Kis mértékű bővítés - épülettechnikai rendszerek követelményei

[robin...@gmail.com]

Kedves Kollégák!

Kérdésem, hogy az ÉKM rendeletben a kis mértékű bővítésre vonatkozó követelményeket hogyan kell értelmezni?

(3) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezeteinek meg kell felelnie az 1. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott követelményeknek.

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épülettechnikai rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott követelményeknek.

Értelmezésem:

• 1. pont: az új szerkezetekre ugyanazok a követelmények, mint egy új építésnél, meglévőekkel viszont nem kell foglalkozni
• 2. pont: a nyári hővédelem, szintén csak a bővítményre kell megfeleltetni
• 3. pont: a gépészetre vonatkozó követelmények: Itt kérdés, hogy az Ep-nek, CO2 kibocsátásnak meg kell-e felelni, vagy csak az itt felsorolt tervezésre / kivitelezésre vonatkozó előírásokat kell betartani (bár ezek egy része is csak új vagy jelentős felújításokra vonatkozik)

Két új munkámnál is az alábbiakkal szembesülök:

• kis mértékű alapterület bővítés
• természetesen az új szerkezetek meg fognak felelni
• viszont meglévő régi fűtési és hmv készítési rendszerre csatlakoznának rá (régi gázkazán vagy vegyestüzelésű kazán, villanybojler) -> így az Ep érték, ill. a tanúsítvány várható besorolása biztosan nem fog megfelelni

Fentiek alapján az Ep, a CO2 kibocsátás értékeknek nem egyértelmű, hogy teljesülnie kell-e (külön a bővítményre).

Hogyan nézne ki egy tanúsítvány a végén, ami csak az új bővítményre készült, és D-E-F kategóriás besorolások vannak benne a meglévő régi gépészet miatt?

A fajlagos hőveszteségtényező ugye csak jelentős felújításnál követelmény, bár ha csak az új bővítményre nézzük, akkor elvileg annak rendben kellene lennie az új szerkezetek miatt.

Gyakorlatban még az is kérdés, hogy a meglévő részt is felveszitek-e az energetikai számításba, vagy elég csak a bővítményt? Nyilván munkamennyiség szempontjából nem mindegy.

Ha elég csak a bővítményt tanústani, akkor nem feltétlen kell a meglévő épületet is a számításba belevenni.

Várom visszajelzéseteket!

Szép napot!

[Mucsi Sándor]

Kedves Robin!

Sajnos a probléma a következő.

A definíció fogalma értelmében (definitio - meghatározás/ határ képzés) ha valamit meghatározunk, azzal határt állítunk fel, de a jog nem szereti a definiálást, mert akkor abba a helyzetbe kerül, hogy ha valamit nem határozott meg kellőképp, akkor ki lehet forgatni.

Szóval amíg nem mondjuk ki, mit jelent és takar a bővítmény, de legfőképp MI NEM a bővítmény, addig csak kerülgetni fogjuk tudni az egész problémahalmazt.

Ezesetben a rendelet nem tartalmazza annak taglalását, mi nem tartozik bele a bővítmény problémakörébe. Vagyis a jogalkotó feladata lenne definiálni mi van akkor, ha a bővítmény a meglévő rendszerre csatlakozik.

De van, hogy nem teszi, hagyja a dolgokat elgurulni.

Oké, letanúsítjuk a bővítményt a meglévő gépészettel, és utána mi történik, mert tanúsítani lehet, de mit kezd majd vele az építésügy?

Megint csak le kéne határolni a bővítményt a meglévő állapottól, mondjuk az épülettechnikai rendszer szintjén is. De ez abszurd helyzetekhez vezet, pályázatban viszont ilyenkor szoktak kérni almérőket.

Ugyanez jogi szöveggel:

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épülettechnikai rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott követelményeknek.

Nem könnyű ezt a gyakorlatban olykor-olykor megvalósítani, de nem is lehetetlen.

