ezek a gázok az idő múlásával diffundálnak kifelé, és helyükre levegő kerül, ami növeli a hővezetési tényezőt.
- A diffúzió sebessége függ a vastagságtól: vékonyabb lemezekben a gázok gyorsabban cserélődnek, mert rövidebb a diffúziós út.
- Emiatt az MSZ EN 13164 szabvány előírja, hogy a deklarált λ-értéket az öregedés figyelembevételével, vastagsági sávokra bontva kell megadni.
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAF8CEHAD%2BQQkyyCpbK-NCcU%3DMCQrnuMa-QaEKhM5_jTCym9Nmw%40mail.gmail.com.
Debreczeni János
Debreczeni János