2028 zéró emmissziós követelmény - mivel fog ez járni?
Mucsi Sándor
1. Fisk et al. (2020) – mit történt ténylegesen a felújított lakásokban?
36 tényleges vizsgálat eredményeit gyűjti össze, 44 tanulmányból és két jelentésből. A vizsgálatok döntően európai és amerikai lakóépületekről szóltak. ScienceDirect
A kép meglepően kettős.
Energetikai korszerűsítés után általában:
- télen melegebb lett a lakás, jellemzően kevesebb mint 1,5 °C-kal;
- csökkent a nedvesség- és penészprobléma;
- javult a lakók szubjektív hőkomfortja;
- javultak a nem asztmás légúti tünetek;
- javult az általános és mentális egészségi állapot önértékelése;
- az asztmánál is inkább javulást, mint romlást találtak, bár ott kevésbé egyértelmű az eredmény. ScienceDirect
Viszont: azoknál az alapvető energetikai korszerűsítéseknél, amelyekhez nem társult teljes lakásra kiterjedő gépi szellőzés, a radon koncentrációja jellemzően emelkedett. A formaldehidnél szintén emelkedő tendencia jelentkezett, bár ott kevesebb adat állt rendelkezésre. Más VOC-k és NO₂ esetében nem volt egyértelmű tendencia. ScienceDirect
Vagyis:
rések megszüntetése → kisebb kontrollálatlan légcsere → kisebb hőveszteség, de a belső forrásból származó szennyezők nehezebben távoznak.
A szerzők külön felhívják a figyelmet arra is, hogy maga a korszerűsítés vihet be új emissziós forrásokat: tömítőanyagok, habok, szigetelőanyagok stb. VOC-kat bocsáthatnak ki. ScienceDirect
A cikk summája: az energetikai korszerűsítés egészségügyi mérlege általában pozitívnak látszik, de a légzárás megfelelő szellőzés nélkül valódi IEQ-kockázatot hoz létre.
2. Ortiz, Itard & Bluyssen (2020) – hol keletkeznek az új kockázatok?
Indoor environmental quality related risk factors with energy-efficient retrofitting of housing
A szerzők három szereplőre bontják a problémát:
épületburok ↔ gépészet ↔ használó.
A korszerűsített épület légzáróbb és jobban hőszigetelt. Ez önmagában jó, de megfelelő rendszer nélkül kialakulhat:
páraprobléma + szennyezőanyag-feldúsulás + túlmelegedés. ScienceDirect
A következő csavar az, hogy a problémát gépészettel próbáljuk megoldani, de ezzel új hibalehetőségeket hozunk létre. A review konkrétan említi:
- légcsatornákat,
- szűrőket,
- karbantartást,
- zajt,
- HVAC-rendszerek problémáit. ScienceDirect
És itt jön be az ember.
A szerzők szerint a tényleges energiafogyasztást és beltéri környezetet befolyásolja a használók viselkedése, preferenciája, szükséglete és tudatossága. Sőt: hiába telepítenek energetikai technológiákat, nem minden korszerűsített épület fogyaszt végül kevesebbet. Ennek részben műszaki, részben használói okai vannak. ScienceDirect
A szerzők egyik kritikája éppen az, hogy a kutatások hajlamosak az energiamegtakarításra és a performance gapre koncentrálni, miközben a komfort és egészség háttérbe szorul, a tényleges használói viselkedést pedig nem vizsgáljuk eléggé. ScienceDirect
A cikk summája egy mondatban:
Nem lehet külön-külön megtervezni az épületet, a gépészetet és az embert; ezek együtt alkotják a ténylegesen működő rendszert.
3. WHO – egészséges és energiahatékony lakás
WHO – Strategies for healthy, equitable and sustainable housing
Ez nem kutatási cikk, hanem WHO szakpolitikai összefoglaló. Azért érdekes, mert nagyon egyértelműen kimondja, hogy az energiahatékonyságot nem lehet az egészséges lakókörnyezettől külön kezelni.
A WHO szerint a jobb hőszigetelésnek komoly egészségügyi előnye lehet: csökkenti az extrém hidegnek és melegnek, illetve nedvességnek való kitettséget, ami többek között légzőszervi, allergiás, szív- és érrendszeri kockázatok szempontjából kedvező. Egészségügyi Világszervezet
De rögtön ott a figyelmeztetés is:
a jobb termikus burok csökkentheti a szellőzést.
A rossz légcsere pedig növelheti a beltéri légszennyezést, valamint a penész és más biológiai szennyezők koncentrációját. Ezért a WHO kifejezetten azt írja, hogy a jobb hőszigetelést megfelelő szellőzéssel együtt kell alkalmazni. Egészségügyi Világszervezet
És érdekes módon a WHO felsorolásában nem csak technológiai elemek szerepelnek:
hőszigetelés + fűtés/hűtés + szellőzés + napenergia + megfelelő építőanyagok + egészséges otthoni viselkedés. Egészségügyi Világszervezet
Tehát a használó nem külső zavaró tényező, hanem a rendszer egyik eleme.
4. A 2026-os review – A digitális ikrek és a lakóközpontú intelligencia szisztematikus áttekintése
Ez az előzőeknél jóval frissebb és technológiailag előrébb mutató munka. A szerzők azt vizsgálják, hogyan lehet CFD-t, digitális ikreket, használói modelleket és gépi tanulást bevonni a korszerűsítések értékelésébe.
Az egyik legfontosabb állításuk:
a hagyományos energetikai modell nem elegendő.
Nagyon jól megmondhatja az éves energiaigényt, miközben nem feltétlenül mutatja meg:
- a helyi légáramlásokat;
- a szennyezőanyag-koncentrációs gócpontokat;
- a hőmérsékleti rétegződést;
- a tényleges szellőzési hatékonyságot;
- az ember tényleges kitettségét. ScienceDirect
És nagyon érdekes, hogy már olyan hétköznapi emberi viselkedéseket is modellezendő tényezőként említenek, mint:
ablaknyitás, ajtóhasználat, emberek mozgása, jelenléti idő.
Ezek ugyanis egy jól légzáró épületben jelentősen módosíthatják a légáramlást és a szennyezők terjedését. ScienceDirect
A review szerint egy energetikai korszerűsítés javíthatja a téli komfortot és csökkentheti a fűtési energiaigényt, ugyanakkor elégtelen szellőzés mellett növelheti:
túlmelegedés + CO₂ + VOC + nedvességprobléma + bizonyos fertőzési kitettség kockázatát. ScienceDirect
És ezért javasolnak egy érdekes Retrofit Suitability Indexet (RSI), amely nem egyetlen energetikai szám alapján értékel, hanem egyszerre veszi figyelembe:
energiahatékonyság + beltéri levegőminőség + hőkomfort + egészségvédelem + megfizethetőség + használói elfogadás. ScienceDirect
Ez már nagyon közel van ahhoz a szemlélethez, amit az előző pontban „használói robusztusságnak” hívtunk. És ennek már 2015 óta szakirodalma is van. Röviden:
Használati robusztusság: azt jelenti, hogy az épület akkor is egészségesen és elfogadható energiahatékonysággal működik, ha a használó nem ideálisan viselkedik.
A tervezés során ezért több reális használói forgatókönyvet vizsgálnak (nem szellőztet, nem árnyékol, magasabb hőmérsékletet állít be stb.), és azt nézik, mennyire romlik az épület teljesítménye.
A jó megoldás sorrendje nagyjából ez kéne legyen:
passzív védelem → automatikus szabályozás → egyszerű használói beavatkozás.
Vagyis a cél nem az, hogy megtanítsuk az embert tökéletesen használni az épületet, hanem hogy az épületet nehéz legyen rosszul használni.