Pl.:

3.2.2. Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületet olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelő és hőleadó berendezés cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők. Ha az épületben több különböző tulajdonú épületrész található, akkor javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés vagy költségosztó készülékek alkalmazása.

 3.2.3. A szabad hűtés lehetőségét biztosítani kell minden olyan esetben, amikor az épület adottságai ezt lehetővé teszik.

 3.2.4. Amennyiben műszakilag lehetséges, magas hőmérsékletű hűtés alkalmazása javasolt.

Értelmezés kérdése, hogy a bővítés új épület-e. Ha igen, akkor be kell rakni önszabályozó készülékeket 12 m2-nél nagyobb helyiségenként ott, ahol az önálló szabályzás megoldható.

Ám a jogi szöveg ajánlásokat is fogalmaz meg a kötelezőségek mellett, ezért használja az "amennyiben" és a "lehetőség van rá" kifejezéseket.

És ezt ki ellenőrzi, hogy beteszik-e? Betették, tényleg betették még akkor is, amikor az építésügy kiadta rá az engedélyt? Nem mindig.

Ki lehet sok mindent olvasni a jogszabályokból, csak sokáig tart, nem egyértelmű, félreérthető vagy épp hiányos. Jogszabály alkalmazók vagyunk, lassan a fél életünket jogértelmezéssel töltjük.

Üdvözlettel,

Mucsi Sándor

+36 30 479 0875

tanusitoexpressz.hu

Mucsi Sándor okl. létesítménymérnök,

energetikai auditor TÉ 04-0462, EA-176/2019

5600 Békéscsaba, Luther utca 12. fsz. 2.

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.
Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/47f220d5-5610-4399-a0a3-23d7c6725c25n%40googlegroups.com.

[robin...@gmail.com]

Kedves Kollégák!

A fenti kérdésemre vonatkozóan bemásolok egy választ, amit csak én kaptam meg, de szerintem mindenkinek hasznos lehet:

"Kedves Robin!

Az alábbi táblázat szerint kell számolni:

Továbbá Dr. Szalay Zsuzsa értelemezését idézve:

" Nagymértékű bővítésnél, a meglévő részen csak azoknak a szerkezeteknek kell megfelelni, amihez hozzányúlunk. Az új részen természetesen mindennek. Ha viszont a q vagy Ep nem felel meg, ez kikényszerítheti a meglévő szerkezetek/gépészet felújítását is. "

Kismértékű bővítésnél az összesítő nem írja oda a követelményszintet, csak a referenciaértéket. Ha csak a bővítmény energetikáját számoljuk ki, akkor annak mutatja a besorolását, az jobban néz ki. Mi előzetes számításhoz ezt szoktuk, tanúsítványnál viszont az egész épületet.

Én még azt írom az összesítő végére, hogy:

"Az aktuális 9/2023 és a 200/2023 rendelettel kiegészült 176/2008 rendelet szerint kismértékű bővítés esetén csak az új határoló szerkezeteknek kell megfelelniük az elemi követelményeknek, a fajlagos hőveszteségtényezőre és az összesített energetikai jellemzőre, valamint a CO2 kibocsátásra nincs előírt követelményérték."

Remélem, ez így korrekt.

Üdvözlettel:

Hertelendy Katalin"

Kiegészítés:

Jelenleg még van egy olyan hiba a programban (9.04-es verzió), hogy ha tanúsítási egység szerint zónázom az új bővítményt és a meglévő épületrészt, akkor - ha az új épületrészre szeretnék külön energetikai számtítást készíteni - akkor a HMV rendszer esetében a másik zóna HMV termelésével is számol. Ezzel pedig lerontja az energetikai számítást. Viszont ha a teljes épületre készítem a számítást, akkor már jól számol a program.

Baumann József írta, hogy a következő programfrissításben javítva lesz ez a hiba, várjuk a 9.05-ös frissítést.

Üdv,

Robin