Tisztelt Fórumozók!
Köszönöm a választ.
Valóban pontatlanul fogalmaztam. A lakáselválasztó fal a példában hozott panel esetében valóban kevés. Arra próbáltam utalni, hogy más technológiák esetében - például egy mai hangszigetelési követelményeket kielégítő falazott szerkezet - már teljesül az U<0,8 kritérium. Természetesen ez is számítással igazolandó.
A számítási metodikát magam is a leírtak szerint szoktam alkalmazni. A kérdésem arra vonatkozott, hogy mikortól számít a tanúsítás esetén "fűtöttnek" a lépcsőház? Ha telepítünk 1-2 fűtőtestet bele azért, hogy temperált legyen, akkor már épületen belüli és fűtött térnek számítható?
Vagy megfordítva a kérdést: ha az energetikai burkon belül van a lépcsőház, de nincs benne fűtőtest, akkor az a 7/2006 TNM rendelet szerint besorolható-e fűtött térnek?
Idézném a konkrét jogszabályi megfogalmazást:
"2.§ 4. határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet"
Sajnos sem a TNM rendelet, sem a 176/2008 Kr. nem ad megfelelő definíciót a fűtött térrészre. Újonnan a 176/2008 az OTÉK-ra hivatkozik: a "hasznos alapterület" fűtött-hűtött része. Ez sajnos nem definiálta, hogy mi "fűtött". Nyilván egy lakáson belüli, ablaktalan WC sem kap mindig fűtőtestet, de ettől még fűtöttnek számít.
Mi a kialakult szokás ezzel kapcsolatban energetikusok körében, hol lehet meghúzni a határvonalat az épület fűtött és nem fűtött terei között? Elegendő, hogy az energetikai burkon belül van?
Van jogszabályhely vagy szabvány, amire lehet hivatkozni a fenti kérdés tisztázására?
(Megjegyzés: Energetikai-fizikai oldalról a problémát - legalább a tanúsítás szintjén - értem, a számítását is az alkalmazott javaslatok alapján végzem. Ellenben a besorolást, mint energetikai burkon belüli tér nem tudom a hőtechnikai szükségszerűségen kívül mással alátámasztani. Ez pedig sajnos nem perdöntő, ha nem szakemberekkel (horribile dictu nem mérnökökkel) állok kapcsolatban.)
Üdvözlettel: