Sziasztok!
Meghírdetem az idei Szentbékkállai összejövetelt, ami
JÚLIUS 8 - 10-es hétvégén várható.
(a változtatás jogát még fenntartom! de nagy valószínűséggel ez lesz)
Így, többek megkérdezésével, a létszám 10 körül mozog majd,
a részletekről még értesítelek bennetek!
na, pá!
a szerv.
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
F*szt elirtam (fogadásbol irom igy :D )
Pénteken, ki jon pestrű? Gergo, Eszter, és???
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
F*szt elirtam (fogadásbol irom igy :D )
Pénteken, ki jon pestrű? Gergo, Eszter, és???
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
| oo dejo, mindenkit udvozlok! en meg nem tudok semmit.. minden jokat J |
|
| oo dejo, mindenkit udvozlok! en meg nem tudok semmit.. minden jokat J --- On Thu, 7/7/11, Szabó Eszter <bogard...@gmail.com> wrote:
|
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR
| Sziasztok! Én attól félek ezen a nyáron egyáltalán nem tudok menni. Ne legyetek rám mérgesek, ezek most nehéz idők. Imádkozzatok értem! köszi |
|
|
A falu nevének első fele attól a Szent Benedektől származik, akinek szerzetes fiai a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú ivadékok megmentéséért, s amelynek első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.
A római katolikus templom XVIII. Századvégi újjáépítése, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott Fellner Jakab építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható.
A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.
Szentbékálla közvetlen szomszédságában található a velétei palotarom, amely gótikus (XI.-XII. századi) műemlék, és a töttöskáli templomorom, amely román stílusban (XIII. század) épült.
A faluban járva megfigyelhetők a régi házakon a népi építészeti hagyományok, amelyek közül néhány műemlék. A Zrínyi utcában, 1816-ban épült népi műemlékház eredeti állapotába került felújításra.Vastag falai homokkő és bazalt szerkezetűek agyaggal fugázva. Tetőszerkezete különleges -ollós- szerkezetű, a nádazása jellegzetes Balaton-felvidéki fonott stílusban őrizte meg eredetiségét. A Kossuth utcában, 1828-ban épült műemlék Istvándi-ház homlokzata képviseli a népi építészeti stílust, generációkon keresztül. 2009-ben kezdődött a Petőfi utcában az 1826-ban épült népi lakóház felújítása.
A felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház országos jelentőségű műemléke a Birkás pince és lakóház. 1763-ban Felner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.
Ma már romos, az egykori strandfürdő, amelyet 1930-ban építtetett Németh Gáspár helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött.
A falu határában nyugatra fekszik a híres Kőtenger. Valaha az itteni intenzív vulkánikus tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz, vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.
A település mellett emelkedik a fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolca-medence tanú hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a hegytető tavaira is.
Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak, vagy krátertavak. Ezek a mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékálla felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz, bővizű forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi forrás, vagy kút.
Nem én hanem Wiki
https://picasaweb.google.com/bajkopepe/Szentbekalaba2011
--
IIIOIIIE BIBLIAKÖR