Izraeli térhatás - héber zsebbe megy minden második forint
rock
Mondjuk ez régi hír de lehet, hogy valakinek új lesz! Azóta (minő
érdekes) megszűnt ez az oldal, még én küldtem be a kurucnak, véletlen
találtam!
A budapesti ingatlanfejlesztések több mint 70 százalékát izraeli
tőkehátterű vállalkozások valósítják meg. Szakemberek szerint a piacon
megszerzett profit minden második forintja vándorol izraeli zsebekbe -
írja egy ingatlanokkal foglalkozó oldal, amely nem a Kuruc.info nevet
viseli. Finoman és nőiesen van itt is szó a lényegről, de szó van, így
közlésre érdemesnek tartottuk. Alább a folytatás eredeti formájában.
Nemcsak lakóparkok, hanem bevásárlóközpontok, szállodák és irodaházak
tucatjai köszönhetik létrejöttüket az izraeli tőkének, amely Budapest
után felfedezte a magyar vidéket is. Az izraeli beruházók a 1990-től
több százmilliárd forintot fektettek be a magyarországi
ingatlanbizniszbe, ennek ellenére a rendszerváltás óta egyetlen elemző
sem vállalkozott az izraeli ingatlanbefektetők magyarországi
tevékenységének, a budapesti piacon elért részesedésének pontos
elemzésére. Pedig nehéz elképzelni, hogy a magyar gazdaság bármely más
szektorában bármely más nemzet hasonló mértékű befolyásszerzéséről a
szakma vagy a nyilvánosság csak bizonytalan információk alapján
értesüljön. A magyar ingatlanpiacon ugyanakkor az izraeli offenzíva
régóta közismert. Időnként készülnek is piaci jelentések, amelyek
viszont csak szőrmentén tesznek említést a jelenségről, s többnyire
ezek a tanulmányok is megrekednek az általánosságok szintjén: más
külföldiekkel összemosva utalnak az izraeli tőke hazai jelenlétére. Az
index.hu internetes hírportál szerint nem véletlenül: a tanácsadó
cégek, de a maguk az elemzők is tudatosan hallgatják el a dolgot.
Kerülik ugyanis a politikailag kényesnek tartott témát.
Természetesen a helyzetet az is nehezíti, hogy egész egyszerűen
nincsenek megbízható adatok. Már csak azért sem, mert az izraeli
vállalkozások gyakran offshore cégeken keresztül jelennek meg a
piacon. Cikkünkben ezért mi is csak azokat a társaságokat,
befektetőket vesszük górcső alá, amelyek nyíltan vallják magukról,
hogy izraeli tőkeháttérrel működnek. A rendelkezésre álló cégadatokból
és az Ecorys Magyarország nemzetközi tanácsadó tanulmányából azonban
kiderül: a legalább száz lakást értékesítő vállalkozások top tízes
listáján hét helyet izraeli cégek foglalnak el. Azt viszont nem lehet
tudni, mi a helyzet az irodaházak vagy az ipari ingatlanok építése
terén. Így csak a becslésekre lehet hagyatkozni akkor is, ha arról
szeretnénk képet kapni, mekkora értékű ingatlanberuházást
valósítottak, valósítanak meg nálunk az izraeli cégek. Erre
vonatkozóan Szilvan Salom kijelentése szolgálhat némi támpontul.
Izrael külügyminisztere múlt év októberében budapesti látogatásán úgy
fogalmazott, hogy Magyarországra több mint kétmilliárd dollárnyi tőke
érkezett hazájából, melynek nagy része a magyar ingatlanpiacon talált
magának befektetési lehetőséget. Elvileg az információáramlást
szolgálta volna a 2005-ben, mintegy húsz vállalkozás részvételével
létrehozott Magyar-izraeli Ingatlan Együttműködési Fórum, a
kezdeményezés azonban meglepő gyorsasággal elhalt.
A magyar piac húsz legmeghatározóbb izraeli cége
Irodaházak, bevásárlóközpontok, szállodák
1. Ablon Group: Business Center 22; BC 91; BC 99 Office Park; BC 140;
M3 Business Center; Budafoki BC; Erzsébet Business Center; Europeum;
Fogarasi BC; Gateway Office Park; Lomb BC; New Age Center; Platán BC;
2. Brack Capital Real Estate: Ikarus park; Metropol irodaházak;
3. BSR Europe: Hermina torony; M3 Shopping City (10); Váci úti BSR
Center; Váci úti Duna Office irodaház;
4. CEE: Terasz-park; Nádor tér Palace (38);
5. Ofer Brothers Group: Duna Plaza; Le Meridien Hotel; Budapest Bank
Központ (Váci út); Bellevue Residence; MSZOSZ székház; Váci utcai
értéktőzsde; Central park; a soproni és a nyíregyházi
bevásárlóközpont; Páva Hotel; Starlight Hotel;
6. Plaza Centers: plázák: Aréna (63); Duna, Csepel, Veszprém, Pécs,
Szombathely, Sopron Pláza, Óbuda hajógyári Álomsziget-projekt (375);
7. Pro-Mot Hungária: Club Aliga (30,5);
8. Shiraz: Siófoki Galerius Spa (13);
9. Sybil Holdings: Új Buda Center (7,8);
Lakóingatlanok
10. Arlon/Neocity Group: Reviczky liget (2,5); ForestHill (10); Seven
Arts Resort; Natura villapark;
11. Autóker Holding Zrt.: Cézár ház; Kleopátra ház; Római kert; Gozsdu
udvar; Szinyei Merse ház; Marina part; Léda ház; Gran'Dio (3); Helena
ház; Király udvar;
12. Coral Holding: Andrássy Rose; City Center Park; Dob udvar;
Orchidea liget; Royal Residence; Tavaszmező; Topáz ház;
13. Cordia Magyarország: Cordia City Garden; Cordia Termal Zugló;
Cordia Terrace Residence;
14. Elephant Holding: Barcelona ház; Ibiza lakópark; Malomdomb
lakókert; Palota liget; Vigo ház; Zaragoza kert;
15. Engel Group: Sun Palace; Városrét (Győr); Pünkösdfürdői lakópark;
16. GB Európa Ingatlan: Ciprusház; Lőrincliget lakópark; Madárhegy;
Silverside apartmanház; Zen Garden Óbuda;
17. Home Center: 360°
18. Minrav (Yozma): Centrál park (10); Napfürdő otthonpark (3);
19. Olimpia Group: Egressy udvar; Gizella ház; Karolina udvar;
Magnólia lakópark; Mandarin kert; Palóc ház; Tüzér kert; Városliget
apartmanház; Zöldliget apartmanház;
20. SL Group: István park (4); Laborc-projekt; Narancsliget (13);
Récsei bevásárlóközpont (6); SL Center;
*zárójelben a beruházás értéke, milliárd forintban
Az izraeli cégek magyarországi aktivitására vonatkozóan több
találgatás és magyarázat is napvilágot látott a sajtóban és a szűkebb
szakmai berkekben is. A népszerű összeesküvés-elméletek közül egy
bizonyosra vehető: az Izraelben és környékén állandósult háborús
helyzet miatt az izraeli tőke menekül a térségből, s biztonságos
helyet keres magának. Nem véletlenül fogalmazott úgy Simon Peresz
államfő az izraeli kereskedelmi kamara ülésén, hogy az izraeli
vállalkozások szépen terjeszkednek, és lassan fölvásárolják
Manhattant, Magyarországot, valamint Lengyelországot. Mondatai nagy
botrányt kavartak a magyar politikai életben.
No persze nemcsak beruházók, hanem lakásvásárlók is érkeztek, s
érkeznek szép számmal hozzánk a mediterrán országból. Az izraeli
állampolgárok számára ugyanis a magyar főváros még mindig megfizethető
és élhető. Izrael egyik legnagyobb példányszámú napilapjában 2003-ban
megjelent cikk szerint 1998 és 2003 között az izraeliek 3,2 milliárd
dollárt fektettek lakásokban külföldön, ami több tízezer ingatlan
megvásárlását jelenti. A Jediot Ahronot napilap nem kevesebbet
állított, minthogy a befektetők körében - Torontó után - Budapest volt
a második legnépszerűbb város.
Bár az izraeli befektetők magyarországi jelenléte mostanában kerül
egyre inkább a figyelem középpontjába, tévedés volna azt hinni, hogy
csak néhány éve fedezték fel hazánkat. Az izraeli kisbefektetők már a
rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején megjelentek nálunk.
Őket követték a nagyok, majd a nyomukban megjelent a pénzügyi
finanszírozási igényeiket kielégíteni hívatott Leumi Bank is. (A
pénzintézet ugyanakkor nem dicsekedhet fényes eredménnyel. Botrányok
közepette be kellett zárnia budapesti székhelyét, s csak néhány éve
vetette meg újra a lábát nálunk.)
De hogy nincs minden rendben az izraeli társaságok magyarországi
tőkebefektetéseit illetően, arra már a két állam hatóságai is
felfigyeltek. Tavaly az izraeli adóhivatal elnöke, Joni Kaplan,
valamint a nemzetközi adóztatási részleg vezetője, Joram Sidlo
látogatott a magyar fővárosba azért, hogy tárgyalásokat folytasson az
APEH szakembereivel. Izraelben az adóhatóság külön csoportot hozott
létre a pénzmosók kelet-európai tranzakcióinak ellenőrzésére. Az
ügyeskedők ugyanis - kihasználva a földrajzi távolságot - sikeresen
tűntették el adózatlanul az ingatlanfejlesztésekből és bérbeadásból
származó jövedelmüket. Magyarországon pedig állítólag a versenyhivatal
ellenőrei fogtak gyanút. A szűkebb szakmában ugyanis az a hír járja,
hogy a kiterjedt kapcsolatrendszert fenntartó izraeli cégek vezetői -
akik nem ritkán bukkannak fel közös vállalkozásokban, beruházásokban -
gyakran egyeztetnek egymással az ingatlanok ellenértékéről és
értékesítéséről is.
Egy biztos: a budapesti ingatlanfejlesztések több mint 70 százalékban
izraeliek beruházásában valósulnak meg. Szakértők szerint a
megszerzett profit minden második forintja izraeli zsebekbe vándorol.
Az ingatlanpiacon a kereslet azonban némileg csökkent, a nagyobb
hozamelvárással, agilitással, gyors döntésekkel és nagyobb fokú
kockázatvállalással jellemezhető izraeli vállalkozások pedig az ipar,
a kereskedelem és a logisztika felé fordulhatnak, a lakásspecialisták
pedig a környező országok feltörekvő piacaira vándorolhatnak.
(Ingatlanbróker.org)
tur...@shaw.ca
wrote:
>Egy biztos: a budapesti ingatlanfejleszt�sek t�bb mint 70 sz�zal�kban
>izraeliek beruh�z�s�ban val�sulnak meg.
ez hagyomanyosan mindeg is igy volt
mi a baj a modernizalassal?
nem visznek, hanem hoznak az orszagba
jobb lenne me'g ma is, a tradicionak megfeleloen mesztelab az
okorszarba gazolni tergyig , vagy mint a te idodbe mikor meg otthol
voltal, es az egesz emelet egy wc-be, a folyoso vegire jart szarni, es
ivovizet venni?
idetlen fasz
karesz
> On Wed, 28 Oct 2009 10:33:01 -0700 (PDT), rock <bpg...@yahoo.com>
> wrote:
>
>
> ez hagyomanyosan mindeg is igy volt
>
> mi a baj a modernizalassal?
>
> nem visznek, hanem hoznak az orszagba
>
> jobb lenne me'g ma is, a tradicionak megfeleloen mesztelab az
> okorszarba gazolni tergyig , vagy mint a te idodbe mikor meg otthol
> voltal, es az egesz emelet egy wc-be, a folyoso vegire jart szarni, es
> ivovizet venni?
>
> idetlen fasz
vigyázz, mert mindjárt te leszel a cionáciköcsöglumpenstb.
ez nem fasz - a fasz legalább abba tudja hagyni vmikor :) ez nem. ezt
tényleg az inspirálja, hogy itt válaszolgatok.
de a jó kurva anyját az ilyennek. töltse meg szarral otthon az
asztalfiókot, de ne ide írogasson.
rock
Megint a sajat anyadal foglalkozol lumpen kommunista cionacikocsog.
Nem erdekel anyad szakmaja :-(