New Asztalosinas 2 0 FULL Version Download
Nikky Schreier
Romantikusan realista festő volt, aki mindig invencikkal teli munkkat alkotott. Szorosan ktődtt a Gustave Courbet ltal kpviselt realista brzolshoz. A fjdalom megrtse s tlse Munkcsy realista művszetnek egyik legrtkesebb eleme. A romantika egyik forrsa a polgri trsadalmak szletsvel egytt kifejlődő nemzeti tudat. Nagymretű vsznain hatalmas kompozciit karakteres embertpusokkal, impozns eszkztrral alkotta meg. letre s munkssgra is jelentős befolyst gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az zvegy Ccile Papier de Marches brnval kttt hzassga biztostotta az anyagi htteret szmra.
1861 februrjban Fischer Kroly rajztanrnl ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki a gyulai Wenckheim-kastlyban[27] dolgozott. Mrciustl mr ő tantgatta, majd vette maghoz Munkcsyt. 1862 janurjban egytt dolgoztak Aradon, Buzison s Beodrn, majd ősszel Gerendsra ment, ahol megfestette Fon nő s Levlolvass cmű olajkpeit.
1863-ban Szamossy tancsra kpezni kezdte magt, mjusban mestere ajnl soraival Pestre ment, ahol az Orszgos Magyar Kpzőművszeti Trsulat titkrt, Harsnyi Plt kereste fel. Ő hvta fel Ligeti Antal, a Magyar Nemzeti Mzeum Kptrnak vezetőjnek figyelmt az ifj festőre. A trsulat szvesen fogadta őt, mivel feladatuk volt a fiatal művszek prtfogsa, tancsokat adtak szmra, s engedlyeztk, hogy a mzeumban msoljon, majd brlatot is adtak munkira. Ligeti szemlyben igazi atyai prtfogra tallt.[13][29]
Rek Istvn megprblta unokaccst visszatrteni az asztalosi plyra, m Munkcsy s Ligeti makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy festőknt boldoguljon. A Ney Ferenc, a Pesti Főreltanoda igazgatja ltal 1864-ben kiadott műveltsgi bizonytvny tansga szerint Munkcsy tudsa megfelelőknt, hinyossgai pedig knnyen ptolhatknt voltak jellemezve.[30]
Prtfogi biztattk arra, hogy letkpeket fessen, ezek kzl elkszlt: a Falusi felolvass jabb vltozata, a Kukoricapattogtats, valamint szmos arckp a Rek csald Pcsett lő tagjairl, amelyeket a klasszicizl romantika stlusban festett meg. Eladta a Kukoricapattogtats cmű kpt, majd prtfogi tmogatsval 1865 első felben a Bcsi Kpzőművszeti Akadmira jelentkezett.
Itt előksztő osztlyba jrt, Joseph von Fhrich s Theodor Franz Zimmermann tantotta. Hatssal volt r Karl Rahl is, aki feltehetőleg kszlő műveinek vgezte korriglst. Miutn beiratkozott, a tandjat megemeltk, s mivel ezt nem tudta kifizetni, arra knyszerlt, hogy fl v utn otthagyja az akadmit. Tanulmnyaival egyidejűleg Bcs hres mzeumaiban, kptraiban is megfordult, Rubens s Rembrandt művszete lenyűgzte. Itt ltta meg Ludwig Knaus dsseldorfi festő Kartenspielende Schusterjugend cmű kpt,[31] amely hatst gyakorolt első korszakra. Knaus miatt ment ksőbb a Dsseldorfi Akadmira is.[13][32]
Jliusban visszatrt Pestre, szeptembertől pedig jbl Gerendson s Bkscsabn tartzkodott fl vig, ekkor megrendelsekre ksztett portrkat. Ebben az időszakban kszlt kpei kzl kiemelkedik a Hsvti locsolkods, a Vidovszky Jnos s felesge arckpe, valamint a Bsul betyr s az Estebd pusztn cmű olajkpei.[33] 1866. janur 6-n a csabai nagyvendglőben lpett fel sznszknt, Szigligeti Ede A mama cmű vgjtkban Berky kost alaktotta.[34]
Februrban szembetegsg tmadta meg. Ligeti Antal s Than Mr ajnlsval kerlt dr. Hirschler Ignc szemorvoshoz,[36] a pesti Szent Rkus Krhzba, az ő kezelseire nhny ht leforgsa alatt ltsa rendbe jtt. Munkcsy hlja jell neki ajndkozta a Feldnttt bogrcs cmű kpt. Amg lbadozott, gyakran megfordult a Kammon kvhzban, itt kerlt barti kapcsolatba Dek Farkassal, aki a Vasrnapi Ujsg, s Kazr Emillel, aki a Fővrosi Lapok munkatrsa volt.
