Használatbavétel - EKM nem felel meg, de TNM igen

[ENERSTATIK Építőmérnöki és Energetikai Tanúsító KFT.]

Kedves Kollégák!

Segítséget szeretnék kérni.

Használatbavételhez készítek tanúsítványt. 

Az ingatlan bejelentése 2023.04-ben történt.

Sajnos az ÉKM rendelet követelményszintnek nem felel meg az épület, viszont lehetőségem van a TNM rendelet szerint megfeleltetni. TNM rendelet szerint megfelel.

Szeretném kérni a segítségeteket abban, hogy egy ilyen eset dokumentálása hogyan történik?

Én azt gondoltam, hogy úgy, hogy a TNM szerinti számításból készítek pdf-et, melyet az ÉKM számításomba a Zónák fül alatti PDF fájlok fülnél felveszek. Ezt követően pedig az új felületre feltöltöm az ÉKM számításom. Azt gondoltam, hogy így a TNM számítás pdf is belekerül a doksiba. Viszont az előnézetben nem látom azt. Illetve írtam egy tervezői nyilatkozatot is, melyben a fent említett metódust részletezem, de az sem jelent meg az előnézeti anyagban.

Tudnátok nekem segíteni, hogy ezt hogyan kell, hogyan szoktátok ledokumentálni?

Elképzelhető, hogy csak az előnézetben nincs benne és a végleges hitelesített anyagban benne lesz?

Köszönöm előre is segítségeteket.

Üdvözlettel:

Nyirő Árpád

--

Nyirő Árpád

Enerstatik Kft.

www.enerstatik.hu

E-mail: eners...@gmail.com

Tel: +36-20-211-54-18

[Zsolt Kelemen]

Külön pdf-ként csatold be az anyagot.

Akkor benne lesz. 

Qpdf programmal. 

Erről pár hete írt Józsi hogy hogyan lehetseges ez. 

Üdvözlettel Kelemen Zsolt 

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.
Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAGddDp6e9iuxdR_bSTHJ4SzYqOyPv9_s91sLs%3DCEmGqgTb1Pag%40mail.gmail.com.

[János Czigléczki]

Kedves Árpád,

Nekem volt ilyen esetem nem rég. 

Az adott épület nem felelt meg az ÉKM-nek de a TNM-nek még igen. TNM szerinti tanúsítás már ugye nem lehetséges, feltölteni és hitelesíteni nem lehet. 

Ezért elvégeztem az elkészült épület ÉKM szerinti hitelesített tanusitványát, és mellé csatoltam egy TNM szerinti tanusitványt is. Mindkettő megjegyzés részébe beleírtam, hogy az épület egyszerű bejelentése 2022.10-hónapban történt meg, ezért a TNM rendelet-nek kell megfelelnie az épületnek. Nyílván ez a mondat hosszabb volt és részletesebb. 

Még nem tudom, hogy a használatbavételi eljárásnál ez így a hatóságnak megfelelt -e. Várom a visszajelzést az ügyféltől. 

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.
Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAGddDp6e9iuxdR_bSTHJ4SzYqOyPv9_s91sLs%3DCEmGqgTb1Pag%40mail.gmail.com.

--

Üdvözlettel,

Czigléczki János

Épületgépész mérnök

Tel.: +36 30 587 22 21

E-mail: cigi...@gmail.com

Skype: cigi890731

Regards,

János Czigléczki

Building Service Engineer

Phone: +36 30 587 22 21

E-mail: cigi...@gmail.com

Skype: cigi890731

[József Baumann]

Kedves Árpád!

Szerintem az nem előírás, hogy a hiteles tanúsítványban is benne legyen a TNM szerinti számítás, bár lehet, hogy egyes ügyintézők még is így kérik.

Véleményem szerint elegendő egy külön dokumentumként bemutatni, hogy a TNM szerint megfelel.

Vírusmentes.www.avg.com

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAB4J9ze9RiW3MO3QrcutAobipKUve0n5HGxA6-uunuRfBHvKyA%40mail.gmail.com.

--

Üdvözlettel:

Baumann József

[László Ildzsa]

Kedves Kollégák!

Ez csak félig kapcsolódik, de nekem most volt egy olyan használatba vételem, ahol split klíma+napelem+vllanybojler volt, és az ügyintézőnél fennakadt a HMV rendszer rossz besorolása, nem kapott használatbavételit. 

[Zsolt Kelemen]

az furcsa, mert a "rossz" HMV rendszer mint minősítés csak az ÉKM-ben van benne, a TNM-ben nincs benne.

Ezzel esetleg lehetne érvelni.

Ha a TNM szerint jó akkor el kell fogadja...

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/3108633f-3a7d-464f-ae6e-becc09d527den%40googlegroups.com.

--

Kelemen Zsolt

okleveles építészmérnök

épületenergetikai szakmérnök

építési műszaki ellenőr

felelős műszaki vezető

energetikai tanúsító

Tel.: 06203582799

[Robert Dezso]

Kedves László!

Érdemes megnézni, hogy mi volt a tervezett energetikában. 

Bár én modern házba nem tennék kőkorszaki berendezést, még akkor sem, ha van napelem.

Hőszivattyús bojler jobb megoldás.

Üdv, R

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CADAWJfxE0ZeW0dJuLWH_ZHurk6weB9H1_6R8g0f3tZKvbCV%3Dww%40mail.gmail.com.

[Szőcs Márton]

Üdv!

El kell fogadják, mivel TNM szerint megfelelő.

Más:

Van létjogosultsága a villanybojlernek manapság is, előfordul olyan eset, amikor ez a legjobb megoldás.

Én úgy oldottam meg az ÉKM-ben, hogy a napelem termelés egy részét a villanybojlerhez "csaptam". A Winwatt szólt, mert ez a dolga, de azért tovább engedte. Remélem a feltöltéskor sem fog gondot okozni.

Üdvözlettel:

Szőcs Márton

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAJrvWV3QCzbV9RgOWk2YQe6qfOT0P15AsWUgYDOWqNUsZBywbQ%40mail.gmail.com.

[Katalin Dömötör]

Kedves Kollégák!

B-s energiaosztályó okos villanybojler éves fogyasztása a gyártó szerint 1284 kWh/év.

https://fizz.hu/p/bojlerek/ariston-velis-wifi-80-forroviztarolo-wifi-vel-80-l-b-energiahatekonysag-15-kw/QET9ZC821

A program számításai szerint 7265,1 kWh/év. Teljesen lehúzza az energetikát.

Van valami beálítási mód, ami tudja ezt a hatalmas különbséget kezelni?

 A valóság biztos kicsit rosszabb, minta gyári adat, de a program adatai szerintem nagyon rossz.

Köszönöm a véleményeteket, javaslataitokat előre is.

Dömötör Katalin

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/3108633f-3a7d-464f-ae6e-becc09d527den%40googlegroups.com.

[Robert Dezso]

Kedves Katalin!

Igen, úgy látom, hogy ez egy modern készülék. A 80 literes térfogata viszont egy 4 fős családnak bizonyára nem elegendő.

Szerintem a gyártó által közölt éves fogyasztást beírni egy tanúsítványba nem célszerű.

Üdv, Róbert

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CALSP5jfCfBoAwD7--HCU13hL-sL43GTE2PETk%3Dek3oeuCc%3D-ww%40mail.gmail.com.

[Katalin Dömötör]

Kedves Róbert,

Nem gonodltam ezt beírni, csak megoldást arra, hogy a 20-40 éves villanybojler és a mai villanybojlerek között lehetnek különbségek az éves fogyasztásban. 

A valóság és a program által számított értékkek nagyon messze vannak egymástól.

Üdvözlettel:

Katalin

[József Baumann]

Kedves Katalin!

A gyártó által megadott érték (1285) villamosenergiára vonatkozik, a 7265,1 pedig e nem megújuló primer energiaigény. Ez a villamosenergia estén egy 2,3-as szorzót jelent, tehát villamosenergiában 3158 kWh/a. 

Amit Róbert is mondott, a készülék energia felhasználása nem arra a terhelésre van a katalógusban kalkulálva. Egy agglegény lakásában más lesz a fogyasztása, mint a három gyerekes családban.

Egy rövid kis számolás.

1 liter 60 °C-os víz előállítására 10 °C-os vízből kiindulva 4,2*(60-10) = 210 kJ = 0,0583 kWh

100 %-os hatásfokot feltételezve az 1285 kWh felhasználásával 1285/0,0583 = 22028 liter melegvíz állítható elő. 

Egy napra így 22028/365 = 60 liter melegvíz jut.

Nekem egy kb 20-éves kiadványban a VDI 2067 szabványra hivatkozva a következő szerepel az egy fő napi melegvíz igényének becslésére.

Alacsony igény: 10-20 liter

Közepes igény: 20-40 liter

Magas igény: 40-80 liter

Tehát közepes igény esetén 2 fő, magas igény esetén 1 főt szolgál ki a készülék.

Megjegyzem, hogy az igen jelentős tárolási veszteséget nem vettük figyelembe.

Vírusmentes.www.avg.com

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAJrvWV3wwX%3DFgLo8k-C4ES5frP1VrDfBxb5c7kUfqKhACqgQrw%40mail.gmail.com.

--

Üdvözlettel:

Baumann József

--

Üdvözlettel:

Baumann József

[Szőcs Márton]

Kedves Katalin,

Én így csinálom:

Melegvíz igény - melegvíz termelőknél beállítom az energiahordozókat.

Azt mondom, hogy 40% napenergia, 60% hálózati elektromos - mert túlméretes PV rendszer van az irodaházban, ami nappali fogyasztást feltételez, amikor süt a nap. Családi háznál ez kb 5% PV - 95 % hálózati arány lehet - persze függ a napelem túlméretezésétől, akkumulátortól stb. Családi háznál nem biztos hogy jó ötlet a villanybojler.

Ezután meg kell nézni, ez mennyi energiaigényt adott:

Ha ez az érték megvan, akkor létre hozok egy veszteségforrást:

Ezzel elértem, hogy "kisebb lett" a napelemes rendszer teljesítménye a HMV igénnyel, de mégis számol CO2 kibocsátást is a napelem gyári előállítási energia igényével (1. kép jobb oldala).  https://groups.google.com/g/bausoft/c/In5z-IJQ_o4/m/vrLJmhyxAAAJ

Hátránya, hogy elvileg valahogy meg kellene védenem a PV termelés arányszámait - ami nehéz, és fogyasztó függő. Nem is tudnám védeni, ezért alacsonyabbat adok meg, ha tehetem.

Üdvözlettel:

Szőcs Márton

<khus...@gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. szept. 30., H, 21:25):

Szia,

Ez a hozzácsaptam pontosan hogy történt?

Illetve ki hogyan veszi fel a hőszivattyús bojlert? Mármint a teljesítménytényezőjét?

Köszi!

Jats

Az iPhone-omról küldve

2024. szept. 30. dátummal, 21:10 időpontban Szőcs Márton <szocs....@gmail.com> írta:



Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAO-f7t%2BOy0k-S68N9Mp2x%3DTBERF5_S_06roPbcERgqfONDgCxw%40mail.gmail.com.

[Csigó Balázs]

Kedves Márton!

Ha a napelemes rendszereket nem szabad az elektromos fűtésekhez csatolni, akkor a villanybojlerhez sem!

Szerintem a napelemes rendszer elektromos áram termelést nem szabad figyelembe venni HMV rendszernél sem!

Az épülettechnikai rendszereket felhasználási célok szerint kell értékelni. Egy napelemes rendszer nem HMV termelő rendszer! A napkollektor már más, hisz az közvetlenül HMV-t állít elő, de a napelem nem. A napelem egy, minden más épülettechnikai rendszertől független nyereségáramot termelő rendszer!

Üdv

Csigó Balázs

Épületgépész mérnök

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAO-f7tJ5sMzuEbpNHBzjWb_WGz6g60OsXX_hkgGK1rGz08Q%2BCw%40mail.gmail.com.

[Szőcs Márton]

Kedves Balázs!

Pályázatban lehet nem lehet direkt elektromos fűtést alkalmazni, ez rendben van. De új épületnél nem láttam leírva ezt sehol sem. Ha pedig nincs tiltva, akkor szabad.

Ahogy írtam, van olyan eset, amikor a villanybojler a legjobb megoldás. Pl "falusi" irodaépület, 2 mosdó, hatalmas napelem a tetőn. Nem szeretnék betervezni külön HMV tartályt, cirkulációs szivattyúval, amikor 2db 10 literes villanybojler tökéletesen teszi a dolgát. Egyszerűen nem logikus egy 200 literes bojlert hőn tartani télen-nyáron, és 2x20 méter vezetéket cirkuláltatni. Mellesleg ha emiatt egy más típusú (magas hőmérsékletű) hőszivattyút kell alkalmazni, és bejön a képbe a termikus fertőtlenítés is, akkor végeredményben egy energia pazarlóbb rendszer lesz.

De másfelől megvizsgálva, ha jellemző a nappali fogyasztás, és "túlméretes" napelem rendszer van, akkor miért ne mondhatnám, hogy a belső fogyasztásra termel a napelem egy adott százalékban (itt 40%). Hiszen ez a valóság, mert nem megy ki az áram a hálózatra, utána meg vissza!

Egyedül csak az arányba lehet belekötni, mert nem könnyű számítani, de a szakma szabályai szerint ez is lehetséges.

Üdvözlettel:

Szőcs Márton

[Csigó Balázs]

Kedves Márton!

Új épületnél az épülettechnikai rendszereket felhasználási célok szerint kell értékelni.

Biztosra veszem, hogy ezzel az volt a cél, hogy ellehetetlenítsék a hatékonytalan elektromos fűtés + napelem kombót. HMV-re és fűtésre is!

Ezzel gondolom mindenki egyet is tud érteni.

Kíváncsiságból rászámoltam... Irodai fogyasztás, 4 fő:

• HMV hőszivattyúval, indirekt tárolóval és cirkulációval: 0,48 MWh/év áram
• Egyszerű vízmelegítővel, cirkuláció nélkül: 0,82 MWh/év

Ha nepelem nélkül kijelenthető, hogy a hőszivattyús rendszer a jobb, akkor miért szeretnéd azt gondolni, hogy a napelem feloldozást ad? És ha van napelem, akkor máris fel vagy jogosítva, hogy egy sokkal rosszabb hatékonyságú rendszer készüljön? Hát szerintem nem.

Üdv

Csigó Balázs

Épületgépész mérnök

[Csigó Balázs]

Kedves Márton!

Tovabba itt van ez is a segédletből:

13.1 Az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok

A helyben megtermelt és más helyi, az épületenergetikai rendelet által nem szabályozott

fogyasztóknak vagy a hálózatba exportált (kiváltott) villamos energia külön számítandó. Ilyen

lehet a napelemek termelése, a helyben termelt szélenergia, vagy a gázmotorok által termelt

áram. Egyszerűsített módszer esetén az ilyen energia teljes mennyiségét exportáltként lehet

elszámolni, de figyelni kell arra, hogy ne kerüljön kétszer elszámolásra ugyanaz az energia a

számítás során. Vagyis ekkor az épületben használt villamos energiát teljes mértékben

hálózatról vételezettnek kell tekinteni.

Üdv

CsB

[Szőcs Márton]

Kedves Balázs! 

Jaj de jó, hogy bemásoltad ezt a szöveget; kerestem de nem találtam.

Ha megengeded. én mást emelnék ki belőle:

13.1 Az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok
A helyben megtermelt és más helyi, az épületenergetikai rendelet által nem szabályozott
fogyasztóknak vagy a hálózatba exportált (kiváltott) villamos energia külön számítandó.

Tehát külön kell számítani, ha nem épületenergetikai fogyasztóknak, vagy a hálózatba átadott napenergiáról van szó. Azaz a HMV-vel, a fűtéssel, szellőzéssel, stb..  össze lehet vonni. A szakma szerinti szabályok alkalmazásával - összevetve a HMV igény, és a napenergia termelés időbeni (napi és éves) lefutásával.

A számításod lehet hogy pontos, de nem teljes.

Én a 2x10 literes villanybojlert hasonlítom össze a (hőszivattyú + 200 literes indirekt tároló + cirkuláció)-val. Erre jön még a kis hűtési igény növekedés nyáron, a tároló helyigénye a hasznos és fűtött térben, és a beépített anyagok karbon lábnyoma, amik nincsenek benne az ÉKM-ben.

Érdekességképp kiszámoltam hogy alakul a hőszivattyúval, és a napelem "rásegítés" nélkül a besorolás.

A villanybojler napelemmel és a villanybojler csak nappali árammal történő számítás során a besorolások megegyeztek - ami jó.

Hőszivattyúval viszont irreálisan jobb eredmény jött ki az ÉKM szerint. Én nem ezt vártam, és nem hiszem, hogy a valóságban is így van.

Utolsó kérdésedre reagálnék ami ez volt:

Ha nepelem nélkül kijelenthető, hogy a hőszivattyús rendszer a jobb, akkor miért szeretnéd azt gondolni, hogy a napelem feloldozást ad? És ha van napelem, akkor máris fel vagy jogosítva, hogy egy sokkal rosszabb hatékonyságú rendszer készüljön? Hát szerintem nem.

Nem hiszem, hogy feloldozást ad a napelem, de ha már ott van, akkor alkalmazom a számításban.

Még egy kérdés a végére:

Ha sziget üzemben működne a telephely, akkor Te hogy számolnál? Mi lenne az igazságos (és valós) számítási mód.

Üdvözlettel:

Szőcs Márton

[Csigó Balázs]

Kedves Márton!

Reagálok, de előtte még hadd szúrjak be egy levelezést, amit a Ceglédi Zoli jóváhagyásával teszek közzé:

Ceglédi Zoltán írta nekem privátban:

és mi van akkor pl. (extrém eset), amikor NINCS elektromos világítás sem, és a napelem termelés csak és kifejezetten HMV-készítésre hasznosulhat;

oda-vissza mérőnél ez nem nagyon lehetséges, de mondjuk egy szigetüzemű napelemes rendszernél meg is lehetne csinálni!

 

de értem, amivel érvelsz!

 

üdV:

Válaszom Zolinak:

Ok, nézzük meg a sziget üzemet.

Egy ilyen háznál nulla energiába kerül a HMV? Nem! Csak megtermeled valamivel. Viszont ha rosszabb, több energiát fogyasztó rendszert telepítesz, akkor több napelemet is kell felrakni, hogy a rosszabb rendszert el is lássa. Szerintem ilyen esetben sem szabadna feloldozásként gondolni a napelem rendszerre.

Kérlek fogadjátok el, hogy a napelem ezeknél a rendszereknél csak egy látszat javulást eredményez. A napelem egy nyereségáram, ami az épületet javítja, de önállóan egy-egy gépészeti rendszerhez semmi köze.

Ha valami nem jó, akkor attól sem lesz jó, hogy egy másik rendszerrel megpróbáljátok feljavítani!

Jó az a ház, ami hőszigetelés nélkül épül meg, telerakják elektromos fűtéssel és napelemmel? Hát nagyon nem... Pont ezért találták ezt így ki szerintem.

Márton:

Így legyen ötösöm a lottón! Tudtam, hogy abba a mondatrészbe fogsz belekapaszkodni, hogy "nem szabályozott"  Erre nem tudok mit mondani, de kérlek támaszd alá bármilyen számítással a 40-60%-ot vagy az 5-95%-os napenergia hőtermelő oldali lefedési arányát. Vagy hogy egyáltalán egy épületnél mennyit használnak el a megtermelt áramból a rendelet által SZABÁLYOZOTT és a NEM SZABÁLYOZOTT fogyasztók!

Én az egyszerűsített módot választom, mert azzal védve vagyok 😉

"Egyszerűsített módszer esetén az ilyen energia teljes mennyiségét exportáltként lehet elszámolni, de figyelni kell arra, hogy ne kerüljön kétszer elszámolásra ugyanaz az energia a számítás során. Vagyis ekkor az épületben használt villamos energiát teljes mértékben hálózatról vételezettnek kell tekinteni."

Továbbra is azt gondolom, hogy egy adott épülettechnikai rendszer értékelését a napelem rendszer meghamisítja! Légből kapott arányszámokkal pedig legalizálódnak rossz hatékonyságú rendszerek.

Ha ingyen lenne bármelyik energiahordozó, akkor nyugodt szívvel használunk belőle bármennyit? Sajnos igen! Ráadásul a napenergia sincs ingyen! Be kell hozzá ruházni egy napelemes rendszerbe, rosszabb esetben egy soha meg nem térülő, bizonytalan élettartamű akkupakkba is. Ha pedig az épülettechnikai rendszer nem hatékony, akkor bizony nagyobb napelemes rendszer kell hozzá, ami többe is kerül.

Üdv

Csigó Balázs

Épületgépész mérnök

[Debreczeni János]

Kedves Balázs!

Kedves Márton!

Magam részéről a témához csak annyit tennék hozzá, inkább Balázst támogatva, ha teljesen jó szándékkal, de próbálkozunk "varázsolni", akkor azt tudnunk kell meg is védeni, jól megindokolni.

Nem mentem magam, korábban én is használtam megítélésem szerinti arányszámokat. És, persze ma is előfordul, ez is igaz, de igyekszem korlátozni.

Példa erre több hőtermelős fűtési rendszer, gázkazán, szilárd tüzelésű kazán akár. Az ügyfél elmondja, van, hogy begyújt a vegyes kazánba, még ad abszurdum, szénnel is teszi a fa mellé, de kihasználja a rezsi díjas gázt is. Ha "szigorúan" veszem, akkor a legjobb energetikai értéket adó beállítást kell letanúsítani. Adásvételnél így is teszek.

De, pl, pályázatnál, volt most is, végül nem pályázó ügyfelem, akinek egy ősrégi gázkazánja van, hőszivattyús fűtése, szt kazánja, ami csak kell. Gondolta, kicseréltetné a gázkazánját. Ha "helyesen" járok el, akkor szóba se kerülhet a pályázat, mert "nincs is" gázkazánja. De, a lehetőség mégis adott, mert működő berendezésről van szó és életszerű is lehet, hogy használná a kondenzációs gázkazánt is, mert energetikailag kb nem is lesz rosszabb, mint a hőszivattyú, de ahhoz fel kell vennem az ősrégi gázkazánt, valamilyen arányban.

Vagy, régebbi 2017-es pályázat, amikor a CO2 is téma volt, a vegyes kazán, fa mellé hányszor kellett szenet is felvenni, mert különben bukott volna a napelemes pályázata. Szemet lesüt, fejet félrefordít, szóval ezzel a dilemmával én is találkozom.

üdv

DJ

Debreczeni János

tel.:20-562-2692

okl. villamosmérnök

épületenergetikai tanúsító

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CA%2BzxmAgWsGbCg%2B68NMe5%2BADco8xHyiP%3DkMv7S4FZFn9MOSif2Q%40mail.gmail.com.

[Szőcs Márton]

Kedves Balázs!

Kedves Zoltán!

Először is nem értem, hogy Ceglédi Zoltán miért küld gyakran privátba levelet. Megtisztel vele (és mindenki mást is), de azért van a fórum, hogy tanuljunk belőle; a privát levelekkel pedig ez az információ nem kerül ki, tehát elveszik. Ez nem lehet cél.

Ok, nézzük meg a sziget üzemet. Egy ilyen háznál nulla energiába kerül a HMV? Nem!

Így van. A napelemes rendszernek is van CO2 kibocsátása (a gyártásakor), ami 74 g/kWh

Ezt a Winwatt is számolja, de sziget üzemnél minden termelt energiát fel kell használni az épületenergetikában, különben hibásan számol. Az más kérdés, hogy akkupackra nincs meghatározva (még) CO2 terhelés.

Így legyen ötösöm a lottón! Tudtam, hogy abba a mondatrészbe fogsz belekapaszkodni, hogy "nem szabályozott" 

Én pedig abban voltam biztos, hogy Te a harmadik mondatot húzod elő.

"Egyszerűsített módszer esetén az ilyen energia teljes mennyiségét exportáltként lehet elszámolni, de figyelni kell arra, hogy ne kerüljön kétszer elszámolásra ugyanaz az energia a számítás során. Vagyis ekkor az épületben használt villamos energiát teljes mértékben hálózatról vételezettnek kell tekinteni."

Ez egy menekülő út szerintem. Ezzel a valóságtól csak távolodsz.

Továbbra is azt gondolom, hogy egy adott épülettechnikai rendszer értékelését a napelem rendszer meghamisítja! Légből kapott arányszámokkal pedig legalizálódnak rossz hatékonyságú rendszerek.

- Én is ezt gondolom. De ha megtudom határozni a helyben felhasznált PV energia nagyságát, akkor az egyszerűsített módszer lesz a hibás.

Ha pedig az épülettechnikai rendszer nem hatékony, akkor bizony nagyobb napelemes rendszer kell hozzá, ami többe is kerül.

A hőszivattyús tároló és a hozzá tartozó dolgok is inkább az egymillió felett vannak, mint alatta. És ha kell a felújításhoz való megfelelésnek a napelem, akkor miért ne legyen nagyobb 1-2 kWp-kel?

Az arányok meghatározásánál itt lehet kutakodni: https://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html

A Consumption data pontban még meg kell a HMV igény napi lefutását, ezzel megkapható hiányzó energia, így az arányszám. 3151/4500 = 70% - ennyi hiányzik ebben a példában, tehát 30% a PV lefedés. A 0,001 Wh akkumulátor csak technikai szám, ha 0 lenne, nem hajtódik végre a számítás.

Hangsúlyozom, hogy elképzelhető! olyan eset, amikor jó a villanybojler. Családi házaknál nem ajánlom én sem, mert még az épület energetikai besorolását is elviszi.

Üdvözlettel:

Szőcs Márton

[janos....@gmail.com]

Bruttó elszámolású, energiatárolóval kiegészített napelemes rendszer figyelembevételére az energetikai tanúsítványban/számításban milyen elfogadott  és egységes számítási módszer létezik?

Alkalmazott épületenergetika szerint:

"13.2 Napelemek energiatermelése
Napelemek energiatermelésének a becslése egyszerűsített módszerrel 20 kWp beépített teljesítményig lehetséges villamosenergia-hálózatra kötött rendszereknél. A 20 kWp beépített teljesítményt meghaladó, valamint szigetüzemű (a villamosenergia-hálózattól független pl. akkumulátoros energiatárolókkal ellátott rendszerek) kialakítást részletes módszerrel kell számítani.
13.2.1 Egyszerűsített módszer
A napelemek éves energiatermelésének (WPV) számítására 20 kWp beépített teljesítményt nem meghaladó mono-, illetve polikristályos napelemes rendszerek esetén elfogadható a következő képlet alkalmazása, felhasználva a 13.1. táblázat adatait.
𝑊𝑃𝑉=𝑤𝑃𝑉∙𝑃𝑃𝑉,ö𝑠𝑠𝑧 [𝑘𝑊ℎé𝑣] (13.1)
ahol
𝑃𝑃𝑉,ö𝑠𝑠𝑧 A napelem mező beépített teljesítménye, [𝑘𝑊𝑝]"
Részletes módszer: MSZ EN 15316-4-3 szabvány szerint

Ugye bruttó elszámolás esetén már felhasználói profilra is szükség lenne, mivel a termelés és a pillanatnyi fogyasztás (vagy igény) között időbeli eltérés van. Ami helyben nem kerül elfogyasztásra (beleértve az eltárolást is), az megy a hálózatba és nem számolhatunk vele többé. Ezt a szigetüzemmel lehet modellezni, de ott is vagy napi átlag fogyasztást adunk meg, vagy konkrét fogyasztási adatokat. A tanúsítás során arra kell(ene) törekedni, hogy minden tanúsító azonos körülmények és metódus szerint végezze munkáját és "közel" azonos, összehasonlítható eredmény szülessen. 

Vajon egy jogszabályi frissítés erre miért nem gondolt, vagy a bűvös szabvány rejti a metódust? Ha mindenki saját belátása szerint dolgozik, az nem ad egységes és összehasonlítható eredményt; az egyszerűsített számítás pedig a valóságot (vagy annak megközelítését) mellőzi.

Elméletileg, ha felszerelem energia menedzsment rendszerrel az épületet és a napenergia termelést direktben a villanybojlerre irányítom (házi vezérelt áram), vagy bármely más fogyasztóra, akkor miért ne vehetnék fel rá megújuló energiaforrást. Itt is felmerül az energiaforrások aránya, amit számítani/becsülni/szimulálni kellene, de egységes módon.

Nem jelenti azt, hogy én így csinálom, inkább azt, hogy "vakon" vagyok és inkább egyszerűsített számítással veszem fel a napelemes rendszert. 

[Csigó Balázs]

Kedves János!

Igen, a legnagyobb baj, hogy ebben a témában is van egy "kis" homály, és inkább vakon vagyunk, de amíg létezik az egyszerűsített módszer, addig azzal számolok. Ha pedig valaki mégis alkalmazza a bizonytalan lefedési arányt, vagy lesz erre később egzakt, követhető számítási metódus, akkor majd esetleg kiderül, hogy még a végén jobb is lett az amit terveztünk, de még véletlenül sem a fordítottja sül ki.

Nekem jelen környezetben győz az egyszerűsített módszer.

Üdv

Csigó Balázs

Épületgépész mérnök

--

Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/c933c742-eaf5-4b8c-bf46-8609956a2a13n%40googlegroups.com.

[Szőcs Márton]

Kedves Balázs!

Csak egy utolsó észrevétel.

Azt írod, a biztonság javára tévedsz. De mi van, ha az épületgépészet felülírja az ÉKM rendelet részrendszer megfelelőségét az ötödik szinten. Gondolok itt a legionellára, vagy csak egyszerűen a józan paraszti észre. Ha az az egy mosdó 120 méterre van a többitől?

Kedves János!

Amit idéztél azt a Winwatt jól lekezeli - igaz, hogy 20 kWp rendszerméret felett is simán számol vele, még csak nem is figyelmeztet. 20 kWp felett már PVGIS kell.

De a fogyasztás szempontjából nem vagyunk teljesen vakon. A HMV fogyasztásra vannak adatok, igaz inkább napi összesített értékek, az órai lefutási görbét már nehezebb meghatározni, mert a felvett értékek vagy mérések országonként is eltérhetnek. De ami igazán nehéz, hogy a HMV tároló és a fűtőszál mérete is befolyásolja HMV hőigényét.

Mondjuk egy ilyen lakóépület esetén, ha nagy villanybojler van beépítve, akkor csak az első csúcsidőszak egy része lesz PV-vel fűthető, a 2. kiesik a napsütésből.

Itt pedig az első egy irodaépület hMV fogyasztása. Kis HMV tárolóval, viszonylag nagy fűtőszállal egész jól közelíti a napelem termelés görbéjét.

https://www.researchgate.net/figure/Hourly-water-consumption-variation-in-public-buildings-a-Office-buildings-b-Hotel_fig5_319909332

Üdvözlettel:

Szőcs Márton

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CA%2BzxmAhEciZQg3NUAbtConCWTv8W4TvRULFSExO2ChTN6PafYQ%40mail.gmail.com.

[janos....@gmail.com]

Kedves Márton!

Szerintem a tervezést és a tanúsítást el kell különíteni, mivel a tervezés során fel tudsz venni eltérő, egyedi paramétereket is, a tanúsítás pedig meghatározott szabályok szerint történik.

Ezért írtam, hogy tanúsítási szempontból vakon vagyok, mert nincs jó előírás, illetve ami van (egyszerűsített sz.), annak nincs köze a valósághoz (szerintem).

A számítási metódus nem tudja figyelembevenni (nincs metódus/leírás rá) azt, hogy egy "okos" épületfelügyeleti rendszerrel a pillanatnyi napelemes termelési többletet át tudom irányítani például a villanybojlerre és így maga a HMV előállítás kikerülhet a "rossz" megítélésből jobb irányba. Nincs rá szabály, hogy minden tanúsító azonos módon alkalmazhassa, különböző típusú épületeknél a napelemes rendszerek alkalmazását (szaldó után).

De az is lehet, hogy nem így van. Csak akkor azt hol, melyik oldalon találom leírva?

[Csigó Balázs]

Kedves Márton!

Egyértelműen lehetnek olyan szélsőséges esetek amikor elhasal a józan ész, de

1. ha egy mosdó 120 m-re van a többitől, akkor az egy kupacban lévőket ki lehet szolgálni hőszivattyúsan, a távolira meg mehet egy sima vízmelegítő, még vélhetően így is kipipálható a teljes HMV rendszer közepes értékelése

2. ha olyan épületet tervezel ahol csak néhány mosdó van itt-ott szétszórva, akkor sajnos nincs nagyon más, mint hogy szembe kell menni egy kicsit a józan ésszel, és be kell rakni az "energiapiócáskodó", hőszivattyús, hibrid bojlereket, amikkel papíron már hozható a közepes szint....

Persze utóbbi nem feltétlenül egy józan megoldás, de mi mást tehetünk ilyen esetben, ha ilyen a rendelet? Magunkra húzunk egy bizonytalan lefedési arányszámot amit nem tudunk alátámasztani?

Egyébként, ha meg ennek nem az lenne az üzenete, hogy hé! az elektromos fűtés meg a villanybojler, most már nem javítható fel napelemmel, mert alapvetően ezek rossz hatékonyságú rendszerek, akkor én is nehezebben tudnék ehhez igazodni, de nagy többségben így azért biztosan hatékonyabb rendszerek születnek mint régen.

És ha nem szigorítanának, akkor mi mással lehetne fejlesztésre bírni például a villanybojler gyártókat, mint azzal, hogy hé most már sima villanybojler meg az elektromos csodafűtések felejtősek...

Üdv

Csigó Balázs

Épületgépész mérnök

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.

Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/10b482f8-14f8-49bd-a43e-f6563aa806fbn%40googlegroups.com.

[sanyi...@gmail.com]

Tisztelt Kollégák!

Lehet, én vagyok hülye, de hol van az leírva a 176/2008 krm-ben, hogy ha a fűtési rendszer vagy a HMV rendszer rossz vagy közepes, akkor meg kell tagadni a használatbavételt?

Ezzel itt valami nagyon nem stimmel. Pláne, mikor engem kérdez erről a hatóság, hogy mit kell ilyenkor csináljon.

Szóval, három helyen kell ezt megnézni.

A legfelsőbb szintje a kérdésnek a 176/2008 krm, innen megyünk lejjebb.

Tehát a kérdés: Benne van a rendeletben, hogy meg kell tagadni a használatbavételt és akkor milyen okból kifolyólag vagy sem?

Minden más viszonyítás, most nem számít.

176/2008 krm rendelet

A "tagad" szó nem szerepel a rendeletben. A "használatb" szó 3x szerepel, egyszer sem olyan vonatkozásban, ami a kérdésben releváns lenne.

Az, hogy a követelmények és az alátámasztás során mi van felsorolva csak azt mondja meg, hogy hogyan kell készüljön, de ha valamely követelményérték megfelelése helytelen vagy nem megfelelő, arra az esetre nem ad iránymutatást.

Ahogy azt sem közli, ha valami nem felel meg, akkor azt hogyan lehet megfeleltethetővé tenni, hogy használatbavételt kapjon az ingatlan.

A javaslatok megfogalmazása során hivatkozik arra, hogy a "jó" és "kiváló" szinteknek minek kell megfelelnie, de ezt nem hozza összefüggésbe a használatbavétel sorskérdésével.

Vagyis egyre inkább úgy tűnik, itt mindenféle halmozása van az értékelés kérdésének, miközben egy bökü szót és támpontot nem ad a használatbavétel sorskérdéséhez.

Én értem, hogy valami nem felel meg, de ahhoz, hogy valamit el lehessen utasítani, az még édeskevés. Le is kell írni, hogy hogyan kell eljárni.

A műszaki átadás-átvétel során, ha a rendeltetésszerű és biztonságos használatnak megvannak a feltételei és egyéb most nem részletezett körülmények fennálnak, akkor nem tagadható meg a műszaki átadás-átvételi eljárás a műszaki ellenőr részéről.
Azaz akkor milyen jogalappal tagadhatja meg a használatbavételt a hatóság?

De keressünk tovább, 

9/2023. ÉKM rendelet

3x szerepel a "használatb" szó, kizárólag a meglévő épület fogalommagyarázatában.

A "tagad" szó egyszer sem szerepel.

281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről
Na, itt már 11x szerepel a "tagad" szó, nézzük:

18.§. 4) Az építésügyi hatóság tizenöt napon belül az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha

   c) a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban a (3) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek >> ez alapján releváns kérdés:

      3) a) a tervezett építmény, építményrész és annak elhelyezése megfelel-e a Méptv. által az építményekkel szemben támasztott általános és fenntarthatósági követelményeknek, a helyi építési szabályzatban, valamint a településrendezési, építésügyi és területrendezési jogszabályokban előírt építésügyi követelményeknek,

      3) f) az egyszerű bejelentés (2) bekezdésben előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e, tartalmuk megfelel-e az előírásoknak, valamint

oké, tehát újabb követelmények jönnek be, amiket meg kell vizsgálni, de egyre inkább lazul a kör a kérdésben.

37. § (1) Az építésügyi hatóság a használatbavételi eljárásban, ha az eljárásban szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata
a) szükséges, a használatbavételt határozattal engedélyezi vagy elutasítja,
b) nem szükséges, a használatbavételt tizenöt napon belül hallgatással tudomásul veszi, vagy a tudomásulvételt határozattal megtagadja.
(2) Ha az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét a (3) bekezdés a)–e), g) vagy j)–m) pontja szerint tagadja meg, a döntésében az építmény használatát is megtiltja, ha az építményt használatba vették.

Tehát lehet olyan eset, amikor még meg is tilthatja az épület használatot, ha már közben beköltöztek, de kérdés, hogy ennek mi köze van a gépészeti rendszer energiafelhasználásához, mert legtöbbször számunkra ez a probléma.

(3) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását, a használatbavétel tudomásul vételét megtagadja, ha >> (tudomásulvételt is meg lehet tagadni)
a) az építmény, építményrész a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek nem felel meg, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas,
b) az építtető építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységgel tért el az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentációtól,
h) ha szakhatóság bevonása vagy szakkérdés vizsgálata szükséges és a 2. melléklet szerinti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy az nem a valóságot tartalmazza,
k) új épület esetén az energetikai tanúsítványt az OÉNY-be nem töltötték fel,
l) az új épület nem felel meg a 36. § (2) bekezdés m) pont ma) alpontjában előírt követelményeknek, vagy
m) meglévő épület bővítése esetén a bővítmény vagy a teljes épület nem felel meg a 36. § (2) bekezdés m) pont mb) alpontjában előírt követelményeknek.
(4) Ha a használatbavételi eljárás során az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságot tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja, vagy a használatbavételt tudomásul veszi, és ezzel egyidejűleg teljesítési határidő megjelölésével és a nemteljesítés esetére a végrehajtás módjáról szóló tájékoztatással kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére.

No, ez már azért mond dolgokat a kérdésben. Kérdés, hogy pl. a közepes értékelést kapott HMV rendszer szakkérdés-e. Mert ez egy építményhasználatot nem gátló körülmény, amire akár értelmezhetjük azt is, hogy megadja a használatbavételt, de előírja a végrehajtás módját a még elvégzendő építési munkálatokra.

Viszont ezen a ponton neki ez szakkérdés lesz. De akár még lehet jogszerűtlen építési kérdés is, ebbe most nem mennék bele. Jöjjön az a bizonyos m) pont:

36.§.m) a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet hatálya alá tartozó
ma) új épület esetén az energetikai tanúsítvány az OÉNY-be feltöltésre került-e, és az épület az energetikai tanúsítvánnyal igazoltan megfelel-e az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott energetikai jellemzőknek vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtásának napján hatályos 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet követelményeinek, vagy
mb) meglévő épület bővítése esetén a 35. § (4) bekezdés e) pontjában előírt számítás vagy energetikai tanúsítvány rendelkezésre áll-e, és a bővítmény, vagy ha a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a bővített épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épület a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletben meghatározott számítással vagy energetikai tanúsítvánnyal igazoltan megfelel-e az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban, meghatározott energetikai jellemzőknek, vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtása napján hatályos, 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletben meghatározott követelményeknek.
(3) Az építésügyi hatóság a használatbavételi eljárásban szakkérdést vizsgál, ha a 3. mellékletben meghatározott valamely szakkérdés tekintetében a vizsgálat feltételei fennállnak.

Oké, tehát, innen jön az, hogy meg kell feleljen az új épület vagy a bővítmény vagy az extrásított bővítményezett épület az építészeti doksiban foglalt energetikai jellemzőknek és az aktuális ÉKM rendelet követelményeinek. Ami ha úgy nézem akkor a fűtési rendszer és a HMV essen bele a "normál" kategóriába és úgy összeségében jöjjön ki a matek a 76-ra. Mivel olyan kategória nincs, hogy "normál" a 176-osban, így ezt a passzust negligálhatjuk, már csak a 76-al kell kezdeni valamit.

Azt mondjuk nem értem, hogy miért OÉNY-be feltöltött energetikai tanúsítványnak nevezi azt, amit hitelesített energetikai tanúsítványnak kellene nevezzen, de ezen most nem polemizálnék. 

Szóval meg fogja tagadni a használatbavételt a jogosultsággal nem rendelkező hatósági közeg vagy szakkérdést fog csinálni az ügyből, engedi-e használni az épületet és hallgatással veszi tudomásul, azért ez a kérdés sokak számára homályos.

Mert ha azt kell megítélni, hogy az épületgépészeti rendszer ugyan nem a legkorszerűbb, továbbá elég körülményesen tudna azzá válni, akkor azért az mégsem olyan súlyú kérdés, mint egy súlyos tartószerkezeti kivitelezési eltérés, a szomszéd telkére 10 cm-t meghaladó szigetelésbenyúlás kérdéséről már nem is beszélve.

Most egy olyan házhoz készítek tanúsítványt, amelynek nem fogják fűteni a tetőterét, de beépítették ami a terven szerepelt, péz elfogyott, kondenz kazán és padlófűtés van. Így pedig építészetileg ugyan megfelel, de nem éri el az Enren a 76 kWh/m2a értéket, de meg se közelíti. Persze, hogy TNM szerint meg lehetne feleltetni, mert az építészeti tervek még TNM alatt készültek, szóval akkor ez most szakkérdés lesz? Vagy EU-s szakjogászt érintő szakkérdés? Azért nem olyan egyértelmű ez, pláne, ha nincs péze az építtetőnek olyan kiadásokra, amit előre be se tudott tervezni.

Akkor majd 10 év múlva kérni fog rá fennmaradási engedélyt, ha nem kap használatbavételit, de nem tiltják meg neki az épületet használni?

Miért ilyen hülye kérdés ez? Mert, hogy nem egyértelmű az egészen bizonyos. Akkor most fogjuk rá a jogszabályalkotóra, hogy itt kell szörfözni egy ilyen kérdésen órákat, hogy meg se találjuk az egyértelmű állásfoglalást?

Ez a kérdés nem független a gazdaságosság kérdésétől, vagyis akkor ha nem jön ki a matek mert mondjuk nem lenne gazdaságos (márpedig ha péz nincs, akkor olyat telepíteni, amivel kijönne a matek csak a gazdaságosság kérdését megerőszakolva lehet) az éületetet megfeleltetni, akkor ennyi, építéshatóság majd hallgat 15 napot és kiadja az engedélyt?

1.1. A megvalósíthatósági elemzés célja az alternatív energiaellátás alkalmazásának előmozdítása mindazon esetekben, amikor annak műszaki, környezeti és gazdaságossági feltételei adottak.

Esetünkben a varázsszó az, hogy adott-e vagy sem, hogy napkollektort telepítsen a szerencsétlenül járt, pézéből kimerült épülethasználatvágyó segélykérő?

Ha nincs péz, nincs napkollektor, így 76-os matek se jön ki, "normál"-al nem kell foglalkozni, kapjon engedélyt vagy se? Orosz rulettel döntik majd el?

Végül is hülyébb nem lettem ennyi utánolvasás után...

Üdv

Mucsi Sándor

[sanyi...@gmail.com]

Tisztelt Kollégák!

Most egy bővítmény használatbavételhez kellene adjak egy tanúsítványt.

A teljes épületet kérték.

Amiben van egy 40 éves gázkazán és egy átfolyós vízmelegítő.

Ugyan nem éri el a bővítmény a korábbi alapterület 100%-át, de így nyilván nem fog megfelelni a "rossz" gépészet a kívánalmaknak. Ha egyáltalán meg kell feleljen.

Számomra kicsit furcsa, hogy a megfelelés igazolását úgy várják el tőlünk, hogy nem tudunk normális javaslatot tenni a gépészetre.

Gondolok itt arra, hogy a jogszabály szerint kellene javaslatot tenni a gépészetre úgy, hogy az kielégítse az alábbiakat:

(3) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezeteinek meg kell felelnie az 1. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott követelményeknek.

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épülettechnikai rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott követelményeknek.

OKé, tegyük fel, hogy a 3-as pont pipa (most nem az, de tegyük fel)

Mi van akkor, ha csak a szekunder oldalhoz nyúlnak hozzá, a primerhez nem? Erről nem szól a fáma. Persze az már szerelési munka lesz, hogy a fűtési rendszert le kell engedni. De fagyasztani is lehet. Akkor pedig nem cserélünk semmit, primer oldalon újyat sem építünk be.

3.2.2. Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületet (ez vonatkozik a bővítményre?) olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m²-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. 

Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelő és hőleadó berendezés cseréjekor kell beszerelni (és ha nincs csere, csak egy szobát látnak el fűtőtesttel?), ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők. 

Ha az épületben több különböző tulajdonú épületrész található, akkor javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés vagy költségosztó készülékek alkalmazása.

3.6.2. Épülettechnikai rendszer telepítésekor (egy-két radiátor még önmagában nem képez egy egész rendszert), jelentős mértékű felújítás (ez nem az) esetén azok cseréjekor vagy korszerűsítésekor (a "hozzátoldásakor" szót kihagyták, tehát az nem ide tartozó eset) az épülettechnikai rendszer energiahatékonyságát felhasználási célok szerinti bontásban értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint is. Az érintett felhasználási célhoz tartozó megváltoztatott részrendszereknek meg kell felelniük legalább a „normál” kategóriának, beépített világítás esetén a „jó” kategóriának. 

Nem jelentős mértékű felújítás esetén a beépített berendezéseket a kivitelezőnek dokumentálni kell és továbbítani az épület vagy önálló rendeltetési egység tulajdonosának, hogy azok a minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából mindenkor rendelkezésre álljanak és felhasználhatók legyenek.

Tehát van egy bővítményem, abba raktam egy vagy két radiátort, de nem értem el a jelentős felújítás mértékét. Ezesetben eszerint nem kell értékelnem, hogy lett-e "normál" kategóriám vagy sem.

De ha értékelnem kellett volna, akkor is zavaró számomra, hogy vagy sikerül vagy legtöbbször nem sikerül megfelelő HMV rendszert találni, amivel elérhetem a nem is létező "normál" kategóriát.

Hogy főzzek húslevest egy olyan listából, ahol a hús is hiányzik és a zöldség is? Azért 2026-ban nem ezen kéne vergődjön egy tanúsító.

Most komolyan, nézegessem, hogy a csúcson kívüli villanybojler vagy a gázüzemű bojler jó lesz-e? Ezek a műszaki megoldások 40 éve voltak jók! Ha az az elvárás, hogy legyen modern, akkor nem kéne belegondolni mindezt a tanúsítási rendszerbe is?

Lehetőleg nem úgy, hogy egy összefércelt jogszabályba kéne befaragni a hőszivattyús villanybojlert, ami a listában sem szerepel, vagy mondjuk ne kelljen már napkollektoros rendszert javasolni oda, ahol az nem kivitelezhető.

A lista 70%-a használhatatlan a jövőre nézve.

Üdv

MSanyi

[Szőcs Márton]

Kedves Sándor!

Teljesen logikus az okfejtésed, csak a végén botlasz el a saját lábadban.

Csak a bővítményen belül kell megfelelni a gépészetnek, és a határoló felületeknek. Pontosabban: csak az érintett résznek kell megfelelni!

3.6.2. Épülettechnikai rendszer telepítésekor (egy-két radiátor még önmagában nem képez egy egész rendszert), jelentős mértékű felújítás (ez nem az) esetén azok cseréjekor vagy korszerűsítésekor (a "hozzátoldásakor" szót kihagyták, tehát az nem ide tartozó eset) az épülettechnikai rendszer energiahatékonyságát felhasználási célok szerinti bontásban értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint is. 

Így van ahogy írtad. helység bővítés esetén nem kell vele foglalkozni. De a Winwatt értékelni fogja így is, de nem baj.

Ha nem nyúlnak a kazánhoz, akkor az marad. A gépészet rossz lesz (<100%), ezért a megjegyzésben oda kell írni, hogy a bővítmény megfelel a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 3. § (4) pontjának.

A javaslatban (felújítás "jó" és/vagy  "kiváló" szint) pedig be kell írni a kazáncserét, meg amit még gondolsz.A felújítási útlevelet kitöltöd, és kész a gépészet. Arra figyelj, hogy a javaslat megfeleljen a közepes (100%) kategóriának.

" Most komolyan, nézegessem, hogy a csúcson kívüli villanybojler vagy a gázüzemű bojler jó lesz-e?"

Igen, erről szól a tanúsítás. Villanybojler már csak trükközéssel lehet jó, pl. ha van mellette napelem. Gázüzemű bojler ugyanúgy nem jó (úgy tudom), de ott trükközni sem lehet. Minimum kondenz gázkazán + indirekt bojler kell - ha jól tudom ez a referencia gépészet HMV oldalról.

" Lehetőleg nem úgy, hogy egy összefércelt jogszabályba kéne befaragni a hőszivattyús villanybojlert, ami a listában sem szerepel, vagy "

Itt van. A távozó levegő hőforrás is megjelölhető, de azt gépészeti (szakmai) oldalról is illik alátámasztani.

Üdvözlettel:

Szőcs Márton

--

Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/93318a12-db27-4e6a-b1e0-240a204a8601n%40googlegroups.com.

[Mucsi Sándor]

Kedves Márton!

Köszönöm a kiegészítést. 

A megoldásokkal én is tisztában vagyok. 

Csak azon mérgelődtem, hogy a lista, amiből kiválasztjuk, hogy mit javaslunk, annak sokkal előremutatóbbnak kellene lennie. 

--

Üdvözlettel,

Mucsi Sándor

06 30 479 0875