Tisztelt Ügyfeleim!
A kormány közzétette az illetéktörvény 2013. évre tervezett módosításait. Az alábbiakban rövid áttekintő anyag olvasható a várható változásokról. Az illetéktörvény módosítása 2013. január 1. napján lép hatályba, és markáns változásokat hoz az eddigi szabályozáshoz képest. Ez egyrészt az illetékrendszer lényeges egyszerűsödését jelenti, ami egyben számos kedvezményes illetékkulcs eltörlésével jár együtt. Néhány kedvezményes illetékkulcs köre, illetve mértéke viszont bővül.
1. Két kulcs marad az öröklési és ajándékozási illetékek esetében
A kormány az illetékrendszer egyszerűsítése érdekében az öröklési és ajándékozási illeték nemekben alkalmazott 18-18 darab adókulcs helyett két illetékkulcs bevezetését javasolja. A javaslat elfogadása esetén az általános illetékmérték 18%, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9% lenne. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak.
2. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése mentesül az illeték alól. A kormány javaslata szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül – mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.
3. Házastársuk utáni öröklés esetén az özvegyek értékhatár nélküli illetékmentességet kapnak. A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió Ft-jáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. A kormány az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást javasolja az özvegyek öröklésére is kiterjeszteni, annál is inkább mivel az új Ptk. koncepciója szerint a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak (az özvegy is állagörökös lesz).
4. Visszterhes vagyonszerzés illetéke
A visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2%, felette 4%) rendszert a kormány javasolja egy kulcsossá alakítani. Az illeték általános mértéke 4% lenne.
5. Megszűnik a negatív illetékalap utáni kötelezettség
A kormány javasolja az ún. negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megszűntetését. Jelenleg ugyanis a magánszemély vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt. Tekintve, hogy jellemzően a devizahitel-adósok vásárolnak a korábbi lakásukhoz képest kisebb forgalmi értékű lakást, az illetékmentesség bevezetése a devizahitel-adósok helyzetének könnyítését is szolgálná.
6. A fiatalok esetében csökken a lakásszerzési illeték
A 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a kormány javasolja a jelenlegi 8 millió Ft-os értékhatárt 15 millió Ft-ra emelni, és az illetékkedvezmény-maximumot megszünteti. Ebből követezően a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot.
7. Szélesedik a termőföld-szerzéshez kapcsolódó illetékmentesség alanyi köre
A kormány javasolja a termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alanyi körének bővítését, a szabályt a családi gazdálkodók is alkalmazhatnák. Emellett a mezőgazdasági szektor sajátosságainak figyelembe vételével az illetékmentesség feltételeinek kezdő határideje is módosulna, melynek eredményként a vagyonszerzőnek a termőföldet nem a vásárlástól, hanem a birtokbavételtől kellene mezőgazdasági célra hasznosítania.
A cikk megtalálható Irodánk facebook oldalán is: ( https://www.facebook.com/BacskoUgyvediIroda
).
Tisztelettel:
Dr. Bacskó László
ügyvéd
www.bacskougyved.hu