sszekttetseinek ksznhetően a Magyarorszg s a Nagyvilg, illetve a Haznk s a Klfld cmű lapok publikltk rajzait. Jank Jnossal is bartsgot kttt, s a mg Aradon megismert Pal Lszlval val kapcsolatt is feljtotta. Ekkoriban festette a Petőfi bcsja a szlői hztl, a Paraszt-interieur cmű kpeket s pr portrt. Az Akadmia palotjnak msodik emeletn tallhat Esterhzy Kptrba is rendszeresen jrt, a Magyarorszg s a Nagyvilg cmű lap kzlt tőle egy cikket, melyet a Kptr megvsrlsa rdekben rt. Beleszeretett Rottermayer Izabellba, azonban annak jmd orvos desapja a fiatal pr kapcsolatt nem nzte j szemmel.[38]
Szeptemberben mr jra Gerendson tartzkodott, majd oktberben Ligeti ajnllevelvel a Mncheni Akadmira iratkozott be, ahol festszetet tanult Wagner Sndor műhelyben, tanulmnyait a Magyar Kpzőművszeti Trsulat tmogatta. Fejlődsre hatst gyakorolt Wilhelm von Kaulbach, az akadmia igazgatja, illetve Adolf Lier s Eduard Schleich tjkpfestő. Ekkor ksztette rvz cmű kpt, amelynek vzlata Kaulbach elismerst is kivvta. A Vihar a pusztn s a Dűlő sznsszekr cmű festmnyein Schleich hatst lehet rezni.[13][32]
1867 nyarn visszatrt Pestre, magval vitte a Befordultam a konyhra cmű Petőfi-illusztrcijt is, amelyet a Kpzőművszeti Trsulat killtsra sznt. Augusztusban Aradon dolgozott, a dalrnneplyen rajzolt, ksőbb pedig visszatrt nagybtyjhoz. Krelmnek engedve Etvs Jzsef miniszter 800 forint sztndjban rszestette.[34]
1867 oktberben megllapodott a Vasrnapi Ujsg valamint a Magyarorszg s a Nagyvilg szerkesztősgvel, hogy rendszeresen kld tudstsokat s rajzokat a kt lap szmra. sztndjbl oktber 15-n elutazott Prizsba s megtekintette a vilgkilltst. Megismerkedett Camille Corot s Jean-Franois Millet műveivel, a legnagyobb hatst azonban feltehetőleg Gustave Courbet művei tettk re. Az itt szerzett lmnyek utn tfestette a Dűlő sznsszekr cmű kpe első vltozatt realista stlusra. Visszatrt Mnchenbe, ahol 1868 jliusig időztt, a nmet realista festő, Wilhelm Leibl barti krben.
Ezutn visszatrt Pestre. A magyar minisztrium 1868. oktber 3-n kelt nvmagyarostsra vonatkoz hatrozata engedlyezte a Lieb csaldnv Munkcsyra trtnő megvltoztatst.[34] Szokoly Viktor felkrte, hogy rajzokat ksztsen egy tervezett Honvd-album szmra a szabadsgharc trtnetből. A Reglő honvd s az Isaszegi csatatr cmű kpei ebből az időszakbl szrmaznak. Oktberben Ligeti tancst krte, s az ő ajnlsval kerlt Dsseldorfba Ludwig Knaushoz, 1868. oktber 15-n aki biztostotta Ligetit, aki biztostotta afelől, hogy tmogatja őt. Itt egytt brelt lakst s műtermet Pal Lszlval.[13]
Knaus dicsrettel illette az rvz s a Főktő cmű munkit. Az st inas cmű művn a nmet letkpfestszet, elsősorban id. Benjamin Vautier zsnerkpfestő hatsa rződik, de a realista Wilhelm Leibl hatsa is megjelenik benne. Az alkots sorn azonban mgis elszakadt addigi pldakpeitől. Az st inas rszlettanulmnya, a bonyolult művszeti anatmiai feladatot jelentő fej jelentősebb mű, mint maga az egsz alakos vgső kp. Munkcsy e kp ksztse sorn tallta meg a sajt hangjt.[40]
1870 karcsonyn vacsorra volt hivatalos Pallal egytt, a rendezvnyre egy francia ezredestől kaptak meghvst. Itt kttt ismeretsget a De Marches hzasprral. A br korbban mr ltta a Siralomhzat, s rlt az alkotjval val tallkozsnak. Munkcsy egyre szorosabb kapcsolatba kerlt a hzasprral, majd 1871 tavaszn ltogatst tett nluk colpachi birtokukon.
Dsseldorfban Forbes angol műgyűjtővel is megismerkedett, az pedig meghvta Munkcsyt s Palt Londonba. Munkcsy itt David Wilkie angol zsnerfestő kpeit tekintette meg, ezek a Tpscsinlk vgleges vltozatra gyakoroltak hatst. A Tpscsinlkat nem illettk olyan elismerő kritikval, mint a Siralomhzat. Ekkortjt festette meg a Koldusfit s a Mosnőket, utbbit mg Hollandiban ksztette. Dsseldorfban ltogatst tett nla Zichy Mihly festő, az ő rbeszlsre dnttt arrl, hogy Prizsba kltzik. Munkcsy egy hirtelen elhatrozssal lemondta a Weimari Akadmia tanri meghvst, majd 1871 novemberben (ms forrsok szerint 1872 janurjban) Prizsba tette t műhelyt.[13][14][32][44]
Prizsba trtnő megrkezst kvetően Henri Edouard de Marches br segtette.[45] s tmogatta abban, hogy reprezentatv műtermet brelhessen. Nekifogott az jjeli csavargk megfestsnek, m alkoti vlsgba sodrdott. Tehetsgt illetően ktelyek kztt őrlődtt, s műkereskedője, Goupil brlatt is flrertette, amirt egy befejezetlen művt megsemmistette. De Marches br ekkor meghvta őt a Luxemburggal szomszdos colpachi kastlyukba. Itt Munkcsy depresszija erősdtt, ngyilkossgi ksrletet hajtott vgre:[13] kiugrott az egyik emeleti ablakbl. Szerencsjre azonban nem esett komolyabb baja, vendglti gondoskodtak rla, s csakhamar jra fellkerekedett benne az let- s alkotkedv. Ngy kpet is festett colpachi szllshelynek mennyezetre, ezek: a Mosnők, De Marches br s Ell plbnos a park bejratnl, az Erdőrszlet s a Rőzsehord nő.
Munkcsy magnlete nagyot vltozott, amikor 1873 nyarn meghalt De Marches br. Miutn a gyszv letelt, a br zvegyvel, a huszonkilenc ves Ccile Papier-vel 1874. augusztus 5-n hzassgot kttt Luxemburgban, az elli kzsghzn.[47][48]
Ősszel visszatrtek a francia fővrosba, a Parc Monceau mellett fnyűző, műteremmel felszerelt lakst breltek. Munkcsy letben ezzel egy j korszak vette kezdett, s az j művszi image kialaktshoz nlklzhetetlen trsadalmi kapcsolatok egyre nagyobb szerepet kaptak benne. A palotban heti egy alkalommal dlutn fogadst adtak, de gyakorta rendeztek estlyeket s blokat, amelyekre Eurpa hres kzleti szemlyisgei, művszei s arisztokrati is hivatalosak voltak.[49]
A prizsi magyar kolnia egyik legrdekesebb szalonjv vlt a francia felesge ltal lassan igazi prizsiv vl festő.[50] Nagybtyja, Rek Istvn, 1874 prilis-mjusban, majd 1876 prilisban is megltogatta Munkcsyt Prizsban.
Elkszlt a Falu hőse cmű kpe, tanulmnyokat ksztett a Colpachi iskola, illetve a Műteremben cmű festmnyeihez. Utbbi munkja ars poeticaknt is felfoghat, művszetben az letkrlmnyek hatsra stlusvlts kvetkezett be, j alkoti szakasz kezdődtt. A kp prizsi bemutatsa alkalmval a kritikusok dicsrettel emltettk a művsz knnyed ecsetkezelst, illetve a kompozci gazdag sznvilgt s elegancijt. A realista letkpek kzl ekkor ksztette a Sebeslt vndor, a Leny a tlcval s a Kt csald a konyhban cmű munkkat.
b37509886e