Egyetértek veled, hogy humor nélkül nehezebb mindent átvészelni!
Gondoltam megosztom veletek én is a történetemet. Tudjátok, hogy én nyugdíjas vagyok, de az iskolám visszahívott a második félévre két osztályhoz. Így most én is belekerültem a digitális oktatás rejtelmeibe. Az egyik osztály, 8.-osok, eddig nagy ívben tett a házi feladat elkeszítésére, a tanulásra. Most határidő előtt küldik a feladatokat, kérdésekkel bombáznak, hogy ezt hogy kell, azt hova kell. Rájöttek, hogy milyen fontos is a tanár, aki eddig mindig kéznél volt. És (most még) élvezik, hogy a gép előtt "kell" ülniük.:-)
Nekem viszont, aki nem vagyok egy informatikus zseni, hát.. képzelhetitek. De ha már így jártam, hogy visszamentem, sokat nevetek a bénaságaimon. Minden kétszer annyi ideig tart, mint annak, aki ért hozzá!:-)
De bízom benne, hogy túl leszünk ezen a szörnyűségen, csak vigyázzatok magatokra!
Mindenkit puszilok, persze virtuálisan:-)
Kati