EVA, KATA, KIVA-új adózási lehetőségek kisvállalkozóknak
Bacskó Ügyvédi Iroda
Tisztelt Ügyfeleim!
A parlament elfogadta az új kisadózási szabályokat. Ennek megfelelően két új adónemmel bővül a kisvállalkozók által alkalmazható adózási lehetőség: a tételes adózással (kata) és a kisvállalkozói adóval (kiva), míg az eva rendszere változatlan marad.
1. Tételes adózás (kata):
Ki lehet az alanya? Főként olyan vállalkozók, akik önállóan
végzik tevékenységünket (például fodrász, újságíró, mérnök, stb…), így tehát az
adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint kizárólag magánszemély
taggal rendelkező betéti társaság vagy szintén kizárólag magánszemély taggal
rendelkező közkereseti társaság, amennyiben a vállalkozás bejelenti az állami
adóhatóságnak, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint kívánja
teljesíteni.
Ki nem választhatja ezen adózási formát? Nem választhatják a tételes kisadót a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végzők, ingatlan bérbeadását folytató vállalkozások. A választás bejelentését követő hónap első napjával létre is jön az adóalanyiság. Ahhoz, hogy az adóalanyiság létrejöhessen, legalább egy magánszemélyt be kell jelenteni mint kisadózó adóalanyt. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. Viszont már 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén kiesik a tételes kisadó alól a vállalkozás.
Mekkora a mértéke? Ezt az adózási formát akkor érdemes választani, ha az éves jövedelem mértéke nem haladja meg a 6 millió forintot, mivel így az adó havi 50 ezer forint, illetve főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint. Ezt meghaladó jövedelemrészre az adó mértéke 40 százalék. Ha a tételes kisadózó keresőképtelen (táppénz, gyed, gyes stb.), akkor a legalább 30 napos keresőképtelenség esetén a havi tételes adót nem kell megfizetni.
Milyen egyéb adóterhek alól mentesül a kisadózó (tételes adóval megfizetett közterhek)?
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése ;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás,
valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Egyszerűsödik az adminisztráció. A bevételi nyilvántartásban nem kell feltüntetni a vevő nevét, címét, mert azt a számla úgyis tartalmazza. A kisadózó vállalkozás köteles a számlán feltüntetni azt, hogy „kisadózó”. Továbbá a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. Tételes adózást választó vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják. Ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát állít ki, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles.
A korábbi tervekkel ellentétben a Tao. alanyai korlátozás nélkül számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült kiadásként a kisadózóknak számla alapján fizetett ellenértéket, továbbá bekerült a törvény szövegébe a munkaviszonytól való elhatárolás fogalma. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy munkaviszony jött létre a kisadózó és az adatszolgáltatásra kötelezett adózó között mindaddig, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják, méghozzá e bizonyítási teher a kisadózót terheli. De a törvény kimondja, hogy nem minősül színlelt munkaviszonynak a szerződés, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:
- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
- a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át nem „1 milliós” adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
- az „1 milliós” adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
2. A
kisvállalati adó (kiva)
Ki lehet az alanya? Ez az adózási forma elsősorban azon
vállalkozások számára lesz kedvező, amelyek magasan kvalifikált szakembereket
foglalkoztatnak és magas a bérköltségük. Az adó alanyai: az egyéni cég, a
közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a
zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági
társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a
szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési
hellyel rendelkező külföldi személy. Az adóalanyiság feltétele a kisvállalati
adózás választásának adóhatóság részére történő bejelentése, illetve a
foglalkoztatotti és árbevételi korlátoknak való megfelelés: Az átlagos
statisztikai állományi létszám (25 fő), illetve bevétel, mérlegfőösszeg adat
korlát (maximum 500 millió forint).
Mennyi az adó mértéke, milyen adónemeket vált ki? Az adó mértéke lényegében a társaság nyereségére és bérköltségére kivetett 16 százalékos adó. A kisvállalati adó adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ezt az adózási módot azon vállalkozások számára nem ajánlott, akik a következő években jelentősebb beruházásokat terveznek, mivel a kiva-ból való kilépés esetén ezen eszközök után értékcsökkenést nem lehet elszámolni. Fontos megjegyezni, hogy ezen adónem nem érinti a társaság ÁFA befizetési kötelezettségét.
A cikk megtalálható Irodánk facebook oldalán is: ( https://www.facebook.com/BacskoUgyvediIroda ).
Tisztelettel:
Dr. Bacskó László
ügyvéd
www.bacskougyved.hu