|
Rimanóczy Ildikó: Fénybeszálló Ha égbe száll a tűzmadár, végtelen ég lesz a határ, vágyak, álmok nem kísértnek, egyensúlyt kap majd a mérleg. Látom magam pergő filmen, "nagy utazás", ez volt minden: mosolyok, pár örömmorzsa életemnek sava-borsa, ború, ha jött, ritka vendég, s a könny feledhető emlék. Rontottam, majd jóvátettem, emlékeztem és feledtem, mindig igaz szóra vágytam, megkerestem, megtaláltam, szép szavakat kitaláltam, ha szerettem, meg nem bántam, lázadoztam minden reggel s éjjelente nyitott szemmel. Nyújtózkodom lábujjhegyen, csillagomat elérhetem, s a tűzmadár ha rám talál, nem rettent meg már a halál. További új versek: www.poet.hu/friss.php
|
|