profil adatok mennyire közelítenek a valósághoz, méretezéshez?

[Miklós Papp]

Kedves Gépész és Energetikus Kollégák!

Érdekelne a meglátásotok azzal kapcsolatban, hogy az energetikai számításokban alkalmazott szellőzési térfogatáramok és HMV hőigények mennyire vannak összhangban a gépészeti hőigényszámítás során használt értékekkel, illetve ezek mennyire tükrözik a valós üzemelési körülményeket.

Egy adásvételhez készített energetikai tanúsítás kapcsán merült fel bennem a kérdés. Az épületben szálláshely, étterem konyhával és egy bolt is található volt, így a számítást ennek megfelelően végeztem el. A vevő kivitelezője felhívott nemrég, hogy sokalja a szellőzés miatti hőveszteséget és a kWh értéket, ami kijött. Jeleztem neki, hogy az energetika az adásvételhez készült, a hőigény számításához forduljanak gépészhez, aki a tervezési program ismeretében eltudja mondani, hogy mekkora légcserével és melegvíz igénnyel kell méretezni, hogy a hőszivattyú jól működjön.

A kérdés azonban bennem maradt, ezért összegyűjtöttem az ÉKM alapján számolható légcsereszámokat, és összevetettem őket a TNM-ben megszokott értékekkel. A TNM rendeletben szereplő 0,5-2,5 1/h értéket majdnem mindegyik jócskán meghaladja.

Név	fajlagos térfogatáram (ÉKM alapján)	An (m2)	V (m3)	légcsereszám (ÉKM-ből számolva, üzemidőben)
Étterem (fogyasztói rész)	18	213,64	600,34	6,4
Főzőkonyha	90	44,87	121,149	33,3
Konyhai előkészítő	15	55,07	148,689	5,6
Bolt	4	111,77	354,14	1,3

Utána a HMV hőigényét néztem meg, ami az étteremnél végkép meglepett. 67 szék, 1,1kWh/szék/nap érték esetén 22 110kWh/év érték jött ki, míg a TNM esetén ha lakó épületként számolnám, akkor is csak 4 404,6kWh/év jönne ki.

Szerintetek ezek az újabb fajlagos értékek:

• inkább a valós üzemelést próbálják lekövetni,
• vagy inkább a gépészeti méretezési szemléletet emelik át az energetikai számításba?

Az is érdekelne, hogy tapasztalataitok szerint:

• mennyire szokott eltérés lenni a tanúsítás és a tényleges fogyasztás között;
• hőigényszámításnál valóban ilyen magas légcsereszámokkal kell-e számolni, mint például a főzőkonyha esetében.

Utóbbi kapcsán bennem az merült fel, hogy a méretezési külső hőmérséklet (-13 °C) jellemzően inkább éjszakai időszakban fordul elő, amikor várhatóan nincs ekkora légcsere és technológiai terhelés.


Köszönöm előre is a véleményeket és tapasztalatokat!
Üdvözlettel:
Miklós

[Baumann József]

Kedves Miklós!

Nézzük az étteremre vonatkozó 18 m3/m2h értéket. Ha azt feltételezzük, hogy egy főre 2 m2 jut, akkor ebből 36 m3/h adódik, ami a fejadagos 30-40 m3/h-val összhangban van. 

Amit viszont érdemes felülvizsgálni, az a napi használati idő, ami a táblázat szerint 14 óra, és ez sok esetben a több, mint a tényleges.

Érdekes lehet még a kihasználtság is. Bár nincs folyamatosan tele az étterem, de ha a légtechnika nincs e szerint szabályozva, akkor az végig a maximum igénnyel megy. Ha viszont az igényekhez van szabályozva, akkor elképzelhető a csökkentése a rendeleti értéknek szerintem.

A HMV igényre 1,1 kWh/szék/nap szerepel. Ez durván 20 liter víznek 10 °C-ról 60 °C-ra melegítésének az energiaigénye.

A menzára egyébként 0,4 kWh/adag szerepel, ebből a 3 vendég/szék/nap adódik, és személyenként 7 liter.

-- 
Üdvözlettel
Baumann József

--
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „bausoft” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) bausoft+u...@googlegroups.com címre.
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/CAOm19fX884ny%3DRE4Sz8bne6EgfjhA0oaL1ybmk46cwA3QwXxng%40mail.gmail.com.

[Miklós Papp]

Kedves József!

Köszönöm a részletes választ. 

Ezek szerint lehetséges azt mondani, hogy a mostani profil adatoknál a gépészeti tervezéshez is használt adatokhoz közelítő értékek lettek alapul véve, a korábbi TNM-nél meg egy ettől független általános adatokat kellett használni?

Azért is kérdezem most ezt, mert volt olyan tanúsításom, ahol nem lehetett eldönteni, hogy hány fő használta vagy fogja használni és mi volt vagy lesz a funkciója az ingatlannak. Ezért a TNM profilt vettem alapul, hogy a tanúsítvány objektív legyen és szakmailag védhető maradjon. 

Ugyanakkor az ÉKM és a TNM közötti eltéréseket látva (például az éttermi és konyhai előkészítő funkcióknál) felmerült bennem, hogy azoknál az épületeknél, ahol a használat vagy a funkció nem azonosítható egyértelműen, érdemesebb lehet-e más, objektív profiladatot alapul venni.

Kollégák, ilyen esetekben milyen megközelítést vagy profiladatot alkalmaztok?

Üdvözlettel:

Miklós

A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/bausoft/765f1b6c-57a8-424a-a993-c41fba0b8ab3%40gmail.com.