Kedves Henrich!
- Levegős hőszivattyú (magyar éghajlatra vonatkozó)
gyártói SCOP értéke felvehető a tanúsítás során vagy mindenképpen a TNM rendeletben
szereplő értékeket kell szerepeltetni?
- A TNM rendeletben szereplő értéket be lehet tenni, vagy ha van konkrét számításod az adott hőszivattyúra, akkor azt is. Én meg lennék döbbenve, ha a gyártó pontosan megadná a magyarországi SCOP értékét. Nem hinném, hogy egy szegedi, és egy mátrai elhelyezés esetén ne lenne legalább 0,5 [-] eltérés a SCOP-ban. Nem beszélve a hőleadó oldalról.
A legpontosabb, ha számolsz valamilyen értéket a hőfokhíd és a pillanatnyi COP alapján, amihez kell még hőleadó oldali hőmérséklet is a külső hőmérséklet függvényében. A számítás talán nem túl bonyolult, de a bemeneti értékek meghatározása nem egyszerű.
-
A fentihez hasonlóan hűtésnél az ESEER/SEER
értékek használhatóak?
- Gondolom igen. Ugyanaz a menet, jobban jársz, ha a TNM rendeletben leírt alapértéket használod.
- Fűtési szezonban, a Winwatt által csúcson kívüli
áramnak titulált H tarifa (1,8-as primer energia átalakítási tényező)
alkalmazható?
- Igen. Akár még a Geotarifa (vagy vezérelt áram) is alkalmazható.
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet V.1. táblázat: Primer energia átalakítási tényezők
Itt jól látható, hogy nem látjató H-tarifa jelölés. A Winwatt kicsit talán "kedveskedni" akart, és külön vette a H-tarifát, de a csúcson kívüli áramnak, és a H tarifának ugyanaz az primer átalakítási tényezője: 1,8. Ez feltehetőleg azért van, mert az ára eltér egymástól, és így az összesítőből jobban lehet számítani energia költséget.
Itt is tárgyalva van a kérdéseid egy része, talán érdekes lehet:
A gyártói adatról:
Norvégia térképe az éves átlagos hőmérséklettel (1961-1990)
250 km-en belül (maximum) 16°C eltérés Norvégián belül! A gyártói adat finoman szólva nem fedheti a valóságot. Ennél még a TNM rendelet is pontosabb bármely gyártó bármely termékére.