könyvajánló

[Dana]

Kedveseim,

januári olvasmányaimból ajánlok könyveket:

Simone de Beauvoir Öregségről írott monográfiája méltatlanul
elhallgatott könyv, talán mert az idősek önálló individuumként
kezelése és a körülöttük szövődő ostoba mítoszok (második gyerekkor)
miatt a mai napig fél-emberként, már-nem-emberként kezeljük őket
társadalmunkban. Beauvoir könyvében A második nemből már ismert
módszerrel és alapossággal járja körbe az öregek különös, elnyomott,
kiszolgáltatott helyzetét, előbb objektív-tudományos, majd szubjektív-
belső tapasztalatok alapján. Az első részben előbb az idősek
egészségügyi problémáit tárgyalja, nem kifejezetten a betegségeket,
mint inkább az idősek biológiájának normális megváltozását, bemutatja,
hogy a társadalom mennyire képtelen ezeknek a megváltozott állapotú
embereknek az igényeit felmérni, mennyi nehézséggel kell
szembenézniük. Ezután az etnológia területére érünk, ahol természeti
népek viselkedését mutatja be Beauvoir, megállapítva hogy egy adott
népcsoportnál annak gazdasági helyzete milyen mélyen meghatározza azt,
hogyan bánnak az idősekkel. Akik bőségben élnek, ott az idős embert
tisztelet övezi, ahol szükségben, ott bizony kegyetlenül elhanyagolják
őket, sőt meg is ölik. Ám a saját társadalmának (francia viszonyok)
bemutatásakor rádöbbenhetünk, hogy a civilizáltnak nevezett kultúra
sem sokkal különbözik, anyagilag szinte a létminimum szintjén tartva a
kiszolgáltatott és munkaképtelen időseket. A második részben előbb az
öregek testélményéről ír, szerintem először a filozófia és
pszichológia történetében, nagyon megrázó sorok ezek, csak erős
idegzetűeknek ajánlott. (Megdöbbentő például, hogy az idősek otthonába
beadott öregek fele egy hónapon belül meghal, 90%-a pedig egy éven
belül.) Beauvoir ír az időhöz való kapcsolatról (különösen a
megváltozott múlt-érzékelésről és a jövőhöz való viszonyról) és az
idősek hétköznapjairól. Az utolsó fejezetben ismert írók, művészek és
filozófusok emlékirataiból szemezget és ezek értő kommentárját adja.
Összességében egy nagyon elgondolkodtató és aktuális könyv,
mindenkinek nagyon ajánlom, de végkicsengését tekintve igen
pesszimista (ahogy maga Beauvoir is azzá vált), ezért nyugalmas,
meditatív időszakban vegyétek kézbe.

Szintén nem sétagalopp Steinbeck Érik a gyümölcs c. regénye. Nagyon
aktuális, hisz a nagy gazdasági világválság idején játszódik
Amerikában, amikor is a farmerek képtelenek tovább fizetni a banknak,
ami aztán földönfutóvá teszi fél Oklahomát. Utolsó fillérjeiket autóra
költi a Joad-család is és nekivág a tejjel-mézzel folyó Kalifornia
felé. A könyv csodálatosan szép stílusban, gyönyörű mondatokkal festi
le a család fokozatos széthullását és megfogyatkozását, szívszorító
jelenetek során keresztül láthatjuk, ahogy az erős anya igyekszik
menteni a menthetőt és még az utolsó pillanatban is képes túlélni a
katasztrófákat. A könyvet szerintem mindenkinek olvasnia kellene,
különösen ma, amikor azon siránkoznak úton-útfélen, hogy elveszítik a
kocsijukat vagy le kell mondaniuk az új mobiltelefon beszerzéséről. Ez
a regény garantáltan relativizálni fogja a felfogásunkat a
szegénységről, a humanitásról és az emberi méltóságról.

Minden filozófiával kacérkodó olvasónak ajánlom Will Durant A gondolat
hősei c. könyvét, amely kiváló, élvezetes stílusban tárgyalja a
filozófia kiemelkedő képviselőit. Durant mellőzi a filozófiai
szócséplést, a szakzsargon ijesztő kavalkádját és igyekszik azokra a
témákra koncentrálni, amelyek valóban érintik a valós emberi életet
(így az ontológiát, az ismeretelméletet vagy a metafizikát igyekszik
elkerülni). A könyv nagy erénye még, hogy számos idézetet tartalmaz,
többek közt olyan művekből is, amiknek még nincs magyar fordítása.
Filozófiával mélyebben foglalkozóknak is ajánlom, bár számos kifogást
lehet megfogalmazni pl. egyes korszakok említés nélkül hagyásával
(skolasztikus és humanista gondolkodás) vagy egyes filozófusok
alapvető, bár talán laikusoknak ijesztően bonyolult gondolatai (pl.
Platónnál kimarad a barlang-hasonlat, Spinozánál a causa sui-elv stb.)
kapcsán.

Olvassatok minden nap!

Dana

[Zoltán T. Tóth]

Szia Dana,

 

Kösz. Érdekes ajánlatok:)

Beauvoir Öregségről írott monográfiájához, ha valakit érint/érdekel a téma, ajánlom szíves figyelmébe Polcz Alaine: Ideje az öregségnek című naplóregényét.

"Polcz Alaine 2002 és 2006 között rögzített naplójegyzeteit. Megrázó erővel beszélnek az öregedésről, a test pusztulásáról, a halálról. A szaporodó fájdalmakat, mindennapi életét, szokásait, azok kényszerű változását, csatáját emlékeivel, jelenével, Istennel olyan közvetlen módon fogalmazza meg, hogy életével és halálával is támogatja mindazokat, akik előtt a meghalás nagy feladata áll."

Aki szereti a hangos irodalmi inyencségeket, az a fentieket meghallgathatja az irőnő saját előadásában. Bár én a magam részéről az alábbi nete olvasható vélemény pártján állok.

"Nekem ez volt az első hangoskönyv-kísérletem, de őszintén szólva nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.Bár maga a téma és az "előadás" személyessége érdekes, az én felfogásom inkább Etka-anyóéhoz áll közelebb /vagyis a korral nem jár szükségszerűen együtt a testi-lelki lerom- lás/, illetve hiányzott az "olvasás varázsa", egyébként meg ugyanolyan időigényes,sőt nagyobb figyelmet követel, mert ha elmulasztasz egy szót,vagy félmondatot, már nem tudod miről van szó! "

 

 

---------------------------

Egy szomorú hír: 

 

John Updike

1932-2009

"76 esztendős korában elhunyt John Updike Pulitzer-díjas író, a modern amerikai próza egyik legkiemelkedőbb képviselője, az emberi kapcsolatok, a szex, a válás és egyéb kalandok nagy tudású krónikása.

Félévszázados írói pályafutása során több mint ötven könyve jelent meg, művei rendszeresen felkerültek a bestsellerlistákra. Számos irodalmi műfajban - novellistaként, regényíróként, költőként és esszéistaként is - maradandót alkotott. Írásaiban előszeretettel foglalkozik a jómódú amerikai középosztály mindennapi életével, magánéleti problémáival. Prózáját ironikus szemléletmód, finom lélektani ábrázolás jellemzi. Hősei többnyire szülőföldjének, New Englandnek lakói, történetei nagy része a szülővárosáról, Shillingtonról mintázott Olinger városkában játszódik.

Szinte minden irodalmi díjat megkapott: Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot."

Bár jómagam kevéssé kedveltem Updike írásait - szenvelgő, kissé dekadens, a férfi hősök férfiatlanok, a női hősök nőietlenek - mégis hálával tartozom neki, mert Ő nyitott ablakot számomra a "mai" amerikai irodalomra.

 

Jó utat John! Nyugodj békében.   

 

 

Kéttézé

Ui: elnézést a lustaságért, a bookline-ről másoltam be sorokat :(

[Dana]

Köszi, Alaine szerintem is alap, ha már halálról, haldoklásról van
szó. Érdekes a hangoskönyv téma, sokszor gondolok arra, hogy azért jó,
hogy van, mert ha megvakulnék, lenne miből feltöltekeznem. De egyelőre
látóként semmiért se cserélném el az olvasás olykor szemgolyó-
zsibbasztó érzését. Azt hiszem, eddig egy hangoskönyvet próbáltam
meghallgatni, de már a felolvasó hangszíne is kiábrándított (Rimbaud).
Valaki szereti a hangoskönyveket?

Dana

[Medgyesi Erika]

Hm, hangoskönyvek. Babitstól a Gólyakalifát ajánlom, nagyon jó az előadás - nekem legalábbis bejött. A MEK honlapján ( http://mek.oszk.hu/) letölthetitek. Bár én egyszerre olvastam és hallgattam is a szöveget. Néha belebóbiskoltam (ezért volt jó, hogy nálam volt a szöveg is), de ha jó a felolvasó, akkor jó élményt szerezhet a hangoskönyv is. 
Egyébként nekem úgy tűnt, minta hosszabb ideig tartana meghallgatni és jobban is kellene koncentrálni... ki tudja. 
Egyébként én is azért szorgalmaznám a hangoskönyvek létrehozását, hogy öreg napjaimra, ha esetleg elromlana ismét a szemem, legalább hallgathassam őket...

Era


Dana <daniell...@gmail.com> írta:

[Emese Tari]

Sziasztok!

Én is nemrég bukkantam erre az oldalra:
http://legeza.oszk.hu/mekbol.htm
Még nem néztem meg részletesen, de jónak ígérkezik. Egyébként én is úgy képzelem az olvasást, hogy visszalapozok, kicsit elmélkedek a szövegen stb., amit egy hangoskönyv esetében nehezen tudok elképzelni.
Jó olvasást!
E.

2009/2/3 Medgyesi Erika <sl...@freemail.hu>

[Rita Antoni]

Én is jó dolognak tartom a hangoskönyveket, szerintem nem csak
vakoknak származhat belőle előnyük. Pl. kell valamit csinálnom,
pakolászni, kibontani a hajamat (én ugyanis nem tépem fésűvel, csakis
kézzel bontom, és az sok idő, de szinte nulla a hajveszteség :D )
stb. - vagy ha egyszerűen elfárad a szemem, miért ne szólhatna a
változatosság kedvéért zene helyett egy hangoskönyv? Angol nyelven
rengeteget lehet letölteni ingyen, (beírod szerző neve free audiobook
- ha klasszikus íróról van szó, aki már nem jogdíjas, rengeteg
találatot kidob) múltkor Lovecraft novellákat hallgattam, és nagyon
tetszett a felolvasó, igazán jól átadta a mű zord, hideg hangulatát.
Már írtam, én egyébként is szeretek felolvasást hallgatni, illetve,
magam is szívesen olvasok fel. Persze élőben jobb, de vannak
helyzetek, amikor jól jön egy hangoskönyv.
Tény, hogy időben jóval több, az élőbeszédnél nyilván gyorsabban
olvasol magadban.
Ti angolul szoktatok olvasni, mert ha igen, ez esetben ajánlom a
gigapedia.org és a www.scribd.com oldalakat, ahol ingyenes pdf-ek
letölthetők. Szinte bármi, itt kortársak is.

[Daniella Harkai]

De jó, főleg a keresési ötletek! Ha lesz egyszer mp3-lejátszóm, biztosan letöltök ilyeneket, ha mást nem a tömött négyes buszon jól jönne egy csepp normalitás és szépség, addig marad a füldugó (Rita ötletét azt hiszem, többen is követjük).

Dana

[Rita Antoni]

Ja, hogy azt az ötletemet, amikor régen sokat vonatoztam-buszoztam, és
ha nem volt nálam zene, és hangoskodó emberek nem hagytak olvasni,
bedugtam a fülem, és nyugodtan a könyvembe temetkeztem? :D Persze
azért vicces helyzetek is adódhatnak, ha nem hallod, hogy beszélnek
hozzád, holott nincs rajtad fejhallgató - de az előnye akkor is
tagadhatatlanul több ennek a módszernek, főleg, ha valaki olyan mint
én, és nehezen rekeszti ki a külvilág váratlan, idegesítő zajait.
Sokszor kérdezik, hogy ha a beszéd, zaj, stb. ennyire idegesít, zavar
a koncentrálásban, miért olvasok, írok, tanulok egy őrült
megszállottságával és tempójával, miközben blekkmetál üvölt a fülembe?
- mert abban el lehet merülni, az egy egyenletes "zaj", elnyomja a
külvilág csörömpölését, stb., és főleg kiszámítható, ami nagyon
fontos, általam kontrollálható. :D Arról nem is beszélve, hogy milyen
jól kiegészíti a gótikus, horror művek olvasását eg yklasszikus goth
zene, mondjuk ajánlom a Poe plusz Christian Death kombót. :D:D:D