Egy vagy több épület ÉKM
Cseh Tamas
Az alábbi dilemmában kérném a tanácsokat.
Adott egy óvoda épület (csoport?).
A jelenlegi állapot:
- 1970-ben épült rész 410m2 (bontani fogják)
- 2015-ben épült rész 356 m2 (megmarad)
- két épületet egy nyaktag köti össze ami szintén fűtött 26 m2 (bontani fogják)
Összesen: 792m2 fűtött alapterület.
Ezek jelenleg egy közös gépészeti rendszeren vannak.
Tervezett átalakítás:
Az 1970-ben épült részt és az összekötő nyaktagot elbontják, és a megmaradó 2015 körül épült részhez hozzáépítenek egy új részt.
Tehát így fog kinézni:
- 2015-ben épült rész 356 m2
- 2026 bővítés 892 m2
Összesen: 1248 m2
Ez szintén egy közös gépészeti rendszer lesz.
A kérdéseim:
- A meglévő állapot tanúsításnál (számításnál) a két épületet és a nyaktagot ki hogy kezelné? Egy épületként, vagy három (kettő?) épületként?
- A tervezett állapot egyértelműen egy egységet fog alkotni, ebben az esetben milyen követelményeknek kell megfelelni a megmaradó 2015-ös épületrésznek?
(Mert ugye az a rész papíron több mint 100%-al bővül)
Nekem van egy elképzelésem, de nem akarok befolyásolni senkit, az érdekelne, hogy ki hogy értelmezi az ÉKM-et erre az esetre.
Köszönettel,
Cseh Tamás
Baumann József
Kedves Tamás!
Lehet egyben számítani a meglévő épületet, de célszerű a 3 részt 3 külön hőegyensúly szerinti zónára bontani, így a nettó fűtési energiaigény a 3 részre külön fog számítódni.
Az új épületnek a jelentős felújításra, bővítésre vonatkozó enyhébb kritériumoknak kell majd megfelelni (fajlagos hőveszteségtényező és összesített energetikai jellemző, CO2-re nincs követelmény). Az új szerkezetekre és a nyári hővédelemre ugyanaz vonatkozik, mind az új épületekre. A gépészetre sincs enyhébb követelmény.
-- Üdvözlettel Baumann József
Cseh Tamás --
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/43d9cde3-8525-4d1d-8c7e-07892da8058b%40gmail.com.
Cseh Tamas
Köszönöm a tájékoztatást, én is pont erre az elgondolásra jutottam, de teljesen azért nem voltam biztos a dologban, ezért kértem mások véleményét.
De akkor ezek szerint megyek tovább.
A használat szerinti zónákat egyébként (most ettől a projekttől függetlenül) mennyire célszerű megosztani? Gondolok itt elsődlegesen arra, hogy pl. egy iskola vagy óvoda épületben, ahol van főzőkonyha is ott én eddig szétszedtem két külön használati zónára az épülete. Van ennek értelme? Vagy ez kötelezően előírja a jogszabály?
Üdvözlettel,
Cseh Tamás
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/8b4f41ed-552d-40d1-8876-5e8288494406%40gmail.com.
Szőcs Márton
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/8b3b510a-0efe-4ab9-9e58-e7b8147e00c3%40gmail.com.
Baumann József
Kedves Tamás!
A hőegyensúly szerinti több zónára akkor célszerű bontani, ha az egyes részek jelentősen különböznek:
- hőtároló képesség szerint (könnyű szerkezet, lyukacsos tégla, tömör tégla, betonfal)
- benapozottságot tekintve (kevés ablak vagy jó árnyékolás, sok ablak, gyenge árnyékolás)
Például, ha egy 1960-as években épült kádárkockára 2000-ben egy tetőtér került, akkor az alsó rész fajlagosan sokkal nagyobb hőtároló képességgel rendelkezik, mint a felső. Ha e mellett a felső rész nagyobb ablakokat kapott, akkor ott jelentősen nagyobb a sugárzási nyereség. Ha nem bontjuk két részre, akkor a fenti sugárzási nyereség a számításban, az alsó rész hőtároló képességének köszönhetően, tévesen, jobban hasznosul. Ha két külön zónára bontjuk, akkor ez a hiba nem jelentkezik.
-- Üdvözlettel Baumann József
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/8b3b510a-0efe-4ab9-9e58-e7b8147e00c3%40gmail.com.
-- Üdvözlettel Baumann József
Debreczeni János
Debreczeni János
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/3bdf4f87-68f7-48bb-bccf-5d25bb33cbdb%40gmail.com.
Baumann József
Kedves János!
Természetesen befolyásolja, és függ attól is, hogy kívülre, vagy belülre tesszük.
Télen mindkét esetben a veszteségeket csökkenti, de a belülre tett szigetelés a hőtároló tömeget is csökkenti, ami a nyereségek rosszabb hasznosulását eredményezi.
Nyáron a hőszigetelés általában növeli a hűtési energiaigényt, mert a szerkezetek a túlmelegedés leadásában játszanak szerepet, és így kisebb a hőleadás. Ezt tapasztalhatjuk a jó és kiváló felújítások esetében is. A belülre tett hőszigetelés tovább rontja a nyári helyzetet, szintén a hőtároló képesség csökkenése miatt. A számítási modell nyáron nem számol a falakon, födémeken keresztül érkező terheléssel, így annak a csökkenésével sem, a valóságban valószínűleg nem romlik ilyen mértékben, vagy akár javulhat is szerintem.
-- Üdvözlettel Baumann József
Debreczeni János
Debreczeni János
Baumann József
Kedves János!
A rendelet szerinti számításban, télen és nyáron is, csak az üvegezett szerkezetek sugárzási nyeresége és a belső hőnyereségek szerepelnek. Ezek télen nyereségek, nyáron pedig a terhelések.
-- Üdvözlettel Baumann József
Debreczeni János
Debreczeni János