Üdv!
Az én véleményem következő - ami talán hiányos, és nem is biztos, hogy mindenben helytálló.
Egy készülék akkor alkalmas fűtésre, ha a gyártó nyilatkozik arról. Ezt valami hivatalos formába kell öntse, nem elég, ha a weblapon feltünteti, hogy fűtésre optimalizált, vagy megadja az SCOP számát. Erre legjobb lenne a CE tanúsítvány, ott mindig szerepelnie kell, hogy mi a célja a terméknek. Gázkészülékek esetén a CE tanúsítványban pl így szerepel
a Circulation and combi water-heater with open combustion chamber, burner without fan, ionisation fiamé monitoring, flow-operated safety device . A klímáknál (néha/mindig) egy megfelelőségi nyilatkozattal (Test Verification of Conformity) kiváltják a külső tanúsító általi bevizsgálást, ezért nincs CE számuk. Bővebben itt van szó erről a lehetőségről:
http://www.ce-jeloles.hu/CEjeloles
De szerencsére létezik az energia címke, ez tartalmazza az alkalmazás milyenségét, és az SCOP-t is, és grátiszba kapunk hozzá egy kis térképet. Őszintén megmondom, hiányosak a címkével kapcsolatos ismereteim, hogy milyen szabvány alapján számol, ki ellenőrzi, ki szankcionál, ha téves adatot adnak, meddig érvényes hivatalosan, stb. De én ez alapján dolgoznék, ha a gyártó kitette a honlapjára, használata elég egyszerű. Segéd energia igényt nem vennék fel, úgy tekinteném, hogy az benne van a szezonális jósági fokban, hiszen a hőtanban is ez az alapelv - legnagyobb fogyasztó a kompresszor, annak hőjét minden gyártó igyekszik hasznosítani, annál is inkább, mert magas hőmérsékletű. De el tudom képzelni, hogy valaki számol a ventilátorok és a szabályzó energia igényével, ha hozzá jut valahogy az adatokhoz, vagy kiszámolja. Nem tudom, hogy a szezonális hatásfok meghatározását hogyan számolják, csak feltételezem, hogy minden benne van, mert így logikus, hiszen egy komplett készülékre adják meg az adatokat, nem a kompresszor + folyadék együttesére.
Ui.: szabályzók okozta illesztési pontatlanság, hőtárolás vesztesége szükséges. Ahogy a csatornázható beltéri splitek ventilátor energia igénye is